Zöld Energia
Vízbe is rakhatják a turbinát, ami termeli az áramot
Egy kanadai vállalat szerkezete a víz áramlását hasznosítja.
A berendezés előnye többek között az, hogy nem veszélyezteti a természetet, és sekély vízben is bevethető. Egy megújuló energiával foglalkozó kanadai cég új hidrokinetikus eszközt mutatott be – számol be az Interesting Engineering. Az Idenergie turbinája a víz áramlását felhasználva képes áramot előállítani, a gyártó szerint egyetlen eszköze annyi energiát termelhet, mint 12 napelemes panel. Napjainkban a szél- és a naperőművek a leginkább elterjedt alternatív áramtermelők, ezen megoldásoknak ugyanakkor megvannak a maguk korlátai. A szélturbinák teljesítménye például nagyban függ az aktuális szélerőtől, a napelemeknek pedig minél több napsugárzásra van szükségük. Egy, a víz áramlását kihasználó erőmű sokkal stabilabb forrást jelenthet.
Korábban az árapályerőművek ellen gyakran felhozott érv volt, hogy megzavarhatják a vízi ökoszisztémát, veszélybe sodorva az állatokat és növényeket. A montréali székhelyű Idenergie ezt a kritikát is figyelembe véve tervezte meg turbináját, és olyan, úgynevezett Darrieus-rotort választott, amely nem károsítja az élővilágot, és alumínium lévén könnyedén újrahasznosítható. Az eszközt szétszerelt állapotban lehet a helyszínre szállítani, hogy minimalizálják a szállítási igényeket. A turbina hét, a gyártó oldalán elérhető egyszerű lépésben rakható össze. A rendszerhez egy tengely nélküli motor is tartozik, ami megakadályozza, hogy víz kerüljön a generátorba, jelentősen mérsékelve a karbantartási munkálatok szükségességét.
Egy-egy turbina legfeljebb napi 12 kilowattóra áramot tud előállítani. Az eszköz egy akkumulátor-hálózathoz csatlakozik, amelyet folyamatosan tölt. Az Idenergie szerint az erőmű még csökkentett kapacitással is képes elég energiát termelni ahhoz, hogy ellássa a háztartásokban gyakori berendezések, például a tévék, hűtők vagy számítógépek igényét. A vállalat bejelentése alapján egyetlen turbina nagyjából annyi áramot hozhat létre, mint 12 napelemes panel együttesen. Az eszköz nagy előnye a napelemekkel szemben, hogy folyamatosan, sötétben is működik. További pozitívum, hogy a turbina az adott víztest viszonyaihoz igazítható, az erőmű például kifejezetten sekély vízbe, valamint alacsony áramlású területre is telepíthető.
Zöld Energia
2032-re 4000 MW új szélerőmű épülhet Magyarországon
Már 2030 előtt elkezdhetik a termelést az első új szélerőművek.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Elképzelhető, hogy már 2030 előtt elkezdik az áramtermelést az első új szélerőművek, de a héten kiírt pályázat arra ad lehetőséget a befektetőknek, hogy 2032-ig fejezzék be a projekteket – mondta a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikáért felelős államtitkára sajtóbeszélgetésen. Tótth András jelezte, arra számít, hogy a folyamatosan meghírdetett tenderek eredményeképpen 2032-2034 körül reálisan el lehet érni a 4000 megawatt új szélerőművi kapacitást – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kormány programjában hangsúlyos elem a szélenergia szerepének erősítése a magyar energiamixben. Az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásainak hazahozatala, illetve elosztása során fontos szempont volt a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztése, hogy bővíteni tudják a hálózatra csatlakozó megújuló termelést, elsősorban a szélkapacitásokat – ismertette az államtitkár.
Felidézte, hogy a folyamat gyorsítása érdekében az érintett szervezetekkel és szakértőkkel olyan tervet készítettek, hogy a meglévő hálózati kapacitásokkal hol lehet elindítani projekteket, és hol vannak olyan területek, amelyek környezetvédelmi és honvédelmi szempontból is alkalmasak a megvalósításra. Ennek alapján írta ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a tendert. Kapacitás-tendert ott lehet meghirdetni, ahol van kapacitás, az pedig a befektetőktől függ, hogy lesznek-e megfelelő projektek – fogalmazott az államtitkár. Kiemelte, hogy a befektetőknek be kell tartaniuk minden távolsági, zajszint- és környezetvédelmi előírást.
A lehetséges 199 méteres magasság a maximum, de alacsonyabb erőművek is építhetők, és az önkormányzatoknak többféle módon is lesz beleszólási lehetőségük a beruházások megvalósításába, helyszínébe – közölte. Tótth András kitért arra, hogy a kiírásban hangsúlyosan megjelennek az önkormányzatok, illetve a lakosság érdekei, hogy a helyi közösségek is részesedjenek a szélerőművek hasznából.
A tárca fontos célnak tartja, hogy a helyi közösségek és a helyi fogyasztók adott esetben minél nagyobb százalékban tulajdonossá is váljanak. Az államtitkár kifejtette: a centralizált energiatermelési rendszertől a decentralizált rendszer felé szeretnének elmozdulni, hogy a fogyasztókhoz minél közelebb jöjjenek létre a megújulóenergia-termelő egységek, és ezek a fogyasztókat közvetlenül szolgálják ki. A termelő egységek hosszú távon kerüljenek a magyar fogyasztók tulajdonába, ennek a formája az energiaközösségi megoldás lehet – hangsúlyozta.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRégészeti feltárás hozott új eredményeket a pusztamaróti történelmi emlékhelyen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA balatoni turisták üzenete: több nagy fát a strandokra
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKözel 17 százalékkal nőttek az üzemanyagárak egy év alatt az EU-ban