Zöld Energia
2030: jönnek a hidrogéntermelő algafarmok és a függőleges „bio” léghajók?
A hidrogéntermelő algafarmok újrahasznosítják a szén-dioxidot, és ellátják bioüzemanyaggal a függőleges léghajókat, melyek megépítését 2030-ra tervezik.
A hidrogénre ma már világszerte úgy tekintenek, mint az egyik olyan energiahordozó, amely az emberiség fenntartható fejlődése érdekében képes lesz kiváltani a fosszilis energiahordozókat. Az algák képesek hidrogént termelni, ezért az algafarm telepítés egy lehetséges módja lenne az elektromos áram, vagy a bioüzemanyag termelésnek, írja az impressmagazin.hu.
Mire képes egy farmnyi moszat
„A hidrogén egy nagyon ígéretes tiszta energiaforrás”, írja weboldalán a hidrogéntermelő algafarm tervezője, Vincent Callebaut belga építész. Képes úgy elektromos áramot és bioüzemanyagot termelni, hogy közben semmilyen káros anyagot nem bocsát a környezetbe.”
A tudományos kutatások szerin az algák 120-szor annyi bioüzemanyagot termelnek, mint amennyit jelenleg repcéből, szójából vagy napraforgóból állítanak elő, olvasható az építész weboldalán. Sőt, egy farmnyi moszat képes igazi miniatűr biokémiai erőműként is működni, azáltal, hogy elnyeli a levegőben lévő széndioxidot. „Az algafarmok célzottan képesek biológiailag helyreállítani az ipari széndioxid kibocsátást. Ez a természetes folyamat önmagát táplálja, miközben megtisztítja a bolygó légterét a túlzott mértékű széndioxidtól, mely az üvegházhatás egyik legfőbb okozója.”
Az organikus tisztítóállomások
Az óceánok felszínén lebegő algafarm egy igazi organikus tisztító állomás, mely olyan függőleges léghajók számára termelné az üzemanyagot, melyek teljesen megújuló energiaforrásokkal és nulla káros anyag kibocsátással működnének. A függőleges léghajó a környezettudatos közlekedés egyik futurisztikus verziója lehet.
Az építész szerint az általa tervezett hidrogéntermelő algafarmok, forradalmasíthatják a fenntartható gazdaságot és közlekedést. Az algák által termelt bioüzemanyagok bárhol előállíthatók a világon a bolygó károsítása nélkül. Megoldható lenne a fenntartható fejlődés megújuló energiaforrásokkal is. A 2030-ra tervezett „bio” léghajók kizárólag megújuló energiaforrással működnek, és a szén-dioxid kibocsátásuk egyelő a nullával. Átlagosan 2000 méter magasságban közlekednének, 175 km/ óra sebességgel, benzinkút helyett pedig úszó algafarmokon tankolnának.
Forrás: www.impressmagazin.hu
Zöld Energia
Olcsó és hatékony megoldás a homokkal tárolt napenergia a főzésben?
A napenergiás eszközben 80 perc alatt 16 kilogramm rizst lehet megfőzni.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Ghánai szakértők olyan napelemes gőzfőzőt fejlesztettek ki, amelyhez homokalapú hőtároló tartozik – írja az alternativenergia.hu. A szakértők szerint a homokban rejlő potenciált még nem vizsgálták széles körben, dacára a hőstabilitásnak és az alacsony költségnek. A meglévő tanulmányokban elsősorban diódákat, fűtőelemeket vagy indukciós rendszereket használtak hőforrásként, a homokban tárolt hő felhasználását csak korlátozott mértékben vizsgálták.
A tesztelt berendezés 20 fotovoltaikus modulból áll, amelyek maximális teljesítménye 580 W, hatékonysága pedig 22,65 százalék. A modulok egy struktúrára vannak felszerelve 10 fokos dőlésszöggel dél felé és 0 fokos azimutszöggel. A termelt villamos energia a hőtároló rendszerbe kerül, ez két komponensből áll: egy kőbányai homokkal töltött lágyacél tartályból, illetve egy, ebbe beágyazott egyenáramú ellenállásos fűtőelemből.
A homokréteg felett egy 10 kilogramm vizet tartalmazó víztartály található, amely gőzt termel a főzőtérben lévő ételek melegítéséhez. A főzőtér magassága 143, hossza 150, szélessége 57,5 centiméter, míg a hőakkumulátor méretei 15-ször 65,5-szer 44 centiméter.
A tesztelést egy, a ghánai Kumasi városában található középiskolában végezték, a forralás 2024. október 21. és 24. között, minden nap 10:00 és 15:00 óra között zajlott. A főzési kísérleteket 2024. november 5. és 7. között tartották, a használt műszerek között volt egy napsugárzásmérő, egy infravörös hőmérsékletmérő, egy voltmérő, egy ampermérő és egy hőkamera.
Az eredmények alapján a főzőkamra hőmérséklete 105–110 Celsius-fokra emelkedett, ami elegendő volt 16 kilogramm rizs 80 perc alatt, 16 kilogramm bab 140 perc alatt és 32 kilogramm banán 85 perc alatt történő megfőzéséhez. A berendezés 38,9 százalékos hőhatékonyságot ért el, ami hasonló körülmények között körülbelül 12–14 százalékkal meghaladja a szintén napenergiás gőzrendszerek, a Scheffler-tányérok teljesítményét. A homokalapú eszköz 13–15 MJ energiát tárolt, ami 400–900 W/m² változó napsugárzás mellett is 4–6 óra megbízható főzési időt biztosított.
A további elemzések alapján a megtérülési idő 4,5 év, a 20 éves teljes költség pedig a hagyományos biomassza-tűzhelyekénél 47 százalékkal alacsonyabb. Az éves kibocsátáscsökkentés 5312,22 kilogramm szén-dioxid, 11,1 kilogramm nitrogénoxid és 7,05 kilogramm PM2,5 finom részecske volt.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaOlcsó és hatékony megoldás a homokkal tárolt napenergia a főzésben?
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaZöldebb közvilágítás vidéken: megszülettek az első döntések a Jedlik Ányos Programban
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaLehet a jövő energiája egy több forrásra épülő, intelligensen vezérelt mikrohálózat?
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaFosszilis hőtermelést vált ki új elektromos fejlesztés a székesfehérvári távhőben
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaÉvente több ezer háztartás fogyasztását váltja ki egy fejlesztési program

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés