Zöld Közlekedés
19 százalékkal nőtt a légiáru-forgalom januárban Budapesten
Növekedéssel indult az év a budapesti repülőtéren.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Januárban 1 338 120 utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, 3,4%-kal több, mint az előző év azonos időszakában – írja az alternativenergia.hu. A hónap legnépszerűbb úti céljai London, Isztambul, Tel Aviv, Párizs és Milánó voltak. A szállított légi áru területén erősebb növekedést regisztrált a Budapest Airport; az év első hónapjában 34 076 tonna árut kezeltek a repülőtéren, 19%-kal többet, mint 2025 januárjában.
Megújul a biztonsági ellenőrzés, két új, hatékonyabb biztonsági sávot már átadtak
A Budapest Airport növeli a biztonsági ellenőrzés hatékonyságát a repülőtéren. Az automata beszállókártya-olvasó kapukat az optimálisabb helykihasználás érdekében már korábban áthelyezték, és februárban két új, a korábbinál is hatékonyabb áthaladást elősegítő biztonsági sávot adtak át. Az új, hosszabb és hatékonyabb csatornáknál egyszerre több utas tud felkészülni az ellenőrzésre, gyorsabb áthaladást és több területet biztosítva az utasok számára. Május végéig, fázisokban összesen 8 sávot telepítenek. Ezzel a csatornák száma csökken, az ellenőrzés hatékonysága és az utasok számára rendelkezésre álló terület pedig nő, emellett dedikált sávot hoznak létre a mozgáskorlátozott utasok, a kisgyermekes családok és a Gyorsítósávot (Fast Track Lane) igénybe vevők számára.
A biztonsági ellenőrzés modernizálása az első lépés azon fejlesztések sorában, amelyeket a következő hónapokban és években hajtanak végre a 2. Terminálon, biztosítva a zökkenőmentes átmenetet a repülőtér jelentős fejlesztésének befejezéséig. Február 20-án a Terminál + alapkőletételi ünnepségén jelentették be a Budapest Airport tulajdonosai a repülőtér nagyszabású fejlesztését, amely új épületkomplexum kivitelezését és a meglévő infrastruktúra megújítását foglalja magában.
Fejlett csapadékvíz-kezelés a repülőtéren – elindult a RESILIMET projekt
Az európai uniós támogatással megvalósuló RESILIMET projekt célja a Budapest Airport éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességének erősítése, különösen az egyre gyakoribbá váló heves viharokkal szemben. A repülőtér csapadékvíz-infrastruktúrájának korszerűsítésével a projekt megbízható és fenntarthatóbb működést biztosít: az olajfogók és olajcsapdák bővítésével megelőzhető a vízszennyezés, a megnövekedett vízmennyiség kezelése érdekében bővítik a főgyűjtő csatornák és vízelvezető vezetékek kapacitását, és nagy befogadóképességű csapadékvíz-tározó medencét alakítanak ki.
Bevezették a digitális ÁFA-ügyintézést a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren
Februártól elérhető a budapesti repülőtéren a Nemzeti Adó- és Vámhivatal új elektronikus rendszere, amely lehetővé teszi az Európai Unión kívülről érkezett utasok számára az EU területén vásárolt áruk utáni ÁFA digitális úton történő visszaigénylését.
Az új digitális NAV-szolgáltatás a kihelyezett kioszkok segítségével, önállóan vehető igénybe és célja, hogy az áfa-visszatérítés folyamata teljes mértékben papírmentessé váljon, és a harmadik országbeli utasok számára gyorsabb, kényelmesebb ügyintézést biztosítson a fővárosi repülőtéren. Az újítás mellett a hagyományos, papíralapú ügyintézés továbbra is elérhető marad, áthelyezett és megújított pultoknál.
Zöld Közlekedés
Zárul az árkülönbség az elektromos és hibrid autók között
0 millió forint alatt a használtautók 90 százaléka.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Márciusban a meghirdetett személyautók 90 százalékát 10 millió forint alatt árulták, 35,3 százalékát pedig 2,5 millió forint alatti áron – közölte az alternativenergia.hu. A 2,5-5 millió forintos kategória aránya 2,3 ponttal 28,9 százalékra nőtt, míg az 5-10 millió forintos sáv 3,1 ponttal, 23,5 százalékra bővült. A 10 millió forint feletti kínálat aránya gyakorlatilag stagnált 12,3 százalékon. A kínálati átlagár 5,61 millió forintra emelkedett az egy évvel korábbi 5,49 millió forintról. A meghirdetett személygépkocsik közel fele, mintegy 52 430 darab benzinmeghajtású volt, míg a 45 890 dízelautó 41,7 százalékot képviselt a kínálatban. Az alternatív hajtású járművek részesedése továbbra is alacsonyabb, az elektromosok a kínálat 5,7 százalékát, a hibridek pedig 4,7 százalékát teszik ki. Éves összevetésben az elektromos autók száma 24,8 százalékkal, a hibrideké 24,9 százalékkal nőtt. Ezzel párhuzamosan a benzinmeghajtású autók száma 1,2 százalékkal, a dízelmodelleké pedig 1,1 százalékkal emelkedett.
A meghirdetett benzines autók átlagosan 153 ezer kilométert, a dízelek mintegy 220 ezer kilométert futottak. A benzines autók átlagéletkora 13,4 év, a dízeleké 12,2 év volt. A dízeles személygépjárművek átlagéletkora 0,8 százalékkal, a benzineseké 4,3 százalékkal csökkent a közlemény szerint. A hibrid és az elektromos gépjárművek kínálati átlagára között az olló zárul: a hibridautók márciusi átlagára 11 320 000, az elektromosoké 10 970 000 forint volt. A hibrid autóknál ez 9,5 százalékos, az elektromosoknál 9,2 százalékos árcsökkenést jelent egy év alatt. A dízelüzemű személygépkocsik átlagosan 5,2 százalékkal voltak drágábbak a benzines modelleknél.
A statisztika szerint egy jármű minden eltelt évvel hajtástípustól függően 6,2-8,3 százalékot veszít az értékéből, és minden ezer megtett kilométer további 0,2 százalékos árcsökkenést okoz. A hengerűrtartalom 100 köbcentiméterrel való növekedése 3,4 százalékkal növeli az autó értékét, a teljesítmény 10 kilowattos növekedése pedig 3,6 százalékkal. Az újszerű járművek 21,7 százalékkal, a kitűnő állapotúak 19,9 százalékkal drágábbak, míg a sérült vagy hibás autók ára átlagosan 60,0 százalékkal alacsonyabb. A legnépszerűbb modellek közül az Audi A6 bizonyult a legdrágábbnak 6,8 millió forintos átlagárral, míg a Suzuki Swift 1,77 millió forintos átlaggal továbbra is a legolcsóbb modell a 10-es listán. A legnagyobb mértékű drágulás ugyanakkor éppen a Swift esetében volt megfigyelhető: átlagára egy év alatt 25,5 százalékkal emelkedett.
A 10 legnépszerűbb márka átlagárait vizsgálva a három nagy német prémiumgyártó – a Mercedes-Benz, a BMW és az Audi – jól elkülönülve vezetik a sort a 8,3-10,2 millió forint kategóriában. Őket követi a Toyota, a Kia, a Škoda és a Volkswagen egy csoportban, amelyek árkategóriája 4,7-5,3 millió forint. A Ford ettől kissé lemaradva 4 millió forint körül szerepel a kínálatban, végül a legnépszerűbb márkák közül az alsó sávot a Renault és az Opel képviseli 2,7-3,1 millió forintos átlagárakkal – közölte Használtautó.hu a KSH-val együttműködésében készített statisztika alapján.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb tízezer lakásban jöhet változás: indul a költségmegosztók telepítése
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaRejtélyes szabotázs az Alpokban: kulcsfontosságú olajvezeték működése akadt meg
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaBerobbanhat az elektromos motorpiac – új márka lép be Magyarországra
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaElektromos forradalom az utakon: hidrogénnel működő buszokat hoznak
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaJapán hangulat Szegeden: cseresznyefák és különleges programok
