Zöld Energia
2030: jönnek a hidrogéntermelő algafarmok és a függőleges „bio” léghajók?
A hidrogéntermelő algafarmok újrahasznosítják a szén-dioxidot, és ellátják bioüzemanyaggal a függőleges léghajókat, melyek megépítését 2030-ra tervezik.
A hidrogénre ma már világszerte úgy tekintenek, mint az egyik olyan energiahordozó, amely az emberiség fenntartható fejlődése érdekében képes lesz kiváltani a fosszilis energiahordozókat. Az algák képesek hidrogént termelni, ezért az algafarm telepítés egy lehetséges módja lenne az elektromos áram, vagy a bioüzemanyag termelésnek, írja az impressmagazin.hu.
Mire képes egy farmnyi moszat
„A hidrogén egy nagyon ígéretes tiszta energiaforrás”, írja weboldalán a hidrogéntermelő algafarm tervezője, Vincent Callebaut belga építész. Képes úgy elektromos áramot és bioüzemanyagot termelni, hogy közben semmilyen káros anyagot nem bocsát a környezetbe.”
A tudományos kutatások szerin az algák 120-szor annyi bioüzemanyagot termelnek, mint amennyit jelenleg repcéből, szójából vagy napraforgóból állítanak elő, olvasható az építész weboldalán. Sőt, egy farmnyi moszat képes igazi miniatűr biokémiai erőműként is működni, azáltal, hogy elnyeli a levegőben lévő széndioxidot. „Az algafarmok célzottan képesek biológiailag helyreállítani az ipari széndioxid kibocsátást. Ez a természetes folyamat önmagát táplálja, miközben megtisztítja a bolygó légterét a túlzott mértékű széndioxidtól, mely az üvegházhatás egyik legfőbb okozója.”
Az organikus tisztítóállomások
Az óceánok felszínén lebegő algafarm egy igazi organikus tisztító állomás, mely olyan függőleges léghajók számára termelné az üzemanyagot, melyek teljesen megújuló energiaforrásokkal és nulla káros anyag kibocsátással működnének. A függőleges léghajó a környezettudatos közlekedés egyik futurisztikus verziója lehet.
Az építész szerint az általa tervezett hidrogéntermelő algafarmok, forradalmasíthatják a fenntartható gazdaságot és közlekedést. Az algák által termelt bioüzemanyagok bárhol előállíthatók a világon a bolygó károsítása nélkül. Megoldható lenne a fenntartható fejlődés megújuló energiaforrásokkal is. A 2030-ra tervezett „bio” léghajók kizárólag megújuló energiaforrással működnek, és a szén-dioxid kibocsátásuk egyelő a nullával. Átlagosan 2000 méter magasságban közlekednének, 175 km/ óra sebességgel, benzinkút helyett pedig úszó algafarmokon tankolnának.
Forrás: www.impressmagazin.hu
Zöld Energia
4000 MW a cél: új korszak kezdődhet a magyar szélerőmű-fejlesztésekben
A magyar szélenegia program új mérföldkőhöz érkezett.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Új mérföldkőhöz érkezett a magyar szélenegia program, amelyben az Európai Unió felé vállalt 700 megawatt helyett csaknem 1000 megawattnyi új szélerőművi kapacitás számára tudnak majd hálózati csatlakozási lehetőséget biztosítani – tájékoztatott a gazdasági és energetikai miniszter a Facebook-oldalára feltöltött videóban. Kapitány István elmondta: Magyarország azt vállalata az Európai Unió felé, hogy augusztus 31-ig 700 megawattnyi új szélerőművi hálózati csatlakozási kapacitást hirdet meg – írja az alternativenergia.hu. A miniszter közlése szerint az előzetes piaci felmérés alapján a beruházói érdeklődés ezt jelentősen meghaladja, ezért a környezetvédelmi és honvédelmi szempontok figyelembevételével felülvizsgálták a lehetséges fejlesztési helyszíneket. Ennek eredményeként nem 700, hanem csaknem 1000 megawattnyi új szélerőművi kapacitás számára tudnak hálózati csatlakozási lehetőséget biztosítani.
Kapitány István közölte, felkérte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnökét, hogy készítsen részletes hálózati és műszaki elemzést a fejlesztésekről. Az elemzés augusztus közepére készül el. A miniszter arra is kitért, hogy ezzel párhuzamosan a jövő héten társadalmi egyeztetésre bocsátják a pályázati rendszer részletszabályait, hogy a beruházók, az önkormányzatok, a szakmai szervezetek és a környezetvédelmi szereplők is elmondhassák a véleményüket.
Az elemzés lezárása utána a MEKH kiírja az első szélerőművi csatlakozási pályázatot. A pályázók nyilvános és átlátható feltételek mellett versenyezhetnek a hálózati csatlakozási jogért. A szabályozás lehetővé teszi azt is, hogy ahol indokolt, ott energiatárolók is kapcsolódjanak a fejlesztésekhez. Mindez azonban csak az első lépés. “Célunk, hogy 2030-ig legalább 4000 megawattnyi új szélerőművi csatlakozási lehetőséget biztosítsunk Magyarországon” – jelentette ki a tárcavezető.
Kapitány István kiemelte, a magyar energiapolitika új szakaszba lépett. Nemcsak vállalásokat tesznek, hanem meg is teremtik azok feltételeit. A kormány biztosítja a szükséges hálózati kapacitásokat, az átlátható szabályokat, és a kiszámítható beruházási környezetet. “Ez szolgálja Magyarország energiafüggetlenségét, versenyképességét és a hosszú távú energiaellátásának biztonságát” – fogalmazott a miniszter a Facebook-oldalán.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés