Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A dél-alföldi szikesek rehabilitációjára indított projektet uniós támogatással a Magyar Madártani Egyesület (MME) a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósággal és a sándorfalvi önkormányzattal együttműködve, a hatévesre tervezett munka során több mint ezer hektáron állítják vissza az eredeti élőhelyet – tájékoztatott az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Pannon szikes sztyeppék és mocsarak az Európai Unió olyan kiemelt élőhelytípusai közé tartoznak, amelyek kizárólag a Kárpát-medencében fordulnak elő. Ebbe a típusba tartoznak a szikes tavak, amelyek olyan sekély, többnyire időszakos vízállású vizes élőhelyek, amelyek vizét magas oldott sótartalom és lúgos kémhatás jellemzi. A korábbi folyószabályozás és a belvízvédelmi csatornarendszerek jelentősen átalakították a Tisza vonalán elhelyezkedő szikes élőhelyek vízellátottságát. A rendkívüli aszállyal járó, szélsőséges időjárási körülmények egyre gyakrabban jellemzik az alföldi szikes tavakat és mocsarakat. A szikes tavak időszakos kiszáradása ugyan természetes folyamat, amely a múlt században még rendszerint a nyár végén, de általában a parti madarak költési időszaka után következett be.

Az őszi csapadékmennyiség következtében a szikes tavak újra elkezdtek feltöltődni, majd a téli csapadék megemelte a talajvizet és ezzel együtt a vizes élőhelyek vízszintjét is. A jellemző módon hó formájában lehulló téli csapadék olvadását követően a tavaszi esők még ellensúlyozni tudták a párolgási veszteséget, így ideális vízviszonyok várták a költésre visszatérő madarakat. A klímaváltozás miatt a némileg csökkenő éves csapadékmennyiség eloszlása kedvezőtlenné vált a földön fészkelő, vizes élőhelyekhez kötődő madárfajok számára. A költőhelyek nagyon korán kiszáradnak, gyakran már április végén, és így költésre alkalmatlanná válnak. A természetes élőhelyeken a vízborítottság időtartama 20-30 nappal csökkent. A projekt négy szikes tavat fog kezelni, amelyek a dél-alföldi Tisza-völgyben helyezkednek el: a gátéri Fehér-tó, a tömörkényi Lyukashalmi-puszta, a balástyai Müller-szék és a sándorfalvi Macskás-szék rehabilitációja fog megvalósulni, összesen 1038 hektáron. A cél a szikes vizes élőhelyek mozaik jellegének helyreállítása, a megfelelő vízviszonyok biztosítása, a területen jellemző madárfajok szaporodási sikerének javítása és költő populáció méretének növelése, valamint az inváziós fajok egyedszámának csökkentése. Az vízügyi infrastruktúra fejlesztése – két új műtárgy építése mellett egy meglévő felújítása és egy vízpótlást biztosító szivornyarendszer telepítése – évente 2,7 millió köbméter víz visszatartását biztosítja majd.

A rehabilitációs munka eredményét négy madárfaj – nagy goda (Limosa limosa), piroslábú cankó (Tringa totanus), böjti réce (Spatula querquedula), barátréce (Aythya ferina) – megtelepedésével, illetve költési sikeressége növekedésével mérik. A projekt egyik újítása, hogy e madárfajok költő- és táplálkozó területeit eltérően kezelik, így minimalizálják a ragadozók és a legeltetés okozta vétlen taposási károkat, ezzel elősegítve a költési siker növelését. Egy korábbi uniós projektben már kipróbált villanypásztor-kerítéssel tavasszal az aktuális vízviszonyokhoz alkalmazkodva egy-öt hektáros költőszigeteket alakítanak ki, ahol a madarak magas költési siker mellett nevelhetik fiókáikat. Az eredmények monitorozására és a szikes területek felmérésére modern dróntechnológiát alkalmaznak és mesterségesintelligencia-alapú szoftvert fejlesztenek.