Zöldinfó
Hogy kerül egy japán techcég a zöldségpiacra?

Ahogy mi is megírtuk, a Toshiba gondolt egy meglepőt, és egy régi gyárban salátatermelésbe fogott. De nem ők az egyetlen, sőt még csak nem is az első olyan japán cég, amelyet évtizedek óta a tévékről és kütyükről ismerünk, erre most beszáll a kertészkedésbe. Túlnépesedés, termőföldhiány és gazdasági útkeresés, avagy mi történik a Távol-Keleten?
Korábban többször is írtunk már arról, hogy az élelmezési rendszerünk a jelenlegi formájában egyre inkább fenntarthatatlan. Foglalkoztunk az állattenyésztéssel kapcsolatos problémákkal, és külön megnéztük, miért tartják a rovarevést egy lehetséges megoldásnak. Ugyanakkor nem csak a húsiparral van gond, a mezőgazdaságnak is új kihívásokkal kell szembenéznie.
Az egyik alapprobléma, hogy a Föld népessége rohamtempóban növekszik, az előrejelzések szerint 2050-re már nagyjából 9,5 milliárdan leszünk. Nem csoda, hogy a FAO szerint ekkorra 70 százalékkal több élelem előállítására lesz szükség, mint 2009-ben, miközben csökken a megművelhető földterület és az ivóvízkészlet is. Ráadásul a meredeken növekvő népesség egyre nagyobb arányban költözik a városokba: az urbanizáció 50-ről 80 százalékra fog emelkedni 2050-re. Ezzel az a probléma, hogy az emberek nagy része egyre távolabb kerül azoktól a területektől, ahol van elég hely a hagyományos földművelésre. Vagyis egyre kisebb földterület lát el egyre nagyobb tömeget, amelyhez egyre többet kell utaztatni az ételt a nagyvárosokba.
Fel a fejjel
Egy lehetséges megoldás a függőleges gazdálkodás (angolul vertical farming), amelynek a lényege, hogy a fogyasztásra szánt növényeket óriási, felfelé terjeszkedő üvegház-felhőkarcolókban termesztik. Bár már a babilóniaiak is próbálkoztak valami hasonlóval a függőkertjeikben, a modern vertikális földművelés még viszonylag új trend. A fogalmat Dickson Despommier, a Columbia Egyetem professzora alkotta meg a hallgatóival 1999-ben. Azóta világszerte egyre jobban terjed.
A módszer legnagyobb előnyei, hogy nem kell a zöldségeket és gyümölcsöket messziről a városokba szállítani, hiszen a függőleges gazdálkodás helygazdaságossága miatt a fogyasztás közvetlen közelében is termeszthetők. Ezenkívül nemcsak termőföldre nincs szükség, de az elhasznált vízmennyiségen is rengeteget lehet spórolni a hidroponikus termesztéssel és hasonló módszerekkel, és a növények az időjárási viszontagságoknak, a szezonalitásnak és a kártevőknek sincsenek kitéve.
A vertikális kertek fő kritikusai szerint a módszer túl drága és energiapazarló, a pártolói szerint ezek csak időleges problémák, ráadásul már most is jóval kevesebb vizet vagy műtrágyát igényel, a vegyszerekről nem is beszélve. Hogy kinek lesz igaza, az az eljárások fejlődésével és a fenti problémák súlyosbodásával fog majd csak kiderülni.
Viszont az a kérdés már most is joggal merülhet fel, hogy hogyan jönnek a képbe mindehhez olyan nagy múltú techcégek, mint a Fujitsu, a Toshiba vagy a Panasonic – főleg, hogy számos kifejezetten ezzel foglalkozó cég is létezik. Csábító gondolat, hogy az alma sikerén felbuzdulva próbálkoznak a salátával, de itt nem egy logóról, hanem kézzel fogható, szájjal ehető – és állítólag finom – zöldségek termesztéséről van szó.
A teljes cikk itt olvasható.

Zöldinfó
Agrártámogatások növekedése segíti a termelésbiztonságot és a likviditást
Június végéig csaknem 157 ezer gazdálkodó részére mintegy 767,6 milliárd forintot fizetett ki a Magyar Államkincstár.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az előző évhez képest 11 milliárd forinttal magasabb összeget kaptak – írja az alternativenergia.hu. A 2024. évi Egységes Kérelem keretében igényelt terület- és állatalapú támogatások döntő többsége az előző években tapasztaltnál gyorsabban érkezett meg – közölte közleményében Viski József, az Agrárminisztérium (AM) agrár- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkára. Kiemelte, a gyors ütemű kifizetések a termelésbiztonság és a gazdálkodók likviditása szempontjából különösen fontosak, tekintettel arra, hogy az idei évben is olyan időjárási körülmények nehezítik a termelést, mint a tavaszi fagykár vagy az aszály. Az adatokat ismertetve elmondta, a közvetlen támogatások és a hozzájuk kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatások keretében 153,3 ezer gazdálkodó 541,3 milliárd forint kifizetéshez jutott. Ez az összeg 25 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel ezelőttit. Alaptámogatást 149 ezer termelőnek, 272,3 milliárd forint összegben fizetett ki a Magyar Államkincstár. A kisebb területeken gazdálkodóknak járó újraelosztó támogatást, mintegy 74,5 milliárd forintot 148,6 ezer ügyfél kapott.
A generációváltást ösztönző, a fiatal termelők többlet területalapú támogatása keretében 5,8 ezer fő részére 7,4 milliárd forintot fizettek ki. Az Agro-ökológiai programban résztvevők, mintegy 64,5 ezer fő részére 95,2 milliárd forint, míg a 13 termeléshez kötött terület- és állatalapú támogatás keretében 39,2 ezer gazdálkodó részére 78,5 milliárd forintot utalt a Kincstár – sorolta az államtitkár. A terület- és állatalapú vidékfejlesztési támogatások keretében a 2024-es Egységes Kérelmek alapján 51,9 ezer gazdálkodó 226,3 milliárd forint támogatásban részesült – tette hozzá. Az önkéntesen vállalt, a természeti erőforrások megőrzését célzó többletkötelezettségek után járó agrár-környezetgazdálkodási kifizetés keretében 16,4 ezer termelőnek 112 milliárd forint támogatás került a számlájára. Az ökológiai gazdálkodás támogatása jogcímen 4,4 ezer főnek 31,4 milliárd forintot utalt ki a Kincstár. Erdészeti támogatások után 27,2 milliárd forinthoz jutottak az arra jogosultak. Az állattenyésztéshez kapcsolódó, főként állatjóléti és génmegőrzési támogatások keretében összesen 29,2 milliárd forintot kaptak a gazdálkodók. Biztosítási díjtámogatást 29,2 ezer fő részére, 12,9 milliárd forint értékben fizettek ki.
A közeljövőben döntés születhet arról, hogy idén is emelt szintű előleget kapjanak a gazdálkodók. A Kincstár megkezdte a tavasszal benyújtott kérelmek feldolgozását, amelyek ütemes előrehaladása alapvető feltétele az előlegfizetések minél nagyobb arányú megkezdésének – húzta alá Viski József.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Mit kell tennie, ha van otthon napeleme? Új kötelezettséget vezetnek be!
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Miért tiltják Magyarországon, ami egész Európában hódít? – Erkélynapelem-botrány
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Csendesebb ünnep várható: elmarad az augusztus 20-ai tűzijáték Cegléden
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
A hazai kutatók is figyelmeztetnek a talaj vészes állapotára
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Elárasztás mentheti meg a jövő erdőit – a Beregben már működik
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés