Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

2030-ra Magyarország a negyedik legnagyobb zöldenergia-tárolási kapacitásával fog rendelkezni

Magyarország 2030-ra a zöldenergia-tárolásban a negyedik legnagyobb kapacitással fog rendelkezni a világon Kína, az Egyesült Államok és Németország után – jelentette ki a gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztos sajtótájékoztatón kedden Nyíregyházán.

Létrehozva:

|

György László elmondta, a zöldgazdaság egy olyan piac, amely évi harminc százalékkal nő, közvetlen módon családok százezreinek, közvetett módon pedig családok millióinak több évtizedre előre biztosít megélhetést és jól fizető munkahelyeket. Egy olyan gazdasági terület, amely 2020-ban még 1300 milliárd dollárt, a magyar GDP hat és félszeresét tette ki, 2050-re a várakozások szerint 10,3 milliárd dollárosra bővülhet – hívta fel a figyelmet a kormánybiztos. György László hangsúlyozta, Magyarországnak van lehetősége kitörni ezen a piacon, de ehhez beruházásokra, valamint az idetelepülő vállalkozásokkal együttműködő tudásközpontokra van szükség. Az egyetemek azok a kulcsszereplők, amelyek “ráképzik” a fiatalokat ezekre a munkahelyekre, ezzel lehetőséget biztosítanak a fiatal, innovatív magyar vállalkozóknak arra, hogy magas munkabéreket adjanak a munkavállalóiknak – hangsúlyozta.

György László emlékeztetett, a kormány 2020-ban hirdette meg a klíma- és természetvédelmi akciótervét, amely azt tűzte ki célul, hogy 2030-ra Magyarországon a villamos energia 90 százalékát zöld, szán-dioxid-semleges forrásból állítsák elő. “Most ott tartunk, hogy a 2030-ra tervezett napelem-kapacitásokat 2024-ben teljesítettük” – jegyezte meg. A kormánybiztos kifejtette, számos program indult az energiatároló-kapacitás növelésére és a zöld átállás elősegítésére: az otthonok és családok támogatását szolgáló zöldenergia plusz programot 75 milliárd, a vállalkozások elektromosautó-vásárlását támogató programot 30 milliárd forintos keretösszeggel hirdették meg, a kabinet emellett kiemelten támogatja a 25 ezer lélekszám feletti települések közlekedésének zöldítését is. György László szólt a kormány által nemrég elindított zöldenergetikai konzultációról; a 13 kérdésből álló, online kérdőíveket április 15-ig lehet kitölteni. A kormány ebben arra kíváncsi, az állampolgárok támogatják-e azt, hogy Magyarország az éllovasa legyen az energetikai fordulatnak, a megtermelt energiát környezetbarát módon állítsák elő, az energiatárolásra szolgáló rendszerek gyártását és fejlesztését itthon végezzék el, valamint otthonaik be tudjanak kapcsolódni ebbe zöld rendszerbe – sorolta a kormánybiztos.

Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy a nyírségi megyeszékhelyen tíz évvel ezelőtt kezdődtek el az önkormányzati intézmények épületeinek energetikai korszerűsítései, és az új, energiatakarékos rendszerek kiépítése. A kibővített ipari parkban folyó nagyberuházásoknál pedig prioritás az energiatakarékos rendszerek kiépítése és a zöldenergia hasznosításának kérdése. A zöld átállás és az energetikai fejlesztések iránt nagyon nagy az érdeklődés a lakosság, az önkormányzat és a kis- és középvállalkozások részéről is – mondta Vinnai Győző térségi fideszes országgyűlési képviselő. Megjegyezte, a térségben több város és község nyert el a megújuló energia telepítésével vagy felhasználásával kapcsolatos energetikai pályázatokon egymilliárd forintot meghaladó fejlesztési összeget.

Advertisement

Zöld Energia

60 éve olajra léptek Algyőn – most újra az ország reménye lett

Magyarország energiaellátásának biztonságát szolgálja az ország területén elérhető erőforrások minél szélesebb körű kiaknázása.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Steiner Attila az algyői szénhidrogén-kitermelés indulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen azt mondta, az elmúlt években egyáltalán nem volt biztos az, hogy Magyarország elég energiát fog tudni importálni, és így még inkább felértékelődik a hazai energiatermelés és annak biztonsága – adta hírül az alternativenergia.hu. Az államtitkár kiemelte: annak ellenére, hogy sok zöld beruházás zajlik Magyarországon, a szénhidrogéneknek továbbra is fontos szerepük van az ország energiaellátásában. Ezt jól példázza az is, hogy a kormány öt év kihagyás után tavaly újra meghirdetett egy szénhidrogén-koncessziót – tette hozzá. Az államtitkár óriási eredménynek nevezte azt, hogy idén az első fél évben Magyarországnak sikerült 20 százalék alá szorítani a villamosenergia-importot, ami főleg a megújuló energiatermelő létesítményeknek köszönhető. Magyarország rendelkezik mára a világon a villamosenergia-mixben a legmagasabb napenergia aránnyal, 25 százalékkal – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek ellenére gázra is szüksége lesz a jövőben, főleg az ipari fogyasztok oldaláról, mivel az ipari fogyasztók és a villamosenergia-szektor nagy földgázfogyasztók maradnak. Példaként említette, hogy a Mátrai Erőműben kedden tették le egy gáztüzelésű erőművi blokk alapkövét, és két hasonló beruházás is követi ezt. Steiner Attila elmondta, Magyarország tavaly több mint egymillió tonna kőolajat, és több mint 1,9 milliárd köbméter földgázt termelt ki, és ennek az eredménynek a Mol is aktív részese. Az államtitkár rámutatott, hogy a kormány támogatási programokkal is ösztönzi a fejlődést. A geotermia területén hamarosan elindul egy több tízmilliárd forint keretösszegű pályázat. A biogáz, a távhő és az energiatárolás fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet a kormány, ezekre a területekre összességében több mint 400 milliárd forint támogatást biztosít.

Molnár József, a Mol-csoport vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy az algyői kőolajmező a magyar energiatörténet egyik sarokköve. Mint mondta, ez a létesítmény nemcsak ipari, hanem nemzeti jelentőségű is. Az elmúlt 60 évben 280 millió hordó kőolajat, 82,5 milliárd köbméter földgázt termeltek ki, a kőolajból finomított üzemanyag 550 millió autó tankolásra elégséges, a földgáz pedig 94 millió háztartás éves fűtési szükségletét képes fedezni – részletezte a vezérigazgató. Schubert Archibald, a Mol Magyarország kutatás-termelési igazgatója elmondta, az elmúlt 60 évet az erőfeszítés, a szakmai tudás, a folyamatos fejlődés és a kitartó munka jellemezte. Kiemelte, az algyői létesítmény nemcsak egy mező, hanem egy komplex ipari rendszer, amely a helyi identitás része lett. Hozzátette, a hazai szénhidrogén-kitermelés energiafelhasználásának több mint fele Algyőn történik.

Advertisement

Molnár Áron, Algyő polgármestere (független) azt mondta, 1965 után a település országos hírűvé vált a szénhidrogén-bányászatnak köszönhetően. Hozzátette, Algyő és a Mol fejlődése összekapcsolódott, sok családnak biztosít megélhetést. Hangsúlyozta, Algyő érdeke, hogy a Mol sokáig megmaradjon ezen a szinten, és az önkormányzat is mindent meg fog tenni ennek érdekében. A Mol közleménye szerint a kutatók 1965 nyarán viszonylag sekély, 2200 méteres mélységben kőolajat találtak, felfedezték az ország egyik legfontosabb kőolaj- és földgázmezőjét. A mezőn csaknem 1000 szénhidrogén-kutat fúrtak az évek során. A közlemény szerint a Mol-csoport hosszú távú Shape Tomorrow stratégiájának egyik kiemelt eleme az okos zöld átmenet, amelynek megvalósításához kulcsfontosságú a fosszilis energiahordozók mellett a megújuló energiaforrások arányának növelése.

Ennek jegyében, a Mol egy 37,4 megawatt peak (MWp) teljesítményű napelemparkot és a hozzá kapcsolódó 40 megawattóra (MWh) energiatárolási kapacitású villamosenergia-tároló rendszert épít fel algyői telephelyén. A beruházás lehetővé teszi az algyői Mol-létesítmények villamosenergia függetlenségét, jelentősen javítja az elektromos ellátás rugalmasságát, és évente 13 000 tonnával csökkenti a telephely szén-dioxid- kibocsátását – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák