Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

2030: jönnek a hidrogéntermelő algafarmok és a függőleges „bio” léghajók?

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

|

A hidrogéntermelő algafarmok újrahasznosítják a szén-dioxidot, és ellátják bioüzemanyaggal a függőleges léghajókat, melyek megépítését 2030-ra tervezik.

A hidrogénre ma már világszerte úgy tekintenek, mint az egyik olyan energiahordozó, amely az emberiség fenntartható fejlődése érdekében képes lesz kiváltani a fosszilis energiahordozókat. Az algák képesek hidrogént termelni, ezért az algafarm telepítés egy lehetséges módja lenne az elektromos áram, vagy a bioüzemanyag termelésnek, írja az impressmagazin.hu.

Mire képes egy farmnyi moszat
„A hidrogén egy nagyon ígéretes tiszta energiaforrás”, írja weboldalán a hidrogéntermelő algafarm tervezője, Vincent Callebaut belga építész. Képes úgy elektromos áramot és bioüzemanyagot termelni, hogy közben semmilyen káros anyagot nem bocsát a környezetbe.”

A tudományos kutatások szerin az algák 120-szor annyi bioüzemanyagot termelnek, mint amennyit jelenleg repcéből, szójából vagy napraforgóból állítanak elő, olvasható az építész weboldalán. Sőt, egy farmnyi moszat képes igazi miniatűr biokémiai erőműként is működni, azáltal, hogy elnyeli a levegőben lévő széndioxidot. „Az algafarmok célzottan képesek biológiailag helyreállítani az ipari széndioxid kibocsátást. Ez a természetes folyamat önmagát táplálja, miközben megtisztítja a bolygó légterét a túlzott mértékű széndioxidtól, mely az üvegházhatás egyik legfőbb okozója.”

Advertisement

Az organikus tisztítóállomások
Az óceánok felszínén lebegő algafarm egy igazi organikus tisztító állomás, mely olyan függőleges léghajók számára termelné az üzemanyagot, melyek teljesen megújuló energiaforrásokkal és nulla káros anyag kibocsátással működnének. A függőleges léghajó a környezettudatos közlekedés egyik futurisztikus verziója lehet.

Az építész szerint az általa tervezett hidrogéntermelő algafarmok, forradalmasíthatják a fenntartható gazdaságot és közlekedést. Az algák által termelt bioüzemanyagok bárhol előállíthatók a világon a bolygó károsítása nélkül. Megoldható lenne a fenntartható fejlődés megújuló energiaforrásokkal is. A 2030-ra tervezett „bio” léghajók kizárólag megújuló energiaforrással működnek, és a szén-dioxid kibocsátásuk egyelő a nullával. Átlagosan 2000 méter magasságban közlekednének, 175 km/ óra sebességgel, benzinkút helyett pedig úszó algafarmokon tankolnának.

Advertisement

Forrás: www.impressmagazin.hu

Advertisement
Kapcsolódó tartalom:
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

Szélenergia igen, de nem bárhol – új térkép segítheti a természetbarát beruházásokat

Szélerőmű-madár konfliktustérképet készített az MME.

Létrehozva:

7 óra telt el a létrehozás óta

|

2026-07-20

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Szélerőmű-madár konfliktustérképet készített a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), azzal a céllal, hogy a szélerőmű-hálózat fejlesztése során a természet- és madárvédelmi szempontokat a gazdasági érvekkel egyenrangú súllyal vegyék figyelembe a beruházók, tervezők és döntéshozók. Az MME levélben is megkereste Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert, arra a bejelentésére reagálva, miszerint augusztus végén a kormány jelentős szélerőmű-építési pályázatot ír ki – tájékoztat az alternativenergia.hu. Közleményük szerint az energetikai és környezetvédelmi célok közül kiemelkedik a megújuló energiaforrások minél nagyobb arányú bevezetése, amelyen belül Magyarországon aktuálisan a szélenergia kihasználásának jelentős növelése kap teret.

Forrás: MME Szélerőművek által veszélyeztetett madárfajok összesített előfordulási térképe Magyarországon, 20 területi kategória felhasználásával. A madárvédelmi szempontból fontos területek az alacsony pontszámot (piros jelölést) kapták. (A legkevésbé fontos kategóriába nem esik egy UTM-négyzet sem, ezért nem szerepel a 20. kategória a jelmagyarázatban.)

Az MME üdvözli és támogatja a megújuló energiaforrások, köztük a szélenergia arányának növelését, ám figyelmeztet: ez csak úgy valósulhat meg felelősen, ha a fejlesztések nem okoznak jelentős természetvédelmi károkat. A szélerőművek elővilágra gyakorolt negatív hatásai már az 1970-es évek óta ismertek, és az utóbbi évtizedben már a Kárpát-medencében is születtek vizsgálatok a ragadozómadarak vagy a túzokállomány érintettségéről. Ezek a vizsgálatok kimutatták, hogy az ütközések okozta közvetlen pusztulás mellett a szélerőművek és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra kiépülése miatt jelentős élőhelyvesztést is okoznak az ilyen fejlesztések.

Az MME hangsúlyozta: a közeljövőben kialakítandó szélerőmű-hálózat évtizedeken keresztül fogja befolyásolni a hazai élővilágot, és egyes veszélyeztetett madár- vagy denevérfajok esetében akár kritikus szintű és visszavonhatatlan hatásokat is okozhat, ha a tervezésnél nem veszik kellő súllyal figyelembe a természetvédelmi szempontokat. A jogszabályalkotási és tervezési folyamat elősegítése érdekében az MME értékelte a madárfajok szélerőművek általi veszélyeztetettségét és természetvédelmi helyzetét, feldolgozta a potenciálisan érintett madárfajok előfordulási adatait, és egy súlyozásos pontrendszer alapján 2,5 km-es felbontású országos konfliktustérképet állított össze.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

alternatív energia e-autó egészség elektromos autó elektromos autótöltő elektromos meghajtás energia energiahatékonyság erdő fejlesztés fenntarthatóság fotovoltaikus napelem földgáz fűtés gáz hulladék időjárás klímaváltozás klímavédelem környezet környezetvédelem környezetvédelmi hírek közlekedés megújuló energia mezőgazdaság napelem napelemek napenergia naperőmű solar solar energy szelektiv hulladék természet természetvédelem villamosenergia villanyautó víz zöld autó zöld energia zöld energiaforrás zöld hirek állatvédelem áram életmód újrahasznosítás

Ezeket olvassák