Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

2030-ra Magyarország a negyedik legnagyobb zöldenergia-tárolási kapacitásával fog rendelkezni

Magyarország 2030-ra a zöldenergia-tárolásban a negyedik legnagyobb kapacitással fog rendelkezni a világon Kína, az Egyesült Államok és Németország után – jelentette ki a gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztos sajtótájékoztatón kedden Nyíregyházán.

Létrehozva:

|

György László elmondta, a zöldgazdaság egy olyan piac, amely évi harminc százalékkal nő, közvetlen módon családok százezreinek, közvetett módon pedig családok millióinak több évtizedre előre biztosít megélhetést és jól fizető munkahelyeket. Egy olyan gazdasági terület, amely 2020-ban még 1300 milliárd dollárt, a magyar GDP hat és félszeresét tette ki, 2050-re a várakozások szerint 10,3 milliárd dollárosra bővülhet – hívta fel a figyelmet a kormánybiztos. György László hangsúlyozta, Magyarországnak van lehetősége kitörni ezen a piacon, de ehhez beruházásokra, valamint az idetelepülő vállalkozásokkal együttműködő tudásközpontokra van szükség. Az egyetemek azok a kulcsszereplők, amelyek “ráképzik” a fiatalokat ezekre a munkahelyekre, ezzel lehetőséget biztosítanak a fiatal, innovatív magyar vállalkozóknak arra, hogy magas munkabéreket adjanak a munkavállalóiknak – hangsúlyozta.

György László emlékeztetett, a kormány 2020-ban hirdette meg a klíma- és természetvédelmi akciótervét, amely azt tűzte ki célul, hogy 2030-ra Magyarországon a villamos energia 90 százalékát zöld, szán-dioxid-semleges forrásból állítsák elő. “Most ott tartunk, hogy a 2030-ra tervezett napelem-kapacitásokat 2024-ben teljesítettük” – jegyezte meg. A kormánybiztos kifejtette, számos program indult az energiatároló-kapacitás növelésére és a zöld átállás elősegítésére: az otthonok és családok támogatását szolgáló zöldenergia plusz programot 75 milliárd, a vállalkozások elektromosautó-vásárlását támogató programot 30 milliárd forintos keretösszeggel hirdették meg, a kabinet emellett kiemelten támogatja a 25 ezer lélekszám feletti települések közlekedésének zöldítését is. György László szólt a kormány által nemrég elindított zöldenergetikai konzultációról; a 13 kérdésből álló, online kérdőíveket április 15-ig lehet kitölteni. A kormány ebben arra kíváncsi, az állampolgárok támogatják-e azt, hogy Magyarország az éllovasa legyen az energetikai fordulatnak, a megtermelt energiát környezetbarát módon állítsák elő, az energiatárolásra szolgáló rendszerek gyártását és fejlesztését itthon végezzék el, valamint otthonaik be tudjanak kapcsolódni ebbe zöld rendszerbe – sorolta a kormánybiztos.

Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy a nyírségi megyeszékhelyen tíz évvel ezelőtt kezdődtek el az önkormányzati intézmények épületeinek energetikai korszerűsítései, és az új, energiatakarékos rendszerek kiépítése. A kibővített ipari parkban folyó nagyberuházásoknál pedig prioritás az energiatakarékos rendszerek kiépítése és a zöldenergia hasznosításának kérdése. A zöld átállás és az energetikai fejlesztések iránt nagyon nagy az érdeklődés a lakosság, az önkormányzat és a kis- és középvállalkozások részéről is – mondta Vinnai Győző térségi fideszes országgyűlési képviselő. Megjegyezte, a térségben több város és község nyert el a megújuló energia telepítésével vagy felhasználásával kapcsolatos energetikai pályázatokon egymilliárd forintot meghaladó fejlesztési összeget.

Advertisement

Zöld Energia

Riasztó eredményeket hozott a magyar napelemes rendszerek vizsgálata

Több mint 9500 biztonsági hibát találtak a nyilvánosan elérhető magyar napelemes eszközökön, köztük olyan kritikus sérülékenységeket, amelyek illetéktelen távoli beavatkozást is lehetővé tehetnek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Legalább 1916 magyarországi, napelemes energiatermeléshez kapcsolódó eszköz érhető el közvetlenül a nyilvános interneten, ráadásul ezek között több ezer súlyos biztonsági sérülékenységet is találtak. Kocsis Tamás kiberbiztonsági szakértő kutatása szerint a nem megfelelően védett inverterek, adatgyűjtők és egyéb vezérlőberendezések nemcsak az egyes napelemes rendszerek, hanem akár a villamosenergia-rendszer működésére is kockázatot jelenthetnek. A szakértő a hazai fotovoltaikus rendszerek internetes kitettségét vizsgálta, miután egy holland kiberbiztonsági vállalat, a Modat korábbi kutatása 8500, az Európai Unió területén működő, nyilvánosan elérhető nap- és szélenergia-ipari eszközt azonosított. Ezek közül 514 Magyarországon működött. Kocsis azonban úgy vélte, hogy a hazai érintett berendezések száma ennél jóval magasabb lehet, ezért a Modat keresőeszközének segítségével önálló adatgyűjtést végzett. A vizsgálat során legalább 1916 magyarországi fotovoltaikus energiatermeléshez kapcsolódó eszközt talált, köztük invertereket, adatgyűjtőket, energiatárolókat és termelésmenedzsment-rendszereket. A szakértő hangsúlyozta, hogy ez csak az azonosított berendezések minimális száma, mivel nem minden eszköztípus volt ismert a kutatás kezdetekor, írja az alternativenergia.hu hírportál.

A feltárt webes adminisztrációs felületek különösen aggasztó képet mutattak. A Modat keresője összesen 9554 biztonsági sérülékenységet azonosított, amelyek közül 1610 kritikus, további 3239 pedig magas kockázati besorolást kapott. Egyes hibákat már 2016-ban felfedeztek, vagyis előfordulhat, hogy bizonyos rendszerek közel egy évtizede ismert biztonsági problémákat hordoznak.

Forrás: Kocsis Tamás / Kiberblog

A kutatás egyik legsúlyosabb megállapítása, hogy legalább 647 olyan fotovoltaikus szolgáltatást is találtak, amelyeknél hitelesítés nélkül hozzáférhető a MODBUS ipari kommunikációs protokoll. Ez lehetőséget teremthet arra, hogy illetéktelenek távolról beavatkozzanak az inverterek működésébe, például ki- és bekapcsolják azokat. Néhány webes adminisztrációs felület pedig jelszó vagy más azonosítás nélkül is elérhető volt.

Kocsis szerint a problémát nem önmagában az jelenti, hogy egyes ipari eszközök nem kapják meg azonnal a legújabb szoftverfrissítéseket. Az ilyen, úgynevezett operatív technológiai (OT) rendszereknél a folyamatos és zavartalan működés elsődleges szempont. Sokkal nagyobb kockázatot jelent, hogy ezek a berendezések megfelelő hálózati védelem nélkül közvetlenül elérhetők a nyílt interneten. A szakértő úgy véli, hogy a helyzet kezelése túlmutat az egyes napelemes rendszerek tulajdonosainak felelősségén. Az aggregátoroknak, az elosztói engedélyeseknek, a rendszerirányítónak, az integrátoroknak és a kormányzati kibervédelmi szervezeteknek közösen kellene fellépniük a kockázatok csökkentése érdekében.

Advertisement

A kutatásra reagált a Huawei is a Telex.hu részére, amely szerint a jelentés a SmartLogger eszközeinél nem konkrét terméksérülékenységet, hanem elsősorban a nem megfelelő üzemeltetői hálózati konfigurációból és a nyilvános internetes hozzáférésből eredő kockázatokat azonosított. A vállalat hangsúlyozta, hogy eszközeit védett hálózati környezetben történő működésre tervezték, és a megfelelő hálózati védelem kialakítása az üzemeltetők felelőssége. A cég emellett a biztonsági előírások betartásának és a rendszeres frissítéseknek a fontosságára hívta fel a figyelmet.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák