

Zöldinfó
Zöldülő közintézmények – jelentős energiahatékonysági korszerűsítés Erdőkertesen
Három közintézmény, a faluház és könyvtár, az óvoda, valamint az egészségház energiahatékonysági fejlesztése valósult meg Erdőkertesen.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Rétvári Bence a faluház előtti téren tartott ünnepségen hangsúlyozta, a beruházások révén nagy mértékben csökken az energiaszámla és a környezetterhelés is – írja az alternativenergia.hu. Az épületek meg is szépültek, de környezetvédelmi szempontból is fontos a beruházás, mert a jövő generációjának életét segíti – mondta. Hozzátette, hogy a 10 ezer lelkes településen a három épület korszerűsítésével az új szigetelésnek és napelemnek köszönhetően elért kibocsátáscsökkenés 2500 fa szén-dioxid-megkötésének és oxigéntermelésének felel meg. Az államtitkár kifejtette: a kormány számára fontos volt, hogy minél több, az energiahatékonyságot növelő forrást különítsen el az uniós pénzekből, mert mióta kitört az orosz-ukrán háború, és az egekbe szökött az energia ára, a cégek és az önkormányzatok még jobban odafigyelnek az energiafelhasználás leszorítása. Magyarország ugyan nem kapta meg ezeket az uniós forrásokat, de a magyar kormány kifizette a pénzt, Erdőkertesnek is – jelentette ki.
“Örülhetünk, hogy a magyar költségvetés olyan állapotban van, hogy nemcsak a költségvetési támogatásokat tudjuk kifizetni belőle, hanem az elmaradó uniós támogatásokat is” – jegyezte meg. Pásztor László, Erdőkertes független polgármestere az ünnepségen tájékoztatott arról, hogy a pályázatot 2022 tavaszán nyerték meg, a közbeszerzési eljárás eredményeként a három épületen három kivitelező dolgozott. A három közintézmény energiahatékonysági fejlesztése 151 millió forint vissza nem térítendő támogatásból készült el a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Plusz keretében.

Zöldinfó
Aranysakálok jelzik a környezet mikotoxinszennyezését a dél-magyarországi térségben
Penészgombamérgeket mutattak ki a dél-magyarországi aranysakálok szervezetében.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Egy vizsgálat során veszélyes penészgombamérgeket, úgynevezett mikotoxinokat mutattak ki a dél-magyarországi aranysakálok (Canis aureus) szervezetében a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Genetika és Biotechnológia Intézetének kutatói – tudatta az alternativenergia.hu. A kutatás során 19 sakál májmintáját vizsgálták meg, és minden egyes mintában legalább háromféle mikotoxint találtak. A leggyakoribbak a dezoxinivalenol, a fumonizin B1 és a zearalenon voltak, de jelen volt az aflatoxin, az ochratoxin-A is – írták az MTI-hez eljuttatott közleményben. A mikotoxinok olyan penészgombák által termelt vegyületek, amelyek elsősorban gabonafélékben fordulnak elő. A sakálok étrendje igen változatos, tartalmaz növényi eredetű táplálékot, kisemlősöket és az elhullott nagyvadak belsőségeit is szívesen fogyasztják. Így ezek elfogyasztásával könnyen kapcsolatba kerülhetnek mikotoxinokkal – fűzték hozzá. Ezek az anyagok komoly egészségügyi kockázatot jelentenek nemcsak az állatokra, hanem az emberekre is – figyelmeztettek a kutatók, akik azt is megfigyelték, hogy a mikotoxinok mennyisége eltérő volt a különböző korú és nemű állatokban.
Míg a felnőtt nőstényekben magasabb volt az ochratoxin-A szintje, addig a felnőtt hímekben a zearalenon koncentrációja volt kiemelkedő. A nőstények jellemzően több dezoxinivalenolt halmoztak fel, mint a hímek. Az eredmények alapján a sakálok nemcsak elszenvedői, hanem jelzői is lehetnek a környezet szennyezettségének. “Az aranysakál mint csúcsragadozó kiváló bioindikátor lehet a természetes élőhelyek mikotoxin- szennyezettségének jellemzésében” – idézi a közlemény Szőke Zsuzsannát, a kutatás vezetőjét. A tanulmány rávilágít arra, hogy a vadon élő állatok egészsége szorosan összefügg az emberi tevékenységgel, különösen a szántóföldi gabonatermesztéssel, ami az élelmiszertermelés egyik alappillére, és a növényevő nagyvadak téli takarmánykiegészítésével. A kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség, hogy jobban megértsék a mikotoxinok hosszú távú hatásait az ökoszisztémákra.
-
Zöldinfó4 óra telt el a létrehozás óta
Aranysakálok jelzik a környezet mikotoxinszennyezését a dél-magyarországi térségben
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
A hálózattól az otthonig: a Swatten új szintre emeli az energiatárolást
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
Holtágak, tározók és csatornák feltöltésével javul a vízpótlás az országban
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta
Az akkumulátorok új szerepben – az amerikai otthonokból virtuális erőművek születnek
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Zsolna az elektromos jövő központja – a KIA új modellje már futószalagon