Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Vegyen salátát a Toshibától

Létrehozva:

|

A Toshiba profiljától teljesen eltérő üzletbe kezdett: zöldségtermesztésbe. Ősszel átrendezték egy toki melletti, 1994 óta üresen álló gyár tisztaszobáját: korábban flopikat gyártottak itt, most salátákat és más zöldségeket termesztenek. A termékek hónap végétől már a piacon lehetnek.

A gyárban a Toshiba szerint 300 millió fej salátát tudnak termeszteni egy év alatt, ami a maga nemében a legnagyobb ilyen Japánban. A saláták mellett kétféle spenótot, endíviát (salátakatáng), mángoldot, bormustárt és mizunát termesztenek. A tervek szerint értékesebb növényeket is nevelnek majd, például gyógynövényeket; citromfüvet, bazsalikomot, kaprot, fodormentát és koriandert. Mint sok más elektronikai gyártó, a Toshiba is durván visszaesett a globális pénzügyi válság idején, így most más forrásokat keres a növekedésre. A vezetők szerint a várható bevétel ebből 50 millió dollár körül lesz. Ugyanilyen mezőgazdasági egységeket hoznának létre Oroszországban és a Közel-Keleten is, ahol a klíma önmagában nem elég jó a termesztéshez.

Az üzemben rengeteg Toshiba-terméket használnak, ultraibolya világítást fertőtlenítéshez, légkondicionálást, címkézést, antibakteriális tisztítótechnológiát, monitorozó szoftvereket, biztonsági kamerákat. Az üzemben a világítás és a víz kontrollálásával szabályozni tudják a hungarocell lapokban növekedő növényeket, tápértéküket, ízüket. Emiatt drágák is lesznek.

forrás: index.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák