Zöld Energia
2030: jönnek a hidrogéntermelő algafarmok és a függőleges „bio” léghajók?
A hidrogéntermelő algafarmok újrahasznosítják a szén-dioxidot, és ellátják bioüzemanyaggal a függőleges léghajókat, melyek megépítését 2030-ra tervezik.
A hidrogénre ma már világszerte úgy tekintenek, mint az egyik olyan energiahordozó, amely az emberiség fenntartható fejlődése érdekében képes lesz kiváltani a fosszilis energiahordozókat. Az algák képesek hidrogént termelni, ezért az algafarm telepítés egy lehetséges módja lenne az elektromos áram, vagy a bioüzemanyag termelésnek, írja az impressmagazin.hu.
Mire képes egy farmnyi moszat
„A hidrogén egy nagyon ígéretes tiszta energiaforrás”, írja weboldalán a hidrogéntermelő algafarm tervezője, Vincent Callebaut belga építész. Képes úgy elektromos áramot és bioüzemanyagot termelni, hogy közben semmilyen káros anyagot nem bocsát a környezetbe.”
A tudományos kutatások szerin az algák 120-szor annyi bioüzemanyagot termelnek, mint amennyit jelenleg repcéből, szójából vagy napraforgóból állítanak elő, olvasható az építész weboldalán. Sőt, egy farmnyi moszat képes igazi miniatűr biokémiai erőműként is működni, azáltal, hogy elnyeli a levegőben lévő széndioxidot. „Az algafarmok célzottan képesek biológiailag helyreállítani az ipari széndioxid kibocsátást. Ez a természetes folyamat önmagát táplálja, miközben megtisztítja a bolygó légterét a túlzott mértékű széndioxidtól, mely az üvegházhatás egyik legfőbb okozója.”
Az organikus tisztítóállomások
Az óceánok felszínén lebegő algafarm egy igazi organikus tisztító állomás, mely olyan függőleges léghajók számára termelné az üzemanyagot, melyek teljesen megújuló energiaforrásokkal és nulla káros anyag kibocsátással működnének. A függőleges léghajó a környezettudatos közlekedés egyik futurisztikus verziója lehet.
Az építész szerint az általa tervezett hidrogéntermelő algafarmok, forradalmasíthatják a fenntartható gazdaságot és közlekedést. Az algák által termelt bioüzemanyagok bárhol előállíthatók a világon a bolygó károsítása nélkül. Megoldható lenne a fenntartható fejlődés megújuló energiaforrásokkal is. A 2030-ra tervezett „bio” léghajók kizárólag megújuló energiaforrással működnek, és a szén-dioxid kibocsátásuk egyelő a nullával. Átlagosan 2000 méter magasságban közlekednének, 175 km/ óra sebességgel, benzinkút helyett pedig úszó algafarmokon tankolnának.
Forrás: www.impressmagazin.hu
Zöld Energia
2032-re 4000 MW új szélerőmű épülhet Magyarországon
Már 2030 előtt elkezdhetik a termelést az első új szélerőművek.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Elképzelhető, hogy már 2030 előtt elkezdik az áramtermelést az első új szélerőművek, de a héten kiírt pályázat arra ad lehetőséget a befektetőknek, hogy 2032-ig fejezzék be a projekteket – mondta a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikáért felelős államtitkára sajtóbeszélgetésen. Tótth András jelezte, arra számít, hogy a folyamatosan meghírdetett tenderek eredményeképpen 2032-2034 körül reálisan el lehet érni a 4000 megawatt új szélerőművi kapacitást – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kormány programjában hangsúlyos elem a szélenergia szerepének erősítése a magyar energiamixben. Az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásainak hazahozatala, illetve elosztása során fontos szempont volt a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztése, hogy bővíteni tudják a hálózatra csatlakozó megújuló termelést, elsősorban a szélkapacitásokat – ismertette az államtitkár.
Felidézte, hogy a folyamat gyorsítása érdekében az érintett szervezetekkel és szakértőkkel olyan tervet készítettek, hogy a meglévő hálózati kapacitásokkal hol lehet elindítani projekteket, és hol vannak olyan területek, amelyek környezetvédelmi és honvédelmi szempontból is alkalmasak a megvalósításra. Ennek alapján írta ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a tendert. Kapacitás-tendert ott lehet meghirdetni, ahol van kapacitás, az pedig a befektetőktől függ, hogy lesznek-e megfelelő projektek – fogalmazott az államtitkár. Kiemelte, hogy a befektetőknek be kell tartaniuk minden távolsági, zajszint- és környezetvédelmi előírást.
A lehetséges 199 méteres magasság a maximum, de alacsonyabb erőművek is építhetők, és az önkormányzatoknak többféle módon is lesz beleszólási lehetőségük a beruházások megvalósításába, helyszínébe – közölte. Tótth András kitért arra, hogy a kiírásban hangsúlyosan megjelennek az önkormányzatok, illetve a lakosság érdekei, hogy a helyi közösségek is részesedjenek a szélerőművek hasznából.
A tárca fontos célnak tartja, hogy a helyi közösségek és a helyi fogyasztók adott esetben minél nagyobb százalékban tulajdonossá is váljanak. Az államtitkár kifejtette: a centralizált energiatermelési rendszertől a decentralizált rendszer felé szeretnének elmozdulni, hogy a fogyasztókhoz minél közelebb jöjjenek létre a megújulóenergia-termelő egységek, és ezek a fogyasztókat közvetlenül szolgálják ki. A termelő egységek hosszú távon kerüljenek a magyar fogyasztók tulajdonába, ennek a formája az energiaközösségi megoldás lehet – hangsúlyozta.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRégészeti feltárás hozott új eredményeket a pusztamaróti történelmi emlékhelyen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA balatoni turisták üzenete: több nagy fát a strandokra
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKözel 17 százalékkal nőttek az üzemanyagárak egy év alatt az EU-ban

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés