Zöld Energia

2030-ra Magyarország a negyedik legnagyobb zöldenergia-tárolási kapacitásával fog rendelkezni

Magyarország 2030-ra a zöldenergia-tárolásban a negyedik legnagyobb kapacitással fog rendelkezni a világon Kína, az Egyesült Államok és Németország után – jelentette ki a gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztos sajtótájékoztatón kedden Nyíregyházán.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2025-01-24

Szerző:

Vanessza

György László elmondta, a zöldgazdaság egy olyan piac, amely évi harminc százalékkal nő, közvetlen módon családok százezreinek, közvetett módon pedig családok millióinak több évtizedre előre biztosít megélhetést és jól fizető munkahelyeket. Egy olyan gazdasági terület, amely 2020-ban még 1300 milliárd dollárt, a magyar GDP hat és félszeresét tette ki, 2050-re a várakozások szerint 10,3 milliárd dollárosra bővülhet – hívta fel a figyelmet a kormánybiztos. György László hangsúlyozta, Magyarországnak van lehetősége kitörni ezen a piacon, de ehhez beruházásokra, valamint az idetelepülő vállalkozásokkal együttműködő tudásközpontokra van szükség. Az egyetemek azok a kulcsszereplők, amelyek “ráképzik” a fiatalokat ezekre a munkahelyekre, ezzel lehetőséget biztosítanak a fiatal, innovatív magyar vállalkozóknak arra, hogy magas munkabéreket adjanak a munkavállalóiknak – hangsúlyozta.

György László emlékeztetett, a kormány 2020-ban hirdette meg a klíma- és természetvédelmi akciótervét, amely azt tűzte ki célul, hogy 2030-ra Magyarországon a villamos energia 90 százalékát zöld, szán-dioxid-semleges forrásból állítsák elő. “Most ott tartunk, hogy a 2030-ra tervezett napelem-kapacitásokat 2024-ben teljesítettük” – jegyezte meg. A kormánybiztos kifejtette, számos program indult az energiatároló-kapacitás növelésére és a zöld átállás elősegítésére: az otthonok és családok támogatását szolgáló zöldenergia plusz programot 75 milliárd, a vállalkozások elektromosautó-vásárlását támogató programot 30 milliárd forintos keretösszeggel hirdették meg, a kabinet emellett kiemelten támogatja a 25 ezer lélekszám feletti települések közlekedésének zöldítését is. György László szólt a kormány által nemrég elindított zöldenergetikai konzultációról; a 13 kérdésből álló, online kérdőíveket április 15-ig lehet kitölteni. A kormány ebben arra kíváncsi, az állampolgárok támogatják-e azt, hogy Magyarország az éllovasa legyen az energetikai fordulatnak, a megtermelt energiát környezetbarát módon állítsák elő, az energiatárolásra szolgáló rendszerek gyártását és fejlesztését itthon végezzék el, valamint otthonaik be tudjanak kapcsolódni ebbe zöld rendszerbe – sorolta a kormánybiztos.

Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy a nyírségi megyeszékhelyen tíz évvel ezelőtt kezdődtek el az önkormányzati intézmények épületeinek energetikai korszerűsítései, és az új, energiatakarékos rendszerek kiépítése. A kibővített ipari parkban folyó nagyberuházásoknál pedig prioritás az energiatakarékos rendszerek kiépítése és a zöldenergia hasznosításának kérdése. A zöld átállás és az energetikai fejlesztések iránt nagyon nagy az érdeklődés a lakosság, az önkormányzat és a kis- és középvállalkozások részéről is – mondta Vinnai Győző térségi fideszes országgyűlési képviselő. Megjegyezte, a térségben több város és község nyert el a megújuló energia telepítésével vagy felhasználásával kapcsolatos energetikai pályázatokon egymilliárd forintot meghaladó fejlesztési összeget.

Zöld Energia

Az energiatárolás új játékszabályai és a megtérülési modellek kockázatai

Az exportbüntető piacokon a tároló gazdasági szükségszerűséggé vált, de a régi modellek miatt a projektek könnyen alulteljesíthetik a várakozásokat.

Létrehozva:

3 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-04

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A lakossági napelemes piac gyors átalakuláson megy keresztül: a hagyományos, nappali termelésre és hálózati exportmaximalizálásra épülő modellek helyét egyre inkább az akkumulátoros önfogyasztás veszi át – írja az alternativenergia.hu. Ez a váltás azonban komoly kockázatot hordoz a megtérülési számításokban, mert a pénzügyi modellek és teljesítménygaranciák jelentős része még mindig a korábbi, PV-only logikát tükrözi.

Megfordult a gazdasági logika

A klasszikus net metering korszakban a napelemes rendszerek értékét elsősorban a termelt energia mennyisége határozta meg. A többlettermelés egyszerűen a hálózatba került, az inverterek pedig jellemzően optimális közepes teljesítményszinten működtek. A pénzügyi modellek viszonylag egyszerű veszteségfeltételezésekkel dolgoztak.

Ma ez a paradigma már nem áll.

Számos piacon a hálózatba betáplált energia értéke jelentősen elmarad a vételezett villamos energia árától. Egyes régiókban a visszatáplálás nagykereskedelmi szinten kerül elszámolásra, ami akár két-háromszoros árkülönbséget is jelenthet a lakossági tarifához képest. Ennek következtében az akkumulátor már nem opcionális kiegészítő, hanem gazdasági optimalizáló eszköz lett.

Másképp működnek a rendszerek

Az önfogyasztásra optimalizált solar-plus-storage rendszerek energiaáramlása alapvetően eltér a korábbi működéstől. A cél már nem az, hogy a megtermelt energiát minél gyorsabban kitolják a hálózatba, hanem az, hogy a lehető legtovább helyben tartsák.

Ez több fontos üzemeltetési változást hoz:

a tárolók gyakrabban ciklizálnak
az inverterek sokkal több időt töltenek alacsony teljesítményszinten
nő az energiaalakítási lépések száma
megjelennek folyamatos parasztikus veszteségek

Ezek a működési módok korábban ritkák voltak, ma viszont tipikussá váltak.

Összetett veszteségek a háttérben

A modern rendszerekben a veszteségek több ponton halmozódnak. AC-csatolt architektúráknál például a többszörös DC-AC-DC-AC átalakítás érdemi energiaveszteséget okozhat. Emellett a tárolók és inverterek készenléti fogyasztása is folyamatos energiaveszteséget jelent.

Kritikus tényező az is, hogy sok inverter hatásfoka alacsony terhelésen jelentősen romlik. Márpedig az önfogyasztásra optimalizált rendszerek életciklusuk nagy részében nem csúcsteljesítményen működnek.

Fontos felismerés, hogy a különböző architektúrák eltérő pontokon „veszítenek energiát”. Nincs univerzális veszteségmechanizmus, ezért a névleges hatásfokok összehasonlítása önmagában félrevezető lehet.

Miért kritikus ez a befektetőknek?

A lakossági portfóliók jelentős része hosszú távú termelési becslésekre épül. Ezek támasztják alá a teljesítménygaranciákat, az adósságszolgálati mutatókat és a befektetői hozamokat.

Ha egy rendszert régi feltételezésekkel modelleznek, de modern önfogyasztási üzemmódban működtetnek, a projekt papíron rendben lehet, a valóságban mégis alulteljesíthet. Ez különösen érzékeny kérdés egy alacsony marzsokkal működő iparágban, ahol a teljesítménygaranciák közvetlenül az operatív cash flow-t terhelik.

Lakossági motivációk is változnak

Iparági adatok szerint a háztartások egyre inkább a villanyszámla-csökkentést és az energia-önellátást jelölik meg fő motivációként az akkumulátor telepítésénél. Azokon a piacokon, ahol az export kedvezőtlen, a tároló csatlakozási aránya már meghaladja a 75 százalékot. Ez azt jelenti, hogy a rendszereket tudatosan olyan üzemre optimalizálják, amelyet a régi modellek nem vettek figyelembe.

Mit kell most újragondolni?

Az iparág számára egyre világosabb, hogy a modellezési és tervezési gyakorlatot frissíteni kell. A szakértők szerint különösen fontos:

a valós üzemprofilok modellezése
a teljesítménygaranciák újrakalibrálása
az alacsony terhelés melletti hatásfok vizsgálata
az architektúra-specifikus veszteségek számszerűsítése
a transzparens kommunikáció a beruházók felé

Új korszak kezdődött

A napelemes iparág már korábban is szembesült hasonló fordulópontokkal, például a moduldegradáció pontosításakor. Most egy hasonló léptékű korrekció zajlik.

Ahogy a solar-plus-storage válik alapértelmezetté, a siker kulcsa egyre kevésbé a beépített kapacitás, és egyre inkább az lesz, mennyire pontosan értjük az energia valós útját a rendszerben. Aki ezt a váltást figyelmen kívül hagyja, az könnyen olyan portfóliót építhet, amely nem a hardver hibája miatt, hanem a hibás modellezés következtében marad el a várakozásoktól.

Tovább olvasom