Zöld Energia
Vízbe is rakhatják a turbinát, ami termeli az áramot
Egy kanadai vállalat szerkezete a víz áramlását hasznosítja.
A berendezés előnye többek között az, hogy nem veszélyezteti a természetet, és sekély vízben is bevethető. Egy megújuló energiával foglalkozó kanadai cég új hidrokinetikus eszközt mutatott be – számol be az Interesting Engineering. Az Idenergie turbinája a víz áramlását felhasználva képes áramot előállítani, a gyártó szerint egyetlen eszköze annyi energiát termelhet, mint 12 napelemes panel. Napjainkban a szél- és a naperőművek a leginkább elterjedt alternatív áramtermelők, ezen megoldásoknak ugyanakkor megvannak a maguk korlátai. A szélturbinák teljesítménye például nagyban függ az aktuális szélerőtől, a napelemeknek pedig minél több napsugárzásra van szükségük. Egy, a víz áramlását kihasználó erőmű sokkal stabilabb forrást jelenthet.
Korábban az árapályerőművek ellen gyakran felhozott érv volt, hogy megzavarhatják a vízi ökoszisztémát, veszélybe sodorva az állatokat és növényeket. A montréali székhelyű Idenergie ezt a kritikát is figyelembe véve tervezte meg turbináját, és olyan, úgynevezett Darrieus-rotort választott, amely nem károsítja az élővilágot, és alumínium lévén könnyedén újrahasznosítható. Az eszközt szétszerelt állapotban lehet a helyszínre szállítani, hogy minimalizálják a szállítási igényeket. A turbina hét, a gyártó oldalán elérhető egyszerű lépésben rakható össze. A rendszerhez egy tengely nélküli motor is tartozik, ami megakadályozza, hogy víz kerüljön a generátorba, jelentősen mérsékelve a karbantartási munkálatok szükségességét.
Egy-egy turbina legfeljebb napi 12 kilowattóra áramot tud előállítani. Az eszköz egy akkumulátor-hálózathoz csatlakozik, amelyet folyamatosan tölt. Az Idenergie szerint az erőmű még csökkentett kapacitással is képes elég energiát termelni ahhoz, hogy ellássa a háztartásokban gyakori berendezések, például a tévék, hűtők vagy számítógépek igényét. A vállalat bejelentése alapján egyetlen turbina nagyjából annyi áramot hozhat létre, mint 12 napelemes panel együttesen. Az eszköz nagy előnye a napelemekkel szemben, hogy folyamatosan, sötétben is működik. További pozitívum, hogy a turbina az adott víztest viszonyaihoz igazítható, az erőmű például kifejezetten sekély vízbe, valamint alacsony áramlású területre is telepíthető.
Zöld Energia
Új gázszeparátorokkal tovább növelik a geotermikus energia hasznosítását 2027-re
Újabb városrész geotermikus fűtési rendszere készült el Szegeden.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Újabb szegedi városrészben, a Rókus II. hőkörzetben fejeződött be a geotermikus fűtési rendszer kialakítása, ezzel teljessé vált az a 2018-ban elindult fejlesztési projekt, amely révén 40 százalékra emelkedett a megújuló energia felhasználásának részaránya a település távhőrendszerében – közölte Bozsó Gábor, a Szegedi Távfűtő Kft. műszaki vezetője – írja az alternativenergia.hu. A szakember a projektet bemutató rendezvényen elmondta, a város történetének egyik legnagyobb energetikai fejlesztése során kilenc geotermikus rendszer épült meg, amelyeknek köszönhetően Szeged 27 ezer távfűtött lakásának 95 százalékában részben megújuló forrásból biztosítja a hőenergiát. A fejlesztés előtt az önkormányzati tulajdonú távfűtő cég évente átlagosan 27-28 millió köbméter gázt használt föl, a beruházásoknak köszönhetően ez már 10 millió köbméterrel csökkent, amivel az 55 ezer tonnás szén-dioxid-kibocsátást is sikerült 35-40 ezer tonnára mérsékelni – tudatta a műszaki vezető.
A szakember kifejtette, a rendszer finomhangolását követően, két-három év múlva a tervek szerint a korábban felhasznált földgáz fele kiváltható lesz megújuló forrásból. A Szegedi Távfűtő Kft. az elmúlt nyolc évben saját forrásból mintegy 5-6 milliárd forintot fordított fűtőművei korszerűsítésére, annak érdekében, hogy a rendszerben hatékonyan tudják hasznosítani a geotermikus energiát. Bozsó Gábor hangsúlyozta, a panelházak szigetelésével, illetve hőszivattyús rendszerek alkalmazásával – amelyekhez már a lakóközösségek közreműködésére is szükség lenne – a korábbi gázfelhasználás 80-90 százaléka kiváltható lenne megújuló energiával.
Ézsiás Tamás, a beruházó Geo Hőterm Kft. projektmenedzsere közölte, a 60 százalékos uniós támogatással megvalósult, 1,735 milliárd forintos költségvetésű projekt során egy 2000 méter talpmélységű termelő kutat fúrtak, amelyből 1675 és 1950 méter közötti mélységből átlagosan 80 köbméter/óra mennyiségű és 93-94 fok hőmérsékletű termálvizet termelnek ki. A termálvizet szigetelt távhővezetéken juttatják el az 5 ezer lakást és 37 intézményt kiszolgáló Rókusi fűtőműhöz, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát, majd a projekt során mélyített két 1800 méteres visszasajtoló kutakhoz továbbítják a már lehűlt vizet. A cég egy a Svájci Alap támogatásával megvalósuló projekt részeként újabb fejlesztést indított, amely során a kilenc geotermikus rendszer termelőkútjaihoz gázszeparátor berendezéseket telepítenek a termálvízben oldott metán leválasztása érdekében. A tervek szerint 2027 áprilisára elkészülő fejlesztéssel évente – az előzetes kalkulációk alapján – csaknem 1,8 millió köbméter földgáz váltható ki – tudatta a szakember.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA kihűlés életveszélyes lehet: különösen védeni kell a kutyákat a téli hidegben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA fagy miatt védelmet kapnak az eladósodott háztartások is
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAz extrém hideg miatt nő a fogyasztás, az E.ON óvatosságra inti az ügyfeleket
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaNem pénz kell, hanem technológia – új irányt sürgetnek a klímavédelemben
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaLassan fiatalodik a használtautó-kínálat, csökken a dízelek szerepe
