Zöldinfó
Veszélybe sodorhatja a gazdaságot az országos energiahiány a dél-afrikai elnök szerint
Rövid távon sem lehet számítani az energiaválság javulására a Dél-afrikai Köztársaságban, az országos áramhiány veszélybe sodorhatja a gazdaságot – figyelmeztetett hétfőn Cyril Ramaphosa elnök.
Ramaphosa a nemzethez írott heti levelében kijelentette: az Eskom állami energiavállalat szénnel fűtött villamos erőműveinek bizonytalan teljesítményét látva továbbra is fenn kell tartani a preferenciasorrendet az áramelosztásnál. A déli féltekén a tél közepének számító június és július hónapokban hetekig szigorúan adagolták az áramot az afrikai kontinens legnagyobb ipari országában. A megszorítások fokozódtak, miután az országos áramhálózat állapota a hiányos karbantartás és a korrupció miatt leromlott, így továbbra sincs elég áram. Az utóbbi két hétben naponta többször órákig tartó áramkimaradások voltak. Az áramelosztás korlátozásának a vállalatok az elsődleges kárvallottjai. Ramaphosa a múlt héten korábban tért vissza tengerentúli útjairól a válság miatt, és az ENSZ Közgyűlésének 77. ülésszakán sem vett részt, hogy figyelmét az energiaválság kezelésére összpontosíthassa.
Az elnök levelében aláhúzta: az elmúlt két hét nagyon megterhelő volt, és teljesen jogos a lakosság felháborodása. Egyúttal arra kérte az embereket, hogy spóroljanak az energiával. Az államfő hangsúlyozta: az elsődleges cél az, hogy megszüntessék az üzemzavart az erőművekben, és helyre lehessen állítani az áramszolgáltatást. A tavasz közeledtével általában jelentősen csökken az energiafogyasztás a Dél-afrikai Köztársaságban, de most annyira sok erőmű hibásodott meg, hogy meredeken esett a termelés. Emellett a szénellátás is akadozik. A Dél-afrikai Köztársaság villamos erőműveinek 80 százaléka szénalapú, s így súlyosan környezetszennyező. Ramaphosa a lakosság türelmét kérte, és elmondta: zajlik a kapacitások bővítése, még ha egyelőre nem is látni ennek eredményét. Az elnök júliusban bejelentette: megnyitják az energiapiacot a magánszektor szereplői előtt. A Dél-afrikai Köztársaságban a múlt héten írták alá az első egyezményeket a szélenergia hasznosításáról.
mti
Zöldinfó
Kiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére
Megkezdődött Magyarország legértékesebb vízicsiga-élőhelyének fejlesztése.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Mintegy 610 millió forint európai uniós forrásból indul el az a fejlesztés, amely jelentősen javítja a világon kizárólag Kácson előforduló kácsi patakcsiga természetes élőhelyének állapotát – írja az alternativenergia.hu. Tállai András, az agrártárca parlamenti államtitkára, aki egyben a térség országgyűlési képviselője felidézte Kács gazdag múltját, amely már a honfoglalás idején – a krónikák szerint Örs vezér révén – is szerepet kapott, és fontos része hazánk korai történetének. A bencés szerzetesek az 1200-as években monostort építettek a településen, valamint ők hozták létre a kácsi fürdőt, Magyarország legrégebbi fürdőjét, amely 1931-ben ünnepelte fennállásának 500 éves jubileumát – írták.
Jelentős előrelépésnek nevezte, hogy a volt fürdő területe a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonába kerülhetett, ahol felfedezték az ország legértékesebb vízicsiga-élőhelyét. Ez a most induló fejlesztés nemcsak a ritka fajok megőrzését szolgálja, hanem Kács település fellendülését is elősegíti – tették hozzá. “A fokozottan védett fekete bödöncsiga kácsi élőhelyének védelme, hosszú távú megőrzésének megalapozása” elnevezésű KEHOP Plusz átfogó célja a források és a patak medrében felhalmozódott iszapborítás csökkentése és iszapbemosódás bekövetkeztének megakadályozása – emelte ki Rácz András.
Kifejtette, hogy Kács hidrológiai, hidrogeológiai szempontból is kiemelkedő jelentőségű területe ad otthont a hideg- és langyos forrásokból táplálkozó Kácsi-patak egyedülálló csigafaunájának. A patak langyos vizű ágában él az egyedülálló kácsi patakcsiga mellett a fokozottan védett fekete bödöncsiga, amely ősei már a pleisztocén idején jelen voltak a mai Kárpát-medence területén. A faj a mainál melegebb klíma utáni jégkorszakokat a bővízű, állandóan langyos forrásokban élte túl. A településen kívül csupán két osztrák és egy szlovén előfordulása van a világon, élőhelyének megőrzése ezért kiemelt feladat, csakúgy, mint a védett, bennszülött tornai patakcsiga és a fekete bödöncsiga egy jellegzetes kísérőfaja, a szintén védett folyamcsiga is – áll a közleményben.
A 2028. december 31-ig tartó programnak köszönhetően a területen a hordalékfogó műtárgyat és a hordalékfogó rácsot is felújítják, mely segít megelőzni a meder feliszapolódásához vezető korábbi havária helyzeteket. A csatorna aljának tisztításával helyreáll az élőhely egy részének iszapmentes állapota. A volt kácsi fürdő épülete egy langyos vizű forrás, a Tükör-forrás fölé épült. A felújítás során megvalósul a létesítmény alatt futó alagút falának stabilizálása és az iszap eltávolítása is. Az ingatlan területén található kisebb romos, balesetveszélyes épület bontására, valamint a terület bemutathatóságának megalapozására, továbbá a Tükör-forrást magába foglaló épület ajtóinak zárhatóvá tételére, az épület lekerítésére is sor kerül. A felújítás során felszámolják az inváziós strucctoll-süllőhínár-állományt is – tudatta az AM. A természetvédelmi fejlesztéseket csak a helyiek egyetértésével lehet sikeresen megvalósítani, ezért elengedhetetlen a helyi közösségek bevonása – zárta beszédét Rácz András a közlemény szerint.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTuristalátványosság lett a velencei delfinből, de a hatóságok óva intenek a közeledéstől
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaVízvisszatartással és modern technológiával mentik a dél-alföldi szikes tavakat
