

Zöldinfó
Villamosból dzsungel, állatkertből kalandtúra – Debrecenben újra életre kel az éjszaka
Az állat- és természetvédelem, valamint a felelős állattartás fontosságára hívják fel a figyelmet idén Debrecenben, az állatkertek éjszakáján
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Széles Diána (Fidesz-KDNP), Debrecen turisztikáért is felelős alpolgármestere azt mondta, azért csatlakoznak is idén is az országos programhoz, mert szeretnék közelebb vinni az állatokat a gyerekekhez, élményt nyújtani különleges körülmények között a családoknak – írta meg az alternativenergia.hu. Felidézte, hogy az állatkertek éjszakája egy évente megrendezett, országos program, amikor az állatkertek, vadasparkok és állatbemutató helyek sötétedés után is nyitva tartanak, és különleges, éjszakai programokkal várják a látogatókat. Most első alkalommal nem csoportokat kísérnek majd az éjszakai kertben, hanem hagyják, hogy a látogatók fedezzék fel a látnivalókat, a gondozók pedig a helyszíneken várják az érdeklődőket – fűzte hozzá. Váradi Zoltán, az állatkert igazgatója hozzátette: normál nyitvatartási időben ritkán látható, hogyan viselkednek az állatok sötétedés után. Sok faj ugyanis éjszaka aktívabb – például a nagymacskák, baglyok, denevérek -, így ilyenkor egészen más arcukat mutatják.
Augusztus utolsó péntek estéjén az állatkert ismét élettel és fénnyel telik meg: látványos etetések, trópusi jövevények és egy egész éjszakán át tartó természetközeli kaland vár kicsiket és nagyokat a debreceni Nagyerdőben. Az idei országos tematika – városi vadon – azt vizsgálja, hogyan alkalmazkodik a természet a városias környezethez. Debrecen ehhez sajátosan kapcsolódik: a trópusi élővilág színes és eleven szereplőivel idézi meg azt a pillanatot, amikor az erdő és a város határai elmosódnak – magyarázta a szakember. A látogatók megtekinthetik mások mellett a vízilovak, a zsiráfok, a kapibarák etetését, a kengurukifutóban elhelyezett standoknál pedig interaktív játékok, ember-állat konfliktussal foglalkozó témaasztalok, bátorságpróba, szaglópont, ZooKuckó és világító ásványok várják az érdeklődőket – sorolta Váradi Zoltán megjegyezve, hogy az állatkertek éjszakáján a szomszédos vidámpark is várja a látogatókat. Debrecenben csütörtök délután egy különleges villamosjárattal is felhívták a figyelmet az állatkertek éjszakájára: a Nagyállomástól induló “VillamosoZoo” körjáraton dzsungelhangulatban, növények között várták az utasokat az állatkert madarai, kisállatai.

Zöldinfó
Életveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
A medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették Maros megyében.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Bár naponta érkeznek a barnamedvék okozta károkról szóló bejelentések, csupán a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették idén a vadásztársaságok az erdélyi Maros megyében – számolt be az alternativenergia.hu. A közép-erdélyi megye környezetvédelmi igazgatóságának vezetője, Cristina Pui a regionális rádióstúdió román szerkesztőségével közölte: Maros megyében 43 barnamedve kilövését hagyták jóvá a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta meghatározása során. A román parlament által Tánczos Barna szenátor, korábbi környezetvédelmi miniszter javaslatára tavaly júliusban elfogadott jogszabály 2024-re és 2025-re országos szinten 426 barnamedve kilövését engedélyezte megelőzési céllal és újabb 55 egyedét beavatkozása céllal. Utóbbi kvóta az agresszív vagy lakott területen kárt okozó nagyvadakra vonatkozik, olyan esetekben, mikor nincs más mód az emberéletet veszélyeztető medvék eltávolítására.
A medvepopuláció ritkítását célzó megelőzési kvótát a nagyvadak száma és az általuk okozott kár nagysága függvényében osztották el a megyék között, a legtöbb, 73 állat kilövését Hargita megyében engedélyezték. A székelyföldi megyét a szomszédos Kovászna és Brassó követi 54, illetve 45 kilőhető egyeddel. Maros megyében 43 nagyvad kilövését engedélyezték, közülük eddig 20 medvét lőttek ki a vadásztársaságok. Cristina Pui a rádiónak elmondta: legutóbb májusban lőttek ki medvét, és az elmúlt négy hónapban egyetlen medvét sem vadásztak le a térségben, holott naponta érkeznek bejelentések medvék okozta károkról. Az illetékes szerint a vadásztársaságok csak akkor érdekeltek a nagyvad kilövésében, ha azt trófeaként tudják értékesíteni, mivel ez a fő jövedelemforrásuk.
Hozzátette: a megyében idén négy medvét a beavatkozási kvóta keretében lőtték ki, míg nyolc állat baleset következtében múlt ki. Az igazgató szerint a közép-erdélyi megyében eddig közel 400 kártérítési kérelmet regisztráltak a medvék okozta károk miatt 2,6 millió lej (200,5 millió forint) értékben, eddig ezek egyharmadáért fizetett kártérítést a román állam. Európában 18 ezerre becsülik a barnamedvék számát, a populáció csaknem fele Romániában él. Egy áprilisban ismertetett felmérés Romániában 10 419 és 12 770 közöttire becsülte a vadon élő barnamedvék számát, ami szakemberek szerint háromszorosa az optimális egyedszámnak. A településekre bejáró nagyvadak nemcsak tetemes anyagi károkat okoztak, hanem az elmúlt 5-6 évben több mint 150 esetben támadtak emberre, és ebből több mint tíz halállal végződött.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Életveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Aranysakálok jelzik a környezet mikotoxinszennyezését a dél-magyarországi térségben
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
A hálózattól az otthonig: a Swatten új szintre emeli az energiatárolást
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Holtágak, tározók és csatornák feltöltésével javul a vízpótlás az országban
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás óta
Modern Mercedes buszok érkeznek Budapest utcáira