

Zöldinfó
Veszélyes PFAS-peszticidek a gyümölcsökben és zöldségeinkben
Keserű igazságot tárt fel a Pesticide Action Network Europe által készített tanulmány: az európai polgárok egyre inkább ki vannak téve az ún. PFAS-vegyületeket tartalmazó „növényvédőszerek” koktéljainak.
Ezeket a vegyi anyagokat szándékosan permetezik az élelmiszernövényekre, így a friss gyümölcsök és zöldségek közvetlen és rendszeres kitettséget jelentenek a fogyasztók számára. A PAN Europe és a Magyar Természetvédők Szövetsége a PFAS-vegyületeket tartalmazó peszticidek betiltását szorgalmazza. A per- és polifluoralkil anyagokat, azaz a PFAS-vegyületeket „örök vegyi anyagokként” is emlegetik őket, mivel rendkívül makacs módon megmaradnak a környezetben és az emberi testben.
A PAN Europe tanulmányának főbb megállapításai a következők:
- 2011 és 2021 között 31 különböző PFAS-vegyületeket tartalmazó peszticid szermaradványát mutatták ki az EU-ban a gyümölcsökben és zöldségekben;
- 10 év alatt megháromszorozódott azon gyümölcsök és zöldségek száma, amelyek legalább egy PFAS-peszticid szermaradványát tartalmazzák az EU-ban;
- 2021-ben az Európában termesztett gyümölcsök, például az eper (37%), az őszibarack (35%) és a sárgabarack (31%) különösen szennyezettek voltak, gyakran három-négy különböző PFAS-ból álló koktélt tartalmazott egyetlen gyümölcs;
- Magyarországon 2011 és 2021 között a vizsgált 8801 gyümölcsminta 12,7%-a, a 8596 zöldségminta 7,5%-a tartalmazott legalább legalább egy PFAS-peszticidet. A PFAS-peszticidek maradványaival szennyezett gyümölcsminták aránya a 2011-es 3,0%-ról 2021-re 8,9%-ra emelkedett. A különböző évek ingadozásait kiátlagoló trendvonal szerint a PFAS-peszticideket tartalmazó gyümölcsminták aránya jelentős, 182%-os növekedést mutatott a 10 éves időszak alatt. A zöldségmintákban 63%-os szermaradvány-növekedés volt kimutatható ugyanebben az időszakban. A hazánkban termesztett gyümölcsök közül az őszibarack, cseresznye, eper, szilva minták között mutattak ki a leggyakrabban PFAS-peszticideket (a minták 47%, 43%, ill. 26-26%-ában). Az importált gyümölcsök között a sárgabarack, eper és szőlő mintákban volt kimutatható a legtöbb esetben PFAS-peszticid (44%, 40%, ill. 30%).
- 2021-ben a Magyarországra behozott gyümölcsök és zöldségek esetében a Peruból, Marokkóból és Dél-Afrikából behozott termékekben volt a legmagasabb a PFAS-peszticidek jelenléte.
A PFAS-vegyületek napjainkban az egyik legnagyobb kémiai kockázatot jelentik az emberekre és a környezetre nézve. Elszennyezik a vízkészleteket és felhalmozódnak a talajban, az élelmiszernövényekben és az élő szervezetekben, beleértve az embert is. A rendelkezésre álló korlátozott bizonyítékok számos, a PFAS-vegyületeknek való kitettséghez kapcsolódó egészségkárosító- és környezeti hatásra utalnak. Jelentésünk rámutat, hogy az európai – benne a magyar – mezőgazdaság hozzájárul ehhez a PFAS-örökséghez. A PFAS-vegyületeket az ipar vagy szándékosan juttatta be a „növényvédőszerekbe” néhány fluoratom hozzáadásával, hogy növelje azok hatékonyságát, vagy bomlási melléktermékként keletkeznek, mint például a vízszennyező trifluorecetsav (TFA). A gazdák általában nincsenek tudatában annak, hogy „örök peszticideket” permeteznek a terményeikre.
Tanulmányunk azt mutatja, hogy az európai fogyasztók széles körben, krónikus mértékben ki vannak téve a PFAS-peszticidek koktéljainak a gyümölcsökben és zöldségekben – hangsúlyozta Salomé Roynel, a PAN Europe szakértője. – Ha a legtöbbször kimutatott PFAS-peszticidekre közelítünk, a perzisztenciájukra – azaz arra, hogy nagyon lassan bomlanak le -, és az emberi egészségre gyakorolt toxicitásukra vonatkozó bizonyítékok már jól dokumentáltak, beleértve a magzatokat érintő kockázatokat, az agykárosodást, az endokrin rendszert károsító hatásokat és a rákkeltő tulajdonságokat. Ráadásul a peszticidkeverékek hatásait eddig nem vizsgálták.
A PFAS-peszticidek egyáltalán nem szükségesek a növénytermesztéshez. Ezek a PFAS-szennyezés könnyen elkerülhető forrását jelentik. A PFAS-peszticidek engedélyezésének fenntartása az EU-ban ahhoz vezet, hogy a polgárok nap mint nap szándékosan ki vannak téve a PFAS-szermaradványoknak, annak ellenére, hogy az orvostársadalom a teljes kivonásra szólít fel – tette hozzá Salomé Roynel.
2020-ban az EU ígéretet tett arra, hogy betiltja az összes felesleges PFAS-vegyületet Európában, de a PFAS-vegyületeket tartalmazó „növényvédőszereket” kihagyták a javaslatból, azzal a téves feltételezéssel, hogy azokat az EU növényvédőszer-törvénye már kellőképpen szabályozza. Nemrég közzétett vizsgálatunk máris az ellenkezőjére derített fényt.
Tekintettel arra, hogy az elemzett magyarországi minták alapján a hazánkban termesztett illetve importált gyümölcsökben és zöldségekben jelentős mértékben voltak kimutathatóak PFAS-vegyületeket tartalmazó „növényvédőszerek”, és mennyiségük az elmúlt évtizedben megháromszorozódott, egészségünk védelme érdekében szorgalmazzuk, hogy a magyar kormány is támogassa a PFAS-peszticidek uniós szintű betiltását – hangsúlyozta Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.
A gyakran keverékekben alkalmazott PFAS-peszticidek engedélyezése rávilágít mind az uniós, mind a nemzeti peszticid-értékelések jelentős hiányosságaira. Ez az uniós jog figyelmen kívül hagyásáról tanúskodik, és lehetővé teszi olyan növényvédő szerek használatát élelmiszertermelésünkben, amelyek károsíthatják az emberi és állati egészséget, valamint a környezetet – tette hozzá Angeliki Lysimachou, a PAN Europe tudományos és politikai vezetője.
Forrás: Magyar Természetvédők Szövetsége

Zöldinfó
A nap és a szél nem elég – atomerőmű nélkül nincs biztonságos energiaellátás
Mivel növekszik az áramigény és a folyamatos előállítást, a zsinórtermelést is biztosítani kell, ezért Magyarországnak szüksége van atomerőműre.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökének beszélgetőpartnere Aszódi Attila energetikai mérnök, egyetemi tanár volt -írja az alternativenergia.hu. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Természettudományi Karának dékánja a műsorban kifejtette: az atomerőművi blokkok folyamatosan termelnek, évente 16 milliárd kilowattóra villamos energiát állítanak elő, ami az éves hazai villamosenergia-fogyasztás 36 százalékát adja. A villamosenergiamixben szerepet játszik még a Mátrai Erőmű 6 százalékkal, 14 százalékot biztosítanak a földgáztüzelésű gázturbinás erőművek. A naperőművek a hazai felhasználás 14-15 százalékát adják, ezek azonban 16-17 százalékos éves kihasználási tényezővel tudnak dolgozni – tette hozzá, megjegyezve: a fennmaradó részt importból elégíti ki Magyarország. Áder János megjegyezte: egy robosztus naperőművi kapacitás sem tudja véglegesen azt a teljesítményt nyújtani, amit Paks ma stabilan a fogyasztóknak biztosít. “Magyarországon is vannak olyan hangok, amelyek azt mondják, hogy az atomerőművet be kell zárni, elég csak a nap, csak a szél. Ennek semmi realitása nincs” – fogalmazott.
Aszódi Attila felhívta a figyelmet arra: attól, hogy napközben jóval több villanyt tudunk csinálni naperőművekkel, attól még éjszaka nem lesz áram. Jelenleg a szélerőmű-kapacitás 320 megawattnyi az országban, ami nagyjából ezer megawattra bővíthető, azonban a nap- és szélerőművek kapacitása sem elégíti ki a fogyasztást – tette hozzá. A szakember szerint a “sötét szélcsend” – amikor a nap sem süt és a szél sem fúj – jelenségével is számolni kell. Magyarországon kétezer ilyen óra van a villamosenergia-rendszerben. Folyamatos egyensúlyt kell tartani a termelés és a fogyasztás között úgy, hogy az ne függjön évszaktól, napszaktól és időjárási viszonyoktól, ezért is kellenek a zsinórtermelők – emelte ki Aszódi Attila. Áder János kitért arra, ha a napközben megtermelt felesleges áramot – amit olcsón lehet csak eladni – tárolni tudnánk, akkor nem szorulna az ország az éjszakai drága importra. A volt köztársasági elnök a műsorban egyrészt a növekvő áramigénnyel, másrészt a zsinórtermelés biztosításával indokolta, hogy Magyarországnak szüksége van atomerőműre. Aszódi Attila egyetértett Áder Jánossal abban, hogy Paks2-re szükség van a magyar villamosenergia-rendszerben. A BME dékánja beszélt arról is, hogy meglátása alapján az idei év vége helyett leghamarabb 2033-ban indulhat el Paks2.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta
Magyarország kincset rejt a föld alatt – most dől el, hogyan használjuk ki
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Hat új helyszínen indul szénhidrogén-kutatás – jön az energiabiztonság új korszaka?
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás óta
Minden háztartást érint az új szabályozás, ahol napelem működik!
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Medvék és emberek konfliktusa: országos vizsgálat indul a barnamedve-állományról
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta
Téli rezsicsúcs helyett fix havi díj – változás jön a villanyszámlák elszámolásában