Zöldinfó

Veszélyben az Alföld: civilszervezetek a palagáz ellen

Palagáz-moratóriumot kezdeményez a Magyar Természetvédők Szövetsége.

Létrehozva:

2 hónap telt el a létrehozás óta

2025-12-16

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) moratóriumot kezdeményez a palagáz kitermelésére és feltárására Magyarország teljes területén – írja az alternativenergia.hu. A kezdeményezéshez várják további civilszervezetek, helyi közösségek, szakértők és gazdák csatlakozását. Az országos moratórium célja, hogy ne lehessen a magyar lakosság egészségét, megélhetését és a környezetet palagáz-projektekkel veszélyeztetni. “A jelenlegi palagáz-projektek súlyos környezeti, egészségügyi kockázatokat hordoznak főleg az Alföldön élők számára, és a beruházások gazdaságilag is kétségesek. A széles társadalmi támogatottsággal megvalósuló moratórium egyszerre védené az Alföld vízkészleteit, a mezőgazdaságot, a lakosság egészségét és Magyarország hosszú távú érdekeit” – mondta Galambos Eszter, a Magyar Természetvédők Szövetsége energia programfelelőse. Az MTVSZ és a kezdeményezéshez csatlakozó civilszervezetek, szakértők követelései: Mielőbb vezessenek be országos palagáz-moratóriumot, azaz állítsák le a palagáz-kitermelést és a kapcsolódó kutatófúrásokat, feltárást Magyarországon.

A hazai döntéshozóktól azt kérik, hogy független szakértőkkel végre vizsgálják meg a hazai palagáz összes környezeti, társadalmi és gazdasági kockázatát, lehetséges hatásait, valamint vizsgálják felül a palagázkérdést, számoljanak olyan forgatókönyvekkel, amelynek a palagáz nem része. A vizsgálatok eredményéről és a tervekről megfelelően konzultáljának a szakmai intézményi és szakértői körrel és az érintett lakossággal.

“Várjuk civilszervezetek és szerveződések, közösségek csatlakozását minden szintről (helyi, megyei/régiós és országos) és területről (pl. egészségügyi, agrár, zöld, szociális, ifjúsági, oktatás-nevelési, hagyományőrző, turisztikai stb.) Továbbá szakértők és gazdák csatlakozását is várjuk.” – tette hozzá Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programfelelőse. A moratórium kezdeményezés az MTVSZ eddigi sokéves palagáz-kritikus munkájára épít, annak következő lépése. A Szövetség évek óta azon dolgozik, hogy a palagáz-beruházások környezeti és társadalmi kockázatai ismertté váljanak, és a helyiek, valamint a környezet védelmében részt vesz az engedélyezési eljárásokban és számos szakmai véleményt készített.

“Moratórium szintű megoldásra van szükség, ugyanis a probléma is rendszerszintű, túlmutat az egyes palagáz-projekteken. Miközben a jelenlegi szabályozás és a hatósági eljárások nem nyújtanak elégséges védelmet a helyi lakosságnak, környezetnek a palagáz-kitermelés kockázataival szemben, addig újabb és újabb palagáz-beruházások bukkannak fel. Idén például Kiskunhalas környékén, és a békési palagáz-projekt bővítésére is új engedélyezési eljárás indult. Ráadásul, a palagáz-kitermelés átláthatósága is kétséges: bár már október elején megnyertük másodfokon a majd egy évig húzódó közérdekű adatigénylési pert, az adatokat még mindig nem kaptuk meg a bányafelügyelettől (SZTFH), ezért végrehajtást kell indítanunk.” – foglalta össze Galambos Eszter.

A Magyar Természetvédők Szövetsége és 26 civilszervezet októberben levelet küldött az energiaügyi miniszternek a moratórium-kezdeményezésről, melyre eddig nem kaptak választ. https://mtvsz.hu/uploads/files/MTVSZ-moratorium-level-pdf.pdf

A STOP PALAGÁZ! kezdeményezés honlapja: https://mtvsz.hu/stop-palagaz

Kapcsolódó tartalom:egészség gáz környezet palagáz veszély

Zöldinfó

Vegyszerek nélkül is működik: ezért különlegesek az ősi gabonák

A nagyüzemi termesztésű búzához képest az ősi gabonák élettani és környezeti hatásai is kedvezőbbek.

Létrehozva:

19 óra telt el a létrehozás óta

2026-01-30

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az ősi gabonák (például a tönköly, tenke, alakor) kedvezőbb élettani és környezeti hatásokkal rendelkeznek a hagyományos, nagyüzemi termesztésű búzához képest, ráadásul műtrágya és növényvédő szerek használatát sem igénylik, ellentétben az utóbbival – foglalta össze az ősi gabonák legfontosabb jellemzőit Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Simon András, a NaturGold Hungária Kft. ügyvezetője és tulajdonosa a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon elérhető – ismertette az alternativenergia.hu. Áder János a műsorban a 2000-ben alapított NaturGold Hungária Kft. által végzett munkát mutatta be, kitérve a Magyarországon ismert tönkölybúza termelésére, feldolgozására és értékesítésére. Simon András kifejtette: az ember által létrehozott nagyüzemi termesztésű búzánál hozammaximalizálásra törekedtek, ezért ezek termesztése szinte elképzelhetetlen műtrágyák és növényvédő szerek nélkül. Ezzel szemben az ősi gabonák maguktól alakultak ki, és sok ezer éve nem változtak.

Az ősi gabonák úgynevezett pelyvás gabonák, amelyeknél az értékes szemet egy védőburok veszi körül, amely megóvja azt a környezeti hatásoktól, például a gombafertőzéstől, kártevőktől, kórokozóktól és az időjárás viszonytagságaitól is. Ezért nincs szükségük és rosszul is viselik a műtrágya és a növényvédő szerek használatát. Ráadásul az ősi gabonák és a nagyüzemi termesztésű búza beltartalmában is jelentős az eltérés – emelte ki. Mindezek alapján Áder János rámutatott: ha valaki ősi gabonából készült terméket fogyaszt, akkor több vitaminhoz, aminosavhoz, fehérjéhez, rosthoz jut hozzá, mint az, aki a nagyüzemi termesztésű búzából készült termékeket fogyaszt. Simon András elmondása szerint az ősi gabonák fel tudják venni a talajból a számukra szükséges tápanyagokat, ezért tökéletes számukra az ökológiai gazdálkodás.

Áder János az ősi gabonák kedvező tulajdonságainak és hatásainak áttekintése után rákérdezett, hogy akkor miért nem ezt termesztjük. Simon András válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy az ősi gabonák előnye egyben a hátrányuk is, mégpedig az a burok, amely a magot őrzi. Ez ugyanis a betakarításnál nem pereg ki a kalászból, hanem speciális géppel kell eltávolítani, ez a külön művelet pedig plusz költséggel és plusz energiával is jár. Áder János rámutatott arra is, hogy az ősi gabonáknál egy hektárra vetítve az átlagos hozamok kisebbek a hagyományos nagyüzemi termesztésű búzához képest.

Simon András elmondta, hogy most évente 10 ezer tonna tönköly búzát dolgoznak fel, és ez a mennyiség bővül, mert Magyarországon és külföldön is van a termékeikre kereslet. Legalább 150 féle terméket készítenek, köztük liszteket, leves- és körettésztákat. Magyarországon a termékeik országos szinten a bio- és reform boltokban érhetőek el, de webáruházzal és mintabolttal is rendelkeznek. A NaturGold Hungária Kft.-nél a termelés, a feldolgozás, az értékesítés egy kézben van – tájékoztatott a volt államfő, kitérve arra, hogy a NaturGold Hungária Kft. a korábbi alkalmakhoz hasonlóan az idei – február 25-én induló – Planet Budapest fenntarthatósági expón is részt vesz.

Tovább olvasom