Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Városi környezetben az úthálózat sűrűségével növekszik a szálló por mennyisége az SZTE kutatói szerint

Városi környezetben az úthálózat sűrűségével növekszik a szálló por mennyisége, a jó vasúthálózat pedig kifejezetten javítja a levegőminőséget derül a Szegedi Tudományegyetem geográfusai által végzett kutatásból, melyet a rangos MDPI Sustainability című folyóiratban publikáltak – tájékoztatott a felsőoktatási intézmény közkapocslati igazgatósága.

Létrehozva:

|

A levegőminőség változásait extrém esetben – mint a füst – mindenki azonnal érzékeli, azonban a szálló por apró méretű szilárd és cseppfolyós alkotói a legtöbbször rejtve maradnak. A levegőben szálló por – úgynevezett PM10, azaz 10 mikrométernél kisebb – részecskéi akkor válnak csak láthatóvá, ha azok leülepednek. A lebegő részecskék tartós belélegzése komoly egészségkárosodást okozhat, ezek a légzőszervi megbetegedések jelentik a harmadik leggyakoribb halálokot az Európai Unióban. A szálló por mennyiségéről az Európai Unió Környezetvédelmi Ügynöksége ad tájékoztatást csaknem 3 ezer városi, vidéki és városperemi helyszínen elhelyezett mérőállomás adatai alapján. A szegedi kutatók az így gyűjtött adatokat – az évi átlagos PM10 koncentrációt – hasonlították össze a közutak, autópályák és vasutak térszerkezetével, a hálózat sűrűségével, a közutak és vasutak PM10 mérőpontoktól mért távolságával. Megállapításaik szerint a városi környezetben a szálló por mennyisége és a burkolt közúthálózat sűrűsége szoros összefüggést mutat egymással. 

Minél nagyobb a közutak sűrűsége, annál több port kell belélegezniük a városlakóknak. A szállópor-szennyezés egyik fontos származási helye a közlekedés. Az a kutatókat is meglepte, hogy a városi mérőpontok 1 kilométeres körzetében, míg a vidéki és városperemi mérőállomások 3 kilométeres körzetében is kimutatható a közúthálózat sűrűségének hatása a szállópor-koncentrációra. A városperemi zónákban az autópályák sűrűsége mutatja a legerősebb összefüggést a szálló por mennyiséggel, mivel ezeken a szakaszokon gyorsítanak vagy lassítanak legtöbbször a járművezetők. Ezzel szemben az autópályák sűrűségének már nincs kimutatható hatása vidéken a szálló por évi mennyiségére, mivel a nagyjából egyenletes sebességgel haladó járművek sokkal kevésbé szennyezik a levegőt. A kutatás talán legmeglepőbb eredménye az a tény, hogy a sűrű vasúthálózat kifejezetten javítja a levegő minőségét. A tanulmány szerzői – Seyedehmehrmanzar Sohrab, Csikós Nándor és Szilasi Péter – kimutatták, hogy a városokban a mérőpontok akár három kilométeres körzetében is érvényesül a vasúthálózat jótékony, szálló por koncentrációt csökkentő hatása.  Ez azzal magyarázható, hogy a villamosított vasúti szerelvények mozgása révén menetszél keletkezik, amely ventilációs folyosókat képez a városokban. A publikáció eredményei amellett, hogy hozzájárulnak a városi levegőminőséget befolyásoló földrajzi tényezők jobb megértéséhez, hozzájárulhatnak a fenntartható várostervezéshez, segíthetik a közút- és vasúthálózat környezetbarát tervezését.

 

mti

 

Advertisement

Zöldinfó

Hárommilliárdos szennyvízberuházás valósult meg Kunmadarason

Elkészült a szennyvízberuházás Kunmadarason a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) pályázatán nyert csaknem hárommilliárd forint támogatásból- tájékoztatta a több mint ötezer-ötszáz lakosú Jász-Nagykun-Szolnok megyei település polgármestere az MTI-t, hozzátéve: csapadékvíz-elvezető beruházásra is nyert forrást a település.

Létrehozva:

|

Szerző:

Balogh Marianna (Új Esélyt Kunmadarasnak Egyesület) elmondta: a település történetének egyik legfontosabb infrastrukturális beruházása zajlott az elmúlt időszakban. Elkészült a teljes települést lefedő szennyvízhálózat, valamint az új szennyvíztisztító telep, amelynek a befogadási és tisztítási képessége mintegy négyszerese a korábbinak. A beruházás előtt mindössze a lakóingatlanok nyolc százalékánál volt kiépített csatornahálózat – közölte, jelezve azt is, hogy a lakossági rákötések már több száz ingatlan esetében megtörténtek. A polgármester beszámolt arról is, hogy a településen hamarosan elkezdődik a csapadékvíz-elvezető beruházás első üteme a Terület-és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatán nyert csaknem 400 millió forintból. A projekt a tervek szerint jövő nyáron ér véget. A beruházás során 2800 méter bel- és csapadékvízvédelmi létesítmény épül ki – közölte.

 

mti

Tovább olvasom

Ezeket olvassák