Zöld Energia

Von der Leyen: az olcsó orosz gázra alapuló üzleti modell nem fog már visszatérni

Az Európai Unió több sikeres intézkedést tett azóta hogy Oroszország mintegy 80 százalékkal csökkentette az unióba irányuló gázellátást, azonban ennek ára van, és az olcsó orosz gázra alapuló üzleti modell nem fog már visszatérni – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-12-18

Szerző:

Vanessza

Az elnök a csütörtökön kezdődő EU-csúcs előkészítéséről szóló vitában elmondta: az EU-nak az orosz zsarolások ellenére sikerült kompenzálnia a gázellátás csökkentését. “Diverzifikáltuk energiaforrásainkat, energiát takarítottunk meg, erősítettük a megújuló energiaforrások szerepét, az energiatermelő cégek extra profitját a kiszolgáltatott helyzetben lévő vállalkozások és háztartásokat támogatására fordítjuk, biogázt vásárolunk, és piaci korrekciós mechanizmust indítottunk el” – taglalta.

Felhívta a figyelmet, hogy Európa jelenleg magasabb fosszilis energia-importárakkal néz szembe, erre az egyetlen fenntartható megoldás a megújuló energiaforrások használata, ami nemcsak megfizethető, de helyben is előállítható, továbbá munkahelyeket teremt, és erősíti Európát a globális versenyben. Von der Leyen kitért arra, hogy az amerikai törvényhozás által elfogadott úgynevezett inflációcsökkentési törvény – egy több száz milliárd dolláros beruházási terv a környezetbarát technológiák bővítésére – azonban torzíthatja a versenyt. “Ez aggodalomra ad okot, mert a jogszabály által előírt adószabályozás és termelési támogatás előnytelen helyzetbe hozhatja az európai cégeket” – tette hozzá.

Az elnök bejelentette, hogy válaszul a törvényre az Európai Bizottság januárban új keretrendszert terjeszt elő a környezetbarát technológiák állami támogatásra vonatkozóan. “Biztosítanunk kell, hogy a beruházási támogatások és az adójóváírások könnyebben és gyorsabban eljussanak az érintett ágazatokhoz” – emelte ki. A cél az, hogy a vállalatokat arra ösztönözzék, hogy az EU-ban maradjanak, és ne az Egyesült Államokban fektessenek be.” Arról is beszélt, hogy a bizottság októberben EU-amerikai munkacsoportot hozott létre, amelynek célja a többi között, hogy megoldásokat találjon a zöld átmenet szempontjából kritikus fontosságú kínai nyersanyagoktól való túlzott függőségre. Mint mondta, egyik lehetséges megoldás egy európai-amerikai nyersanyagklub létrehozása lenne, hogy áthidalják Kína monopóliumát ezen a területen.

Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a vitához való hozzászólásában elmondta: Európában súlyos energiaválság van, az energetikai szankciókkal Európa lábon lőtte önmagát. Mint mondta, a harmadik negyedévben már nyolc uniós tagállamban esett vissza a GDP az előző negyedévhez képest és 14 tagországban az ipari termelés. “A német kereskedelmi és iparkamara felmérése szerint a német ipari szereplők 8 százaléka tervezi Európán kívülre áthelyezni a termelést az elviselhetetlenül magas energiaárak miatt, továbbá az energiaválság miatt a gázár hatszorosa lett hosszú távú átlagárnak” – hívta fel a figyelmet. Hozzátette: az EU szerint jövőre akár 30 milliárd köbméternyi gázhiánnyal is számolni Európában, így már nem csak okoz súlyos gondot, hogy az egyekben vannak az árak, de az is kérdéses lesz e egyáltalán gáz jövőre.

“Az Oroszországra kivetett szankciók nem hozták el az ukrajnai háború végét , az európai emberek szegényebbek lettek és a nemzetgazdaságok pedig lassan térdre kényszerülnek. Itt az idő, hogy eltöröljük a káros szankciókat” – mutatott rá Deutsch.

Zöld Energia

nergiaszuverenitás nélkül nincs sikeres zöldpolitika

Az Európai Unió az orosz energiahordozókat amerikai LNG-re cserélte.

Létrehozva:

8 óra telt el a létrehozás óta

2026-01-29

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az energiaszuverenitás oldalán nem valódi függetlenedést látunk, hanem függőségváltást – mondta Hernádi Zsolt. Az orosz energiahordozók visszaszorítása teret nyitott az amerikai LNG-nek, a megújulók technológiákban pedig érezhető a kínai gyártási és nyersanyag dominancia – írja az alternativenergia.hu. Így az energiaszuverenitás oldaláról nézve nem történt függetlenedés – fogalmazott a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója az MCC Energiaszuverenitás 2026 konferencián. Sem az EU sem a régió nem bővelkedik energiaforrásokban. Ez egy adottság, ami szuverenitási szempontból hátrány – fogalmazott Hernádi majd hozzátette: ezt a problémát kell megoldanunk. Az EU eredeti terve az volt, hogy a dekarbonizáció által fogja növelni az energiaszuverenitást, de az energiaimport-függőség alig változott: 2019 és 2023 között mindössze 60 százalékról 58 százalékra mérséklődött. Az orosz fosszilis energiáról való leválással az EU teret nyitott az USA-ból érkező LNG-nek, és az EU lett az Egyesült Államok legnagyobb piaca. 2024-ben az EU több mint 100 milliárd köbméter LNG-t importált, ennek közel 45 százaléka az Egyesült Államokból érkezett, ami több mint kétszerese a 2021-es mennyiségnek. Ezen felül a megújulók fejlesztésével is új függőség jött létre.

Példaként a napelemek importját emelte ki, amelynek több mint 90 százaléka Kínából származik, de hasonlóak az arányok az akkumulátorok és a kritikus nyersanyagok esetében is. Jó hogy vannak új források, de nem jó, hogy a függőség nem csökkent. Kínától energiaszuverenitási stratégiájából kéne tanulni: Kína készleteket halmoz fel, bővíti a szén- és megújulóenergia-termelést, miközben csökkenti az importfüggőséget, és ezáltal képes dekarbonizációra is. Ezzel szemben az EU elsősorban a kibocsátáscsökkentést helyezte minden más fölé, és eközben az súlyos versenyképességi és szuverenitási problémákat okozott, és egyre kevésbé képes fenntartani a dekarbonizáció lendületét is.

Hernádi Zsolt úgy vélte, hogy az EU a tagállamok eltérő adottságait sem veszi figyelembe: míg szinte minden EU-s országnak szembesülnie kell azzal a kockázattal, honnan szerzi be az energiát, Magyarországnak és a többi szárazföldi országnak ezen felül ellátási útvonal kockázattal is számolni kell. Hernádi Zsolt szerint az európai dekarbonizációs célok nem reálisak, és úgy vélte, nagyobb tagállami rugalmasságra és diverzifikációra van szükség, valamint arra, hogy hagyják a piacot működni, mert ez növeli a hatékonyságot.

Úgy vélte, hogy az energiaszuverenitás az állam és a piac együttműködésével jöhet létre: válságálló ellátás csak akkor jöhet létre, ha az állam stratégiai irányt ad, a vállalatok pedig képesek beruházni és alkalmazkodni. A MOL évtizedekkel ezelőtt felismerte, hogy régióban kell gondolkodni. A MOL három finomítóval, 2400 töltőállomással és közel 100 ezer hordó napi termeléssel biztosítja a régió olajipari szuverenitását. Magunknak kell megteremteni a szuverenitást, segíts magadon és Isten is megsegít elv alapján. Ehhez az is kell, hogy a vállalatok megtermelt profitot vissza tudják forgatni beruházásaikba – tette hozzá.

Tovább olvasom