Zöld Energia
2030-ra Magyarország a negyedik legnagyobb zöldenergia-tárolási kapacitásával fog rendelkezni
Magyarország 2030-ra a zöldenergia-tárolásban a negyedik legnagyobb kapacitással fog rendelkezni a világon Kína, az Egyesült Államok és Németország után – jelentette ki a gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztos sajtótájékoztatón kedden Nyíregyházán.
György László elmondta, a zöldgazdaság egy olyan piac, amely évi harminc százalékkal nő, közvetlen módon családok százezreinek, közvetett módon pedig családok millióinak több évtizedre előre biztosít megélhetést és jól fizető munkahelyeket. Egy olyan gazdasági terület, amely 2020-ban még 1300 milliárd dollárt, a magyar GDP hat és félszeresét tette ki, 2050-re a várakozások szerint 10,3 milliárd dollárosra bővülhet – hívta fel a figyelmet a kormánybiztos. György László hangsúlyozta, Magyarországnak van lehetősége kitörni ezen a piacon, de ehhez beruházásokra, valamint az idetelepülő vállalkozásokkal együttműködő tudásközpontokra van szükség. Az egyetemek azok a kulcsszereplők, amelyek “ráképzik” a fiatalokat ezekre a munkahelyekre, ezzel lehetőséget biztosítanak a fiatal, innovatív magyar vállalkozóknak arra, hogy magas munkabéreket adjanak a munkavállalóiknak – hangsúlyozta.
György László emlékeztetett, a kormány 2020-ban hirdette meg a klíma- és természetvédelmi akciótervét, amely azt tűzte ki célul, hogy 2030-ra Magyarországon a villamos energia 90 százalékát zöld, szán-dioxid-semleges forrásból állítsák elő. “Most ott tartunk, hogy a 2030-ra tervezett napelem-kapacitásokat 2024-ben teljesítettük” – jegyezte meg. A kormánybiztos kifejtette, számos program indult az energiatároló-kapacitás növelésére és a zöld átállás elősegítésére: az otthonok és családok támogatását szolgáló zöldenergia plusz programot 75 milliárd, a vállalkozások elektromosautó-vásárlását támogató programot 30 milliárd forintos keretösszeggel hirdették meg, a kabinet emellett kiemelten támogatja a 25 ezer lélekszám feletti települések közlekedésének zöldítését is. György László szólt a kormány által nemrég elindított zöldenergetikai konzultációról; a 13 kérdésből álló, online kérdőíveket április 15-ig lehet kitölteni. A kormány ebben arra kíváncsi, az állampolgárok támogatják-e azt, hogy Magyarország az éllovasa legyen az energetikai fordulatnak, a megtermelt energiát környezetbarát módon állítsák elő, az energiatárolásra szolgáló rendszerek gyártását és fejlesztését itthon végezzék el, valamint otthonaik be tudjanak kapcsolódni ebbe zöld rendszerbe – sorolta a kormánybiztos.
Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy a nyírségi megyeszékhelyen tíz évvel ezelőtt kezdődtek el az önkormányzati intézmények épületeinek energetikai korszerűsítései, és az új, energiatakarékos rendszerek kiépítése. A kibővített ipari parkban folyó nagyberuházásoknál pedig prioritás az energiatakarékos rendszerek kiépítése és a zöldenergia hasznosításának kérdése. A zöld átállás és az energetikai fejlesztések iránt nagyon nagy az érdeklődés a lakosság, az önkormányzat és a kis- és középvállalkozások részéről is – mondta Vinnai Győző térségi fideszes országgyűlési képviselő. Megjegyezte, a térségben több város és község nyert el a megújuló energia telepítésével vagy felhasználásával kapcsolatos energetikai pályázatokon egymilliárd forintot meghaladó fejlesztési összeget.
Zöld Energia
Új korszak a hazai energiatárolásban: 150 MW-os rendszer épül
A régió egyik legnagyobb energiatárolóját építik.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Magyarország és a régió egyik legnagyobb, 150 megawatt (MW) teljesítményű és 300 megawattóra (MWh) tárolókapacitású akkumulátoros energiatároló eszközparkját (Battery Energy Storage System, BESS) hozza létre a SolServices Kft. és a Huawei Technologies Magyarország, a teljes portfólió kiépítése várhatóan 2027 első negyedévében fejeződik be – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az energiatárolási projekt megvalósításáról szóló megállapodást szerdán írták alá a vállalatok képviselői a Huawei éves megújulóenergia-konferenciáján (Digital Power Summit 2026). Szabó Róbert, a Huawei Technologies Hungary Digital Power üzletágának igazgatója hangsúlyozta: a 2027 elejére tervezett, 150 MW/300 MWh kapacitású energiatároló üzembe helyezésével a legkorszerűbb intelligens technológia válik a magyar energiarendszer szerves részévé. Ez a rendszer olyan rugalmasságot biztosít a hálózat számára, amely elengedhetetlen a megújuló energiaforrások további térnyeréséhez. Hozzátette, hogy a hibridizáció mindkét vállalat számára kiemelt stratégiai irány: a különböző termelési és tárolási technológiák összehangolt működése hatékonyabb hálózathasználatot és nagyobb rendszerszintű rugalmasságot tesz lehetővé.
A projekt megvalósításának teljes költsége nagyjából 50 millió euró, az egész beruházás piaci finanszírozással valósul meg – mondta Juhász-Farkas Gábor, a SolServices Kft. ügyvezető igazgatója az MTI érdeklődésére. A holadelej.hu adataira hivatkozva elmondta: a nyáron, az energiaválság egyik legkritikusabb napján az ország villamosenergia-felhasználásának 85 százaléka a napelemes termelésből származott. Ugyanakkor ez új kihívásokat hozott: jelenleg az a legfontosabb, hogy mikor termelünk, mikor használjuk fel ezeket az energiákat, és a teljes energiarendszert hogyan lehet ellenállóvá és rugalmassá tenni.
Erre a legjobb választ a hibridizáció adja – húzta alá. Elmondása szerint jelenleg a magyar villamosenergia-rendszerben a hálózati kapacitás az egyik legszűkebb erőforrás. Egy napelempark csatlakozási pontja éves átlagban vizsgálva 16 százalékban van kihasználva, 84 százalékban az infrastruktúra kihasználatlan. A hibridizációra példaként említette, hogy a nap-, a szélenergia és az akkumulátoros energiatárolás összekapcsolásával 40 százalékot meghaladó hálózati kihasználtság érhető el. Juhász-Farkas Gábor kifejtette: olyan integrált energiaplatform fejlesztésén dolgoznak együtt, ahol a napenergia, az energiatárolás, a szélenergia és a geotermikus energia nem egymástól elszigetelten üzemel, hanem egymást erősítve, rendszerrel összekapcsolva működik. Közlése szerint a piaci finanszírozású megvalósítás alátámasztja, hogy “a tárolás már nem egy jövőbeli technológia, hanem üzletileg értelmezhető, piaci alapon megépíthető megoldás”.
Elmondta: a megvalósuló együttműködés nagyságrendjét jól szemlélteti, hogy a teljesen feltöltött energiatároló-berendezés a Paksi Atomerőmű egy teljes blokkjának csúcskapacitáson történő termeléskiesését több mint fél órán keresztül lenne képes ellensúlyozni. Ha ez a tároló a többletkínálatával a piacon megjelent volna, az 40 százalékos ármérséklő hatású lenne – jelezte. A SolServices mintegy 380 MW összteljesítményű naperőművi létesítményt üzemeltet országszerte, amely Magyarország 3. legnagyobb működő ilyen típusú beruházása. A mostani megállapodással a jelenleg meglévő napelemparkjaik mellé építenek energiatárolási kapacitásokat, az első tárólóegységeket Mezőtúron és Mezőberényben már üzembe helyezték, a teljes tároló portfólió kereskedelmi üzem kezdete 2027 első negyedévében várható – mondta.
A SolServices Kft. Magyarország egyik meghatározó megújulóenergia-vállalata. A társaság 2017 óta több mint 1 gigawatt nagyméretű naperőművi kapacitás fejlesztésében vett részt.
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaVáltoznak a parkolási szabályok Budapesten a nehezebb autóknál
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta375 tonna illegális trópusi faanyagot foglaltak le Hollandiában
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÖsszeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaKilencedik éve gyűjtik a régi mobiltelefonokat a gorillák védelméért
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMár most látszik a klímaváltozás hatása a magyar szőlőültetvényeken
