Zöldinfó
Vegyen salátát a Toshibától
A Toshiba profiljától teljesen eltérő üzletbe kezdett: zöldségtermesztésbe. Ősszel átrendezték egy toki melletti, 1994 óta üresen álló gyár tisztaszobáját: korábban flopikat gyártottak itt, most salátákat és más zöldségeket termesztenek. A termékek hónap végétől már a piacon lehetnek.
A gyárban a Toshiba szerint 300 millió fej salátát tudnak termeszteni egy év alatt, ami a maga nemében a legnagyobb ilyen Japánban. A saláták mellett kétféle spenótot, endíviát (salátakatáng), mángoldot, bormustárt és mizunát termesztenek. A tervek szerint értékesebb növényeket is nevelnek majd, például gyógynövényeket; citromfüvet, bazsalikomot, kaprot, fodormentát és koriandert. Mint sok más elektronikai gyártó, a Toshiba is durván visszaesett a globális pénzügyi válság idején, így most más forrásokat keres a növekedésre. A vezetők szerint a várható bevétel ebből 50 millió dollár körül lesz. Ugyanilyen mezőgazdasági egységeket hoznának létre Oroszországban és a Közel-Keleten is, ahol a klíma önmagában nem elég jó a termesztéshez.
Az üzemben rengeteg Toshiba-terméket használnak, ultraibolya világítást fertőtlenítéshez, légkondicionálást, címkézést, antibakteriális tisztítótechnológiát, monitorozó szoftvereket, biztonsági kamerákat. Az üzemben a világítás és a víz kontrollálásával szabályozni tudják a hungarocell lapokban növekedő növényeket, tápértéküket, ízüket. Emiatt drágák is lesznek.
forrás: index.hu
Zöldinfó
Őshonos növényfajokat szoríthat ki az indiai lótusz – figyelmeztet a vízügyi igazgatóság
A vízi ökoszisztémára veszélyes indiai lótusz jelent meg az Alcsi Holt-Tiszán.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A magyarországi vizek őshonos vízi ökoszisztémáira veszélyes indiai lótusz jelent meg az Alcsi Holt-Tiszán a stégek közvetlen környezetében, feltehetően valaki szándékosan telepítette be a növényt- közölte a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) a honlapján. Az igazgatóság felhívta a figyelmet arra, hogy – a vízkiállás elhelyezésének céljából kötött bérleti szerződéshez kapcsolódó kötelezettség szerint – a bérlő köteles betartani a terület használata során a természet és a környezet védelmét szolgáló jogszabályokat, hatósági előírásokat – írja az alternativenergia.hu. A védett természeti értéket jogellenesen nem veszélyeztetheti, károsíthatja, nem pusztíthatja el és tevékenységével a védett természeti terület állapotát, minőségét nem veszélyeztetheti, rongálhatja, abban kárt nem okozhat. A bérlő vállalja, hogy jogellenes magatartás esetén mindennemű felelősség, illetve az illetékes hatóság által előírt kötelezettség őt terheli.
Az Invazív faj megjelenése, szabálytalan telepítése esetén a mentesítés feltételeinek biztosítása érdekében indokolt esetben az igazgatóság az érintett partszakaszon a bérleti szerződéseket felmondhatja – figyelmeztettek. A Kötivizig minden stégtulajdonost arra kér, hogy ha a növény megjelenését tapasztalják, jelezzék az igazgatóságnak, illetve terjedésének megakadályozásában működjenek közre. A leghatékonyabb védekezés a lótusz rizómáinak (gyöktörzseinek) és hajtásainak teljes körű kiásása. Mivel a növény az iszapban megbúvó gyökerekből újraindulhat, a gyérítést és a maradványok folyamatos ellenőrzését évekig ismételni kell, magjai akár 1300 évig is megőrzik csíraképességüket. Azt írták, az indiai lótusz (Nelumbo nucifera) a magyarországi természetes vizekben nemkívánatos, idegenhonos. Ázsiából származik és agresszív terjedésével veszélyezteti az őshonos vízi ökoszisztémákat. Gyorsan terjed, hatalmas levelei és vastag, akár karvastagságú gyöktörzsei (rizómái) vannak, amelyekkel sűrű monokultúrákat alakít ki. Az iszapban mélyen húzódva még a vastag jégpáncél alatt is képes átvészelni a téli hideget.
A növény kiszorítja az olyan védett vagy értékes őshonos magyar növényeket, mint a fehér tündérrózsa, a tündérfátyol vagy a vízitök, és radikálisan átalakítja a sekély tavak, holtágak életfeltételeit. Ezért tilos természetes vizekbe, holtágakba vagy védett tavakba lótuszt ültetni, mert kiszorítja az őshonos növényfajokat – emelték ki.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb víztakarékossági intézkedés: nem locsolhatják ivóvízzel a stadionokat

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés