Zöld Energia
Vízbe is rakhatják a turbinát, ami termeli az áramot
Egy kanadai vállalat szerkezete a víz áramlását hasznosítja.
A berendezés előnye többek között az, hogy nem veszélyezteti a természetet, és sekély vízben is bevethető. Egy megújuló energiával foglalkozó kanadai cég új hidrokinetikus eszközt mutatott be – számol be az Interesting Engineering. Az Idenergie turbinája a víz áramlását felhasználva képes áramot előállítani, a gyártó szerint egyetlen eszköze annyi energiát termelhet, mint 12 napelemes panel. Napjainkban a szél- és a naperőművek a leginkább elterjedt alternatív áramtermelők, ezen megoldásoknak ugyanakkor megvannak a maguk korlátai. A szélturbinák teljesítménye például nagyban függ az aktuális szélerőtől, a napelemeknek pedig minél több napsugárzásra van szükségük. Egy, a víz áramlását kihasználó erőmű sokkal stabilabb forrást jelenthet.
Korábban az árapályerőművek ellen gyakran felhozott érv volt, hogy megzavarhatják a vízi ökoszisztémát, veszélybe sodorva az állatokat és növényeket. A montréali székhelyű Idenergie ezt a kritikát is figyelembe véve tervezte meg turbináját, és olyan, úgynevezett Darrieus-rotort választott, amely nem károsítja az élővilágot, és alumínium lévén könnyedén újrahasznosítható. Az eszközt szétszerelt állapotban lehet a helyszínre szállítani, hogy minimalizálják a szállítási igényeket. A turbina hét, a gyártó oldalán elérhető egyszerű lépésben rakható össze. A rendszerhez egy tengely nélküli motor is tartozik, ami megakadályozza, hogy víz kerüljön a generátorba, jelentősen mérsékelve a karbantartási munkálatok szükségességét.
Egy-egy turbina legfeljebb napi 12 kilowattóra áramot tud előállítani. Az eszköz egy akkumulátor-hálózathoz csatlakozik, amelyet folyamatosan tölt. Az Idenergie szerint az erőmű még csökkentett kapacitással is képes elég energiát termelni ahhoz, hogy ellássa a háztartásokban gyakori berendezések, például a tévék, hűtők vagy számítógépek igényét. A vállalat bejelentése alapján egyetlen turbina nagyjából annyi áramot hozhat létre, mint 12 napelemes panel együttesen. Az eszköz nagy előnye a napelemekkel szemben, hogy folyamatosan, sötétben is működik. További pozitívum, hogy a turbina az adott víztest viszonyaihoz igazítható, az erőmű például kifejezetten sekély vízbe, valamint alacsony áramlású területre is telepíthető.
Zöld Energia
A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban
Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.
Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.
A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
