Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Vizet a tájba – fenntartható vízgazdálkodás a Tisza mentén

Új életet kap a Holt-Tisza: vízvisszatartó fejlesztés a klímaváltozás hatásai ellen

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Egymillió köbméter vizet lehet majd visszatartani a Tiszaderzs-Tiszaszőlősi Holt-Tisza vízpótló és tározási célú, mintegy 11,6 milliárd forint értékű fejlesztésnek köszönhetően – írja az alternativenergia.hu. V. Németh Zsolt elmondta: a klímaváltozás hatása leginkább a vízgazdálkodáson keresztül érzékelhető, az országba beérkező folyók vízhozama ugyanis radikálisan csökken. Míg 15 évvel ezelőtt 114 köbkilométer víz érkezett az országba, mára ez 98 köbkilométerre csökkent – közölte. Hozzátette, halmozott csapadékhiánnyal is meg kell küzdeni. Mintegy 320 milliméterre tehető az országosan jelentkező vízhiány a harmincéves átlaghoz képest, ez a Tisza vízgyűjtőjén a 400 millimétert is eléri, mondta, megjegyezve, hogy a kipárolgás duplájára nőtt az elmúlt harminc évben.

Mindezek hatásaként a felszín alatti vízkészletek radikálisan csökkentek, mintegy 9 köbkilométer a hiány, ebből a Duna vízgyűjtőjére 2, a Tisza vízgyűjtőjére pedig 7 köbkilométer esik. A Balaton optimális vízmennyisége 2 köbkilométer – mondta összehasonlításként az államtitkár. V. Német Zsolt közölte, a hamarosan lezáruló fejlesztési időszakban az árvízvédelem volt a fókuszban, a fő feladat azonban egyre inkább a felelős vízkészletgazdálkodás lesz, mert a vízkészleteket óvni és lehetőleg bővíteni kell. Ennek egyik eszköze az a program, amelynek szlogenje, “Vizet a tájba!” – mondta. Az államtitkár közölte, már két hónappal az öntözési időszak előtt feltöltötték az öntöző csatornákat, ez tette lehetővé, hogy a nyári rekordközeli hőmérsékletben is minden vízigényt ki tudtak elégíteni. Kiemelte, egy évvel ezelőtt mintegy 105 milliárd forintot fordítottak a víz visszatartása a beruházások során. A vízügyi igazgatóságoknál lévő 218 milliárd forinttal és az önkormányzatok, civil szervezetek, nemzeti parkok által végrehajtott programokra szánt 70 milliárd forinttal együtt ma már 288 milliárd forint az az összeg, amelyet kifejezetten a vizek visszatartására fordítanak – részletezte. Hozzátette, ez az összeg teszi lehetővé, hogy Tiszaderzs-Tiszaszőlős térségében egy már 1865-ben kialakult holtágat is bevonjanak ebbe a programba.

Ez a 11,6 milliárd forint értékű fejlesztés lehetővé teszi, hogy újabb egymillió köbméter vizet tartsanak vissza.
Lovas Attila, a Kötivizig igazgatója elmondta: a holtág kezdetben 11 kilométer volt, most 9 kilométer és mindig aktív. A beruházás a teljes hosszt érinteni fogja, ami növeli majd a vízvisszatartó képességet és lehetővé teszi a víz minél messzebb való eljuttatását. Készült környezeti hatásvizsgálat is, ezután a kiviteli tervet kell elkészíteni, le kell folytatni a közbeszerzést és minél korábban meg kell valósítani a beruházást – mondta.

Advertisement

Zöldinfó

Kiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére

Megkezdődött Magyarország legértékesebb vízicsiga-élőhelyének fejlesztése.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mintegy 610 millió forint európai uniós forrásból indul el az a fejlesztés, amely jelentősen javítja a világon kizárólag Kácson előforduló kácsi patakcsiga természetes élőhelyének állapotát – írja az alternativenergia.hu. Tállai András, az agrártárca parlamenti államtitkára, aki egyben a térség országgyűlési képviselője felidézte Kács gazdag múltját, amely már a honfoglalás idején – a krónikák szerint Örs vezér révén – is szerepet kapott, és fontos része hazánk korai történetének. A bencés szerzetesek az 1200-as években monostort építettek a településen, valamint ők hozták létre a kácsi fürdőt, Magyarország legrégebbi fürdőjét, amely 1931-ben ünnepelte fennállásának 500 éves jubileumát – írták.

Jelentős előrelépésnek nevezte, hogy a volt fürdő területe a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonába kerülhetett, ahol felfedezték az ország legértékesebb vízicsiga-élőhelyét. Ez a most induló fejlesztés nemcsak a ritka fajok megőrzését szolgálja, hanem Kács település fellendülését is elősegíti – tették hozzá. “A fokozottan védett fekete bödöncsiga kácsi élőhelyének védelme, hosszú távú megőrzésének megalapozása” elnevezésű KEHOP Plusz átfogó célja a források és a patak medrében felhalmozódott iszapborítás csökkentése és iszapbemosódás bekövetkeztének megakadályozása – emelte ki Rácz András.

Kifejtette, hogy Kács hidrológiai, hidrogeológiai szempontból is kiemelkedő jelentőségű területe ad otthont a hideg- és langyos forrásokból táplálkozó Kácsi-patak egyedülálló csigafaunájának. A patak langyos vizű ágában él az egyedülálló kácsi patakcsiga mellett a fokozottan védett fekete bödöncsiga, amely ősei már a pleisztocén idején jelen voltak a mai Kárpát-medence területén. A faj a mainál melegebb klíma utáni jégkorszakokat a bővízű, állandóan langyos forrásokban élte túl. A településen kívül csupán két osztrák és egy szlovén előfordulása van a világon, élőhelyének megőrzése ezért kiemelt feladat, csakúgy, mint a védett, bennszülött tornai patakcsiga és a fekete bödöncsiga egy jellegzetes kísérőfaja, a szintén védett folyamcsiga is – áll a közleményben.

Advertisement

A 2028. december 31-ig tartó programnak köszönhetően a területen a hordalékfogó műtárgyat és a hordalékfogó rácsot is felújítják, mely segít megelőzni a meder feliszapolódásához vezető korábbi havária helyzeteket. A csatorna aljának tisztításával helyreáll az élőhely egy részének iszapmentes állapota. A volt kácsi fürdő épülete egy langyos vizű forrás, a Tükör-forrás fölé épült. A felújítás során megvalósul a létesítmény alatt futó alagút falának stabilizálása és az iszap eltávolítása is. Az ingatlan területén található kisebb romos, balesetveszélyes épület bontására, valamint a terület bemutathatóságának megalapozására, továbbá a Tükör-forrást magába foglaló épület ajtóinak zárhatóvá tételére, az épület lekerítésére is sor kerül. A felújítás során felszámolják az inváziós strucctoll-süllőhínár-állományt is – tudatta az AM. A természetvédelmi fejlesztéseket csak a helyiek egyetértésével lehet sikeresen megvalósítani, ezért elengedhetetlen a helyi közösségek bevonása – zárta beszédét Rácz András a közlemény szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák