Zöld Energia

2030-ra Magyarország a negyedik legnagyobb zöldenergia-tárolási kapacitásával fog rendelkezni

Magyarország 2030-ra a zöldenergia-tárolásban a negyedik legnagyobb kapacitással fog rendelkezni a világon Kína, az Egyesült Államok és Németország után – jelentette ki a gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztos sajtótájékoztatón kedden Nyíregyházán.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2025-01-24

Szerző:

Vanessza

György László elmondta, a zöldgazdaság egy olyan piac, amely évi harminc százalékkal nő, közvetlen módon családok százezreinek, közvetett módon pedig családok millióinak több évtizedre előre biztosít megélhetést és jól fizető munkahelyeket. Egy olyan gazdasági terület, amely 2020-ban még 1300 milliárd dollárt, a magyar GDP hat és félszeresét tette ki, 2050-re a várakozások szerint 10,3 milliárd dollárosra bővülhet – hívta fel a figyelmet a kormánybiztos. György László hangsúlyozta, Magyarországnak van lehetősége kitörni ezen a piacon, de ehhez beruházásokra, valamint az idetelepülő vállalkozásokkal együttműködő tudásközpontokra van szükség. Az egyetemek azok a kulcsszereplők, amelyek “ráképzik” a fiatalokat ezekre a munkahelyekre, ezzel lehetőséget biztosítanak a fiatal, innovatív magyar vállalkozóknak arra, hogy magas munkabéreket adjanak a munkavállalóiknak – hangsúlyozta.

György László emlékeztetett, a kormány 2020-ban hirdette meg a klíma- és természetvédelmi akciótervét, amely azt tűzte ki célul, hogy 2030-ra Magyarországon a villamos energia 90 százalékát zöld, szán-dioxid-semleges forrásból állítsák elő. “Most ott tartunk, hogy a 2030-ra tervezett napelem-kapacitásokat 2024-ben teljesítettük” – jegyezte meg. A kormánybiztos kifejtette, számos program indult az energiatároló-kapacitás növelésére és a zöld átállás elősegítésére: az otthonok és családok támogatását szolgáló zöldenergia plusz programot 75 milliárd, a vállalkozások elektromosautó-vásárlását támogató programot 30 milliárd forintos keretösszeggel hirdették meg, a kabinet emellett kiemelten támogatja a 25 ezer lélekszám feletti települések közlekedésének zöldítését is. György László szólt a kormány által nemrég elindított zöldenergetikai konzultációról; a 13 kérdésből álló, online kérdőíveket április 15-ig lehet kitölteni. A kormány ebben arra kíváncsi, az állampolgárok támogatják-e azt, hogy Magyarország az éllovasa legyen az energetikai fordulatnak, a megtermelt energiát környezetbarát módon állítsák elő, az energiatárolásra szolgáló rendszerek gyártását és fejlesztését itthon végezzék el, valamint otthonaik be tudjanak kapcsolódni ebbe zöld rendszerbe – sorolta a kormánybiztos.

Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy a nyírségi megyeszékhelyen tíz évvel ezelőtt kezdődtek el az önkormányzati intézmények épületeinek energetikai korszerűsítései, és az új, energiatakarékos rendszerek kiépítése. A kibővített ipari parkban folyó nagyberuházásoknál pedig prioritás az energiatakarékos rendszerek kiépítése és a zöldenergia hasznosításának kérdése. A zöld átállás és az energetikai fejlesztések iránt nagyon nagy az érdeklődés a lakosság, az önkormányzat és a kis- és középvállalkozások részéről is – mondta Vinnai Győző térségi fideszes országgyűlési képviselő. Megjegyezte, a térségben több város és község nyert el a megújuló energia telepítésével vagy felhasználásával kapcsolatos energetikai pályázatokon egymilliárd forintot meghaladó fejlesztési összeget.

Zöld Energia

Hulladékhőből fűtés: így spórol energiát és szén-dioxidot a magyar technológia

Űrkutatásból ismert megoldással spórol energiát egy magyar cég.

Létrehozva:

4 óra telt el a létrehozás óta

2026-02-11

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A hatékony, gazdaságos hőenergia-tárolással, -továbbítással és -felhasználással foglalkozó magyar HeatVentors Kft.-t mutatta be Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Kakas József, a cég ügyvezetője a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon is elérhető. Áder János felidézte, hogy a hőenergia-tárolás új módszerének kidolgozásán még Farkas Rita és Andrássy Zoltán kezdett el dolgozni másfél évtizede a budapesti műszaki egyetemen – írja az alternativenergia.hu. Céljuk az volt, hogy a vizet helyettesítsék más anyagokkal az energiatárolás során, és közben kezdtek fázisváltó anyagokkal kísérletezni. Kakas József azt mondta, hogy a két szakember egy űrkutatásból ismert megoldást használt, az űrállomások falában működik optimalizált hőtárolás. A módszer lényege a fázisváltás, azaz halmazállapot-változás, amikor az anyag nagyobb energiát vesz fel. Több ezer anyagot vizsgáltak ebből a szempontból a műszaki egyetemen, és ezek közül választottak ki száz olyat, amely mínusz 130 foktól plusz 120-ig képes hőenergiát tárolni. Egy évtizednyi kutatás eredményeként a fizikai folyamatot sikerült “dobozba zárni”, és épületek hűtésének-fűtésének szolgálatába állítani.

Áder János megjegyezte, hogy a módszer biztonságosabb, hosszabb élettartamú, rövidebb megtérülési idejű, szén-dioxid-kibocsátást jelentősen csökkentő megoldás a most alkalmazottakhoz képest. A HeatVentors Kft. ügyvezetője azt mondta: a rendszer a jégakkuhoz hasonlóan működik, többnyire helyhez kötött, de szükség esetén szállítható is. Például egy gyárból az ott feleslegessé váló hőenergiát el tudják juttatni egy óvodába, ahol ez a továbbított energia kiválthatja a gázfűtést. A cég már 7 államban működteti a termékét: Spanyolországban, Portugáliában, Németországban, Olaszországban, Ománban, Szingapúrban, de a legtöbb felhasználójuk Magyarországon van. Áder János megjegyezte: az informatikai forradalom következtében sok adatközpont létesült, amelyeknek óriási az energiaigényük.

Kakas József azt mondta: egy 10 megawattos adatközpont energiafelhasználása akkora, mint egy 25 ezer fős településé, s egyre több ilyen épül. A legtöbb energia az adatközpontok szervereinek üzemeltetésére és hűtésére megy el. A HeatVentors Kft. rendszerei csökkentik a hűtésre fordított energiát, és képesek hulladékhőt tárolni, másutt visszatáplálni, felhasználni. Ez közvetve mérsékli a szén-dioxid-kibocsátást azáltal, hogy 20-25 százalékkal visszafogja az elektromosenergia-felhasználást. A tárolórendszer energiavesztesége napi 2 százalék. Áder János megjegyezte: a világ energiafelhasználásának 80 százaléka olaj, szén vagy gáz, tehát e téren nagy szükség van takarékosságra. Kakas József azt mondta, hogy a cégben tavaly 4 millió eurós (1,51 milliárd forint) tőkeemelés történt, magyar és külföldi befektetők részvételével. Ez a tőkebevonás elvezethet egy nagy nemzetközi vállalat felépítéséhez, főleg az adatközpontokkal kapcsolatos energiafelhasználást visszafogó megoldásokkal. Az uniós szabályok szerint mérni, mérsékelni kell az adatközpontok energiafelhasználását, és ebben tud a HeatVentors Kft. segíteni. Ez a cég építi ki a fázisváltáson alapuló hőenergia-tárolás piacát több országban különféle éghajlati viszonyok között. Ománban napközben gyakran 50 fok körüli hőmérséklet mellett üzemel a vállalat terméke egy nívós szállodában.

Áder János felidézte, hogy egy cikk szerint Európában a cég által gyártott rendszerekkel 20 milliárd eurót (7572 milliárd forint) és 250 millió tonnányi szén-dioxid-kibocsátást lehetne megtakarítani. Kakas József azt mondta, hogy február 25-től bemutatkoznak a Planet Budapest 2026 fenntarthatósági expón is.

Tovább olvasom