Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Veszélyben a parajdi sóbánya és a helyiek megélhetése

Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – olvashatjuk az alternativenergia.hu oldalon. A tárcavezető a hírtelevíziónak elmondta, hogy a székelyföldi település elárasztott sóbányájából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat, mivel a mérések a víz sótartalmának “riasztó növekedését” mutatják. A sóbánya felett folyó Korond-patak elvezetése ezért – a talajsüllyedés késleltetése mellett – amiatt is sürgőssé vált, mivel a patak a sós vizet a Kis-Küküllőbe szállítja. A miniszter szerint kedden a Kis-Küküllő vízének kloridtartalma tízszerese volt a május 29-én mért literenkénti 51 milligrammnak. A térségbeli víztisztító állomások literenként 250 milligramm sókoncertrációig képesek tisztítani a vizet, magasabb értéknél a víz ihatatlanná válik – húzta alá. A folyó vizének sótartalma kedden kétszerese volt a megengedettnek, ezért Maros megye16 településén ihatatlanná vált a vezetékes víz, és a hatóságok 30 napos veszélyhelyzetet hirdettek.

Mircea Fechet szerint a bányából kifolyó víz magas sótartalma is veszélyt jelent. Literenkénti 1000 milligrammos sótartalomnál halpusztulás áll be, míg 2000 milligrammot már semmi sem él túl – figyelmeztetett. Bogdan Ivan gazdasági miniszter a hírtelevíziónak elmondta: elkezdődtek a sóbánya sós vizét a Kis-Küküllőbe szállító Korond-patak elterelési munkálatai, miután a szakemberek megtalálták erre a műszaki megoldást. A Hargita megyei prefektúra által ismertetett műszaki terv szerint a Korond-patak vizét a sóbánya felett kétméteres átmérőjű vezetékekben fogják fel, melyeket a hegyoldalhoz rögzítenek. A vezetékek másodpercenként 20-24 köbméter vizet képesek szállítani. A munkálatokat stabil területen végzik, amelyet nem érint a szuffózió, a még finomhangolásra szoruló tervek szerint az útvonal a patak régi medre mentén halad. A patak felső szakaszán ideiglenes víztározókat is kialakítanak, melyek nagy vízhozam esetén képesek tárolni a víz egy részét – áll a tervben.

A miniszter szerint hétfőn este felszerelték a szkennereket, melyekkel a turisztikai részleget és a régi bányát figyelik, hogy megállapítsák, mekkora kárt okozott a víz a bányaszerkezetben, és miként lehet eltávolítani. Az adatokat négyóránként elemzik a szakemberek. A tárcavezető szerint a parajdi helyzet megoldásán a legjobb romániai geológusok dolgoznak, és az európai katasztrófavédelmi mechanizmus aktiválásával szerdára hét külföldi szakértő is ékezik a legmodernebb technológiákkal a Hargita megyei településre. Aláhúzta: nincsenek olyan adatok, melyekből a bánya turisztikai részlegének a beomlására lehetne következtetni. A miniszter szerint a hétfőn észlelt szuffózió délután nem terjedt tovább, és kedden kora délutánig sem történt változás, ami jó jel. Kiemelte: a veszélyeztetett terület a régi bánya fölött van, amit nem használtak. Nyágrus László parajdi polgármester úgy nyilatkozott, hogy bizakodók, de meg kell várni a következő napok méréseinek eredményeit és a szakértői véleményeket. A veszélyeztetett terület környékén élők kilakoltatása érvényben marad, a vasárnap felépített védőgátat sem bontják el. A román állami tulajdonban lévő Salrom által működtetett parajdi sóbányába múlt hét elején tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is.

Advertisement

Szombaton Nicusor Dan román államfő is felkereste a parajdi közösséget, és azt ígérte, hogy a hatóságok nem hagyják magukra a bajba jutott embereket: a bányászok és az idegenforgalomból élők kárpótlást kapnak, a sóbányát pedig – a lehetőségek szerint – részben vagy egészben, de legalább az idegenforgalom számára megpróbálják megmenteni. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.

Advertisement

Zöldinfó

Egyre többen figyelnek a környezetre, de a hatékonyságról nem mondanának le

Takarításkor a fenntarthatóság csak a magyarok 3 százalékánál elsődleges szempont.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A magyarok egyre tudatosabbak a takarítóeszközök felhasználásában, de a döntéseikben továbbra is a praktikusság dominál a Kärcher felmérése szerint: míg a válaszadók közel fele az ár-érték arányt tartja a legfontosabb szempontnak takarítóeszköz-vásárláskor, addig a fenntarthatóság csupán a megkérdezettek 3 százalékánál kerül az első helyre. A kutatás ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a környezetbarát megoldások akkor válnak igazán vonzóvá, ha a hatékonyságról sem kell lemondani – írja az alternativenergia.hu. A június 5-i környezetvédelmi világnap alkalmából készült Kärcher-kutatás alapján bár a magyar fogyasztók körében már egyértelműen megmutatkozik a környezettudatos szemlélet, sok felhasználó még keresi az egyensúlyt a környezetbarát megoldások, a hatékonyság, a megfelelő ár és a mindennapi praktikusság között.

A közlemény szerint a vízfogyasztás csökkentését például a megkérdezettek közel negyede jelölte meg fenntarthatósági szempontként, míg a felmérést kitöltők több mint kétharmada közölte, hogy csak a szükséges mennyiségű vizet használja takarítás közben, közel ötödük pedig csak akkor végez vizes takarítást, ha az feltétlenül indokolt. A mindennapi vásárlási döntésekben ugyanakkor továbbra is meghatározó az ár és a teljesítmény: háztartási takarítóeszköz vételekor a válaszadók közel fele (49,8 százalék) elsősorban az ár-érték arány alapján dönt. A második legfontosabb szempont a hatékonyság és minőség, amelyet 15 százalékuk említett elsődleges tényezőként.

A fenntarthatóságot és környezetbarátságot elsődleges választási szempontként a kutatásban részt vevők mindössze 3 százaléka jelölte meg, ami arra utal, hogy a környezettudatosság a fogyasztók számára akkor válik igazán erős döntési tényezővé, ha a megoldás közben hatékony, praktikus és gazdaságos is – írták a közleményben. A válaszadók közel 40 százaléka szerint fontos, hogy egy tisztítószer környezetbarát legyen, de nem ez az elsődleges választási szempont. További 13 százalékuk számára ez az egyik fő szempont a döntésnél, így a megkérdezettek több mint fele valamilyen mértékben figyelembe veszi a környezetbarát jellemzőket, amikor tisztítószert választ.

Advertisement

A Kärcher kutatásából az is kiderült, hogy a hagyományos tisztítószerek lehetséges egészségügyi és környezeti hatásairól sokan hallottak már. A válaszadók közel harmada (31 százalék) jelezte, hogy tisztában van ezekkel a kockázatokkal, és ezért próbál környezetbarát alternatívát használni. További 18 százalék hallott ugyan a problémáról, de még nem foglalkozott vele mélyebben. A megkérdezettek valamivel több mint negyede ugyanakkor annak ellenére is használ hagyományos tisztítószereket, hogy hallott a lehetséges káros hatásokról, mert hatékonyabbnak tartja őket.

A válaszadók mintegy fele több esetben is előnyben részesíti az olyan természetes anyagokat, mint például a citromsav, az ecet, a mosószóda vagy a szódabikarbóna, 7 százalékuk pedig kizárólag természetes szereket használ, ugyanakkor közel negyedük ritkán alkalmazza ezeket. Az egyszer használatos takarítóeszközök ugyanakkor továbbra is erősen jelen vannak a háztartásokban. A válaszadók 46 százaléka ritkán, csak akkor használ ilyen eszközöket, ha nagyon szükséges, míg 40 százalék gyakran választja őket, mert kényelmesebbnek és higiénikusabbnak tartja. Mindössze 7 százalék mondta azt, hogy soha nem használ egyszer használatos takarítóeszközöket, és mindig újrahasználhatót választ. A kutatás 2026 márciusában készült 1325 válaszadó megkérdezésével.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák