Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Veszélyes PFAS-peszticidek a gyümölcsökben és zöldségeinkben

Keserű igazságot tárt fel a Pesticide Action Network Europe által készített tanulmány: az európai polgárok egyre inkább ki vannak téve az ún. PFAS-vegyületeket tartalmazó „növényvédőszerek” koktéljainak.

Létrehozva:

|

Ezeket a vegyi anyagokat szándékosan permetezik az élelmiszernövényekre, így a friss gyümölcsök és zöldségek közvetlen és rendszeres kitettséget jelentenek a fogyasztók számára.  A PAN Europe és a Magyar Természetvédők Szövetsége a PFAS-vegyületeket tartalmazó peszticidek betiltását szorgalmazza. A per- és polifluoralkil anyagokat, azaz a PFAS-vegyületeket „örök vegyi anyagokként” is emlegetik őket, mivel rendkívül makacs módon megmaradnak a környezetben és az emberi testben.

A PAN Europe tanulmányának főbb megállapításai a következők:

  • 2011 és 2021 között 31 különböző PFAS-vegyületeket tartalmazó peszticid szermaradványát mutatták ki az EU-ban a gyümölcsökben és zöldségekben;
  • 10 év alatt megháromszorozódott azon gyümölcsök és zöldségek száma, amelyek legalább egy PFAS-peszticid szermaradványát tartalmazzák az EU-ban;
  • 2021-ben az Európában termesztett gyümölcsök, például az eper (37%), az őszibarack (35%) és a sárgabarack (31%) különösen szennyezettek voltak, gyakran három-négy különböző PFAS-ból álló koktélt tartalmazott egyetlen gyümölcs;
  • Magyarországon 2011 és 2021 között a vizsgált 8801 gyümölcsminta 12,7%-a, a 8596 zöldségminta 7,5%-a tartalmazott legalább legalább egy PFAS-peszticidet. A PFAS-peszticidek maradványaival szennyezett gyümölcsminták aránya a 2011-es 3,0%-ról 2021-re 8,9%-ra emelkedett. A különböző évek ingadozásait kiátlagoló trendvonal szerint a PFAS-peszticideket tartalmazó gyümölcsminták aránya jelentős, 182%-os növekedést mutatott a 10 éves időszak alatt. A zöldségmintákban 63%-os szermaradvány-növekedés volt kimutatható ugyanebben az időszakban. A hazánkban termesztett gyümölcsök közül az őszibarack, cseresznye, eper, szilva minták között mutattak ki a leggyakrabban PFAS-peszticideket (a minták 47%, 43%, ill. 26-26%-ában). Az importált gyümölcsök között a sárgabarack, eper és szőlő mintákban volt kimutatható a legtöbb esetben PFAS-peszticid (44%, 40%, ill. 30%).
  • 2021-ben a Magyarországra behozott gyümölcsök és zöldségek esetében a Peruból, Marokkóból és Dél-Afrikából behozott termékekben volt a legmagasabb a PFAS-peszticidek jelenléte.

A PFAS-vegyületek napjainkban az egyik legnagyobb kémiai kockázatot jelentik az emberekre és a környezetre nézve. Elszennyezik a vízkészleteket és felhalmozódnak a talajban, az élelmiszernövényekben és az élő szervezetekben, beleértve az embert is. A rendelkezésre álló korlátozott bizonyítékok számos, a PFAS-vegyületeknek való kitettséghez kapcsolódó egészségkárosító- és környezeti hatásra utalnak. Jelentésünk rámutat, hogy az európai – benne a magyar – mezőgazdaság hozzájárul ehhez a PFAS-örökséghez. A PFAS-vegyületeket az ipar vagy szándékosan juttatta be a „növényvédőszerekbe” néhány fluoratom hozzáadásával, hogy növelje azok hatékonyságát, vagy bomlási melléktermékként keletkeznek, mint például a vízszennyező trifluorecetsav (TFA). A gazdák általában nincsenek tudatában annak, hogy „örök peszticideket” permeteznek a terményeikre.

Tanulmányunk azt mutatja, hogy az európai fogyasztók széles körben, krónikus mértékben ki vannak téve a PFAS-peszticidek koktéljainak a gyümölcsökben és zöldségekben – hangsúlyozta Salomé Roynel, a PAN Europe szakértője. – Ha a legtöbbször kimutatott PFAS-peszticidekre közelítünk, a perzisztenciájukra  – azaz arra, hogy nagyon lassan bomlanak le -, és az emberi egészségre gyakorolt toxicitásukra vonatkozó bizonyítékok már jól dokumentáltak, beleértve a magzatokat érintő kockázatokat, az agykárosodást, az endokrin rendszert károsító hatásokat és a rákkeltő tulajdonságokat. Ráadásul a peszticidkeverékek hatásait eddig nem vizsgálták.

A PFAS-peszticidek egyáltalán nem szükségesek a növénytermesztéshez. Ezek a PFAS-szennyezés könnyen elkerülhető forrását jelentik. A PFAS-peszticidek engedélyezésének fenntartása az EU-ban ahhoz vezet, hogy a polgárok nap mint nap szándékosan ki vannak téve a PFAS-szermaradványoknak, annak ellenére, hogy az orvostársadalom a teljes kivonásra szólít fel – tette hozzá Salomé Roynel.

Advertisement

2020-ban az EU ígéretet tett arra, hogy betiltja az összes felesleges PFAS-vegyületet Európában, de a PFAS-vegyületeket tartalmazó „növényvédőszereket” kihagyták a javaslatból, azzal a téves feltételezéssel, hogy azokat az EU növényvédőszer-törvénye már kellőképpen szabályozza. Nemrég közzétett vizsgálatunk máris az ellenkezőjére derített fényt.

Tekintettel arra, hogy az elemzett magyarországi minták alapján a hazánkban termesztett illetve importált gyümölcsökben és zöldségekben jelentős mértékben voltak kimutathatóak PFAS-vegyületeket tartalmazó „növényvédőszerek”, és mennyiségük az elmúlt évtizedben megháromszorozódott, egészségünk védelme érdekében szorgalmazzuk, hogy a magyar kormány is támogassa a PFAS-peszticidek uniós szintű betiltását – hangsúlyozta Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.

A gyakran keverékekben alkalmazott PFAS-peszticidek engedélyezése rávilágít mind az uniós, mind a nemzeti peszticid-értékelések jelentős hiányosságaira. Ez az uniós jog figyelmen kívül hagyásáról tanúskodik, és lehetővé teszi olyan növényvédő szerek használatát élelmiszertermelésünkben, amelyek károsíthatják az emberi és állati egészséget, valamint a környezetet – tette hozzá Angeliki Lysimachou, a PAN Europe tudományos és politikai vezetője.

Advertisement

Forrás: Magyar Természetvédők Szövetsége

Advertisement

Zöldinfó

Zöld célok versenyképesség nélkül? A napenergia önmagában nem biztos hogy elég

A karbonsemlegesség elérése reálisan 2070-re képzelhető el.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Unió Fit for 55 programja (Irány az 55 százalék!) irreális célkitűzéseket tartalmaz, ezért fel kell adni a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célt – mondta Lantos Csaba energiaügyi miniszter Budapesten, az Energiaszuverenitás 2026 konferencián. Ismertette, hogy a Fit for 55 programban a tagországok azt vállalták, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest 55 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását – tette hozzá az alternativenergia.hu. Ez uniós szinten jelenleg 37-39 százalék, míg Magyarország már 48 százalékot teljesített. A célok teljesítéséhez az üvegházhatású gázok (ÜHG) korábbi tervek szerinti évi 1,1 százalékos mérséklése helyett évi mintegy 3,2 százalékos csökkentésre lenne szükség, ami nem megvalósítható, erre részletes terv és megfelelő finanszírozás sem áll rendelkezésre – hangsúlyozta. Lantos Csaba szerint az európai vezetők gondolkodását egy újabb “izmus”, a “greenism” (méregzöld gondolat) jellemzi, amit ha követünk, akkor soha nem lesz Európa versenyképes, ez a politika megöli az európai ipart. A miniszter bírálta az Európai Unió kibocsátás-kereskedelmi rendszerét (ETS) is, amely megdrágítja az európai iparvállalatok termelési költségeit. A rendszer a tervek szerint a közlekedésre és a lakossági energiafelhasználásra is kiterjedne, ami az üzemanyagárak emelkedését, valamint a lakossági földgázfogyasztás drágulását eredményezné. Ezt a módosítást, vagyis az ETS2 bevezetését egyelőre elhalasztották, ugyanakkor a miniszter az ETS jelenlegi rendszerének felülvizsgálatát is szükségesnek nevezte.

Lantos Csaba szerint Európa stratégiai dilemmával szembesül: a 2050-es karbonsemlegesség elérését célul kitűző Green Deal céljait követi, miközben a globális üvegházhatású gázkibocsátás mindössze mintegy 6 százalékáért felel. Magyarország részesedése pedig körülbelül 0,11 százalék – jegyezte meg. Hangsúlyozta, a klímacélok teljesítéséhez jelentős beruházásokra van szükség az energiahálózatok fejlesztésében, az energiatárolási kapacitások bővítésében, valamint a távhőrendszerek korszerűsítésében és a geotermikus energia hasznosításában. Lantos Csaba Energiafüggésből energiaszuverenitás című előadásában kiemelte: globális verseny zajlik az energiaszuverenitás megteremtéséért, amelynek kulcsa egy stabil, rugalmas és versenyképes termelési mix kialakítása. Magyarország ebben egy biztonságos és megvalósítható, arányos “középutas” megközelítést képvisel.

A zsinórtermelés gerincét továbbra is az atomerőművek biztosítják, a kibocsátásmentes és megfizethető villamos energiát pedig a megújuló források adják, a rendszer kiegyensúlyozásában pedig kulcsszerepe lesz a gyorsindítású, rugalmasan működő kombinált ciklusú gázturbinás erőműveknek (CCGT), amelyek gyors szabályozási szolgáltatás nyújtására alkalmasak. Szemben más nyugat-európai országokkal, Magyarország időben lépett ezen a területen, és az energiamixben a földgáz tartós jelenlétével számol. A kapacitások bővítésére már csak azért is szükség van, mert nemcsak az átlagfogyasztás, hanem a csúcsfogyasztás is évről-évre bővül.

Advertisement

A miniszter szólt arról is, hogy az energiaszuverenitás felé vezető úton kiemelt szerepe van a hazai nagyvállalatoknak, különösen a Mol és az MVM külföldi szerepvállalásának. A cél olyan nemzetközi pozíciók megszerzése, amelyekhez erős vállalatokra és következetes stratégiára van szükség.

A magyar energiastratégia egyik pillére az atomenergia: folyamatban van a Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása, megépül a Paks II. beruházás, és emellett Magyarország vizsgálja a kis moduláris reaktor (SMR) bevezetésének technológiai jogi és gazdasági lehetőségeit. Lantos Csaba felidézte: a beépített naperőművi kapacitás a 2010-es 1 megawattról 8300 megawattra nőtt, jelenleg mintegy 326 ezer naperőmű üzemel az országban, és 2025 márciusára elérte a 300 ezret a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) száma, ami jelentős társadalmi összefogás eredménye. Az egyik legfontosabb lépés az energiaszuverenitás felé az importkitettség csökkentése. Míg nyolc éve a villamosenergia-felhasználás mintegy 32 százaléka származott importból, addig ez az arány tavaly 20 százalékra mérséklődött. A hazai termelésen belül a napenergia aránya 29 százalékot tett ki, szemben az egy évvel korábbi 25 százalékkal, amellyel Magyarország a világ élvonalába került.

Advertisement

A következő lépés az energiatárolási kapacitások jelentős bővítése – emelte ki a miniszter, megjegyezve, hogy a kormány tervei alapján az akkumulátoros tárolókapacitás 2030-ra a jelenlegi mintegy 0,5-0,6 gigawattról 3 gigawattra emelkedhet, ami több ezer milliárd forintos beruházást igényel. Magyarország kedvező helyzetben van, mivel az itt működő, jelenleg a járműipart kiszolgáló akkumulátorgyártók részben átállhatnak a fix telepítésű energiatárolók gyártására. Magyarország emellett komparatív előnyt élvez a geotermikus energia terén, amely a zöldgazdaság egyik húzóágazata lehet. A cél a geotermikus energiafelhasználás megduplázása, 2030-ig 12-13 petajoule-ra történő növelése.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák