Zöld Energia

2030-ra Magyarország a negyedik legnagyobb zöldenergia-tárolási kapacitásával fog rendelkezni

Magyarország 2030-ra a zöldenergia-tárolásban a negyedik legnagyobb kapacitással fog rendelkezni a világon Kína, az Egyesült Államok és Németország után – jelentette ki a gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztos sajtótájékoztatón kedden Nyíregyházán.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2025-01-24

Szerző:

Vanessza

György László elmondta, a zöldgazdaság egy olyan piac, amely évi harminc százalékkal nő, közvetlen módon családok százezreinek, közvetett módon pedig családok millióinak több évtizedre előre biztosít megélhetést és jól fizető munkahelyeket. Egy olyan gazdasági terület, amely 2020-ban még 1300 milliárd dollárt, a magyar GDP hat és félszeresét tette ki, 2050-re a várakozások szerint 10,3 milliárd dollárosra bővülhet – hívta fel a figyelmet a kormánybiztos. György László hangsúlyozta, Magyarországnak van lehetősége kitörni ezen a piacon, de ehhez beruházásokra, valamint az idetelepülő vállalkozásokkal együttműködő tudásközpontokra van szükség. Az egyetemek azok a kulcsszereplők, amelyek “ráképzik” a fiatalokat ezekre a munkahelyekre, ezzel lehetőséget biztosítanak a fiatal, innovatív magyar vállalkozóknak arra, hogy magas munkabéreket adjanak a munkavállalóiknak – hangsúlyozta.

György László emlékeztetett, a kormány 2020-ban hirdette meg a klíma- és természetvédelmi akciótervét, amely azt tűzte ki célul, hogy 2030-ra Magyarországon a villamos energia 90 százalékát zöld, szán-dioxid-semleges forrásból állítsák elő. “Most ott tartunk, hogy a 2030-ra tervezett napelem-kapacitásokat 2024-ben teljesítettük” – jegyezte meg. A kormánybiztos kifejtette, számos program indult az energiatároló-kapacitás növelésére és a zöld átállás elősegítésére: az otthonok és családok támogatását szolgáló zöldenergia plusz programot 75 milliárd, a vállalkozások elektromosautó-vásárlását támogató programot 30 milliárd forintos keretösszeggel hirdették meg, a kabinet emellett kiemelten támogatja a 25 ezer lélekszám feletti települések közlekedésének zöldítését is. György László szólt a kormány által nemrég elindított zöldenergetikai konzultációról; a 13 kérdésből álló, online kérdőíveket április 15-ig lehet kitölteni. A kormány ebben arra kíváncsi, az állampolgárok támogatják-e azt, hogy Magyarország az éllovasa legyen az energetikai fordulatnak, a megtermelt energiát környezetbarát módon állítsák elő, az energiatárolásra szolgáló rendszerek gyártását és fejlesztését itthon végezzék el, valamint otthonaik be tudjanak kapcsolódni ebbe zöld rendszerbe – sorolta a kormánybiztos.

Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy a nyírségi megyeszékhelyen tíz évvel ezelőtt kezdődtek el az önkormányzati intézmények épületeinek energetikai korszerűsítései, és az új, energiatakarékos rendszerek kiépítése. A kibővített ipari parkban folyó nagyberuházásoknál pedig prioritás az energiatakarékos rendszerek kiépítése és a zöldenergia hasznosításának kérdése. A zöld átállás és az energetikai fejlesztések iránt nagyon nagy az érdeklődés a lakosság, az önkormányzat és a kis- és középvállalkozások részéről is – mondta Vinnai Győző térségi fideszes országgyűlési képviselő. Megjegyezte, a térségben több város és község nyert el a megújuló energia telepítésével vagy felhasználásával kapcsolatos energetikai pályázatokon egymilliárd forintot meghaladó fejlesztési összeget.

Zöld Energia

IPSOS felmérés: a magyar háztartások 78%-a energiatárolót telepítene

Az EU-SOLAR SE megbízásából készült felmérés szerint a magyar háztartások többségének nincs napelemes rendszere vagy energiatárolója, ugyanakkor – különösen a már napelemes rendszerrel rendelkezők körében – erős, és állami támogatással jelentősen növekvő beruházási hajlandóság mutatkozik energiatároló telepítésére, miközben a döntéseket főként az ár, a megtérülés és a kivitelezők megbízhatósága befolyásolja.

Létrehozva:

9 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-31

Szerző:

Hell

Az EU-SOLAR SE megbízásából végzett reprezentatív közvélemény-kutatás alapján a lakosság jelentős része még nem rendelkezik ilyen rendszerekkel: tízből hét válaszadónak jelenleg sem napelemes rendszere, sem energiatárolója nincs. Az IPSOS által elvégzett reprezentatív közvélemény-kutatás kimutatta, hogy a falvakban ez az arány még magasabb, meghaladja a 80 százalékot. Napelemes rendszere nagyjából minden ötödik megkérdezettnek van; ez az arány magasabb a diplomások, a vármegyeszékhelyen élők és a megtakarítással rendelkező háztartások körében.

A meglévő napelemmel bíró háztartások ugyanakkor kifejezetten nyitottak az energiatárolók iránt. A vizsgálat szerint 65 százalékuk valószínűnek tartja, hogy a következő két évben energiatárolót telepíttetne. Amennyiben a beruházáshoz állami támogatás is társulna, ez az arány 78 százalékra emelkedne. Azok körében, akiknek jelenleg sem napelemük, sem energiatárolójuk nincs, visszafogottabb az érdeklődés. Önköltséges alapon mindössze 23 százalékuk vágna bele egy kombinált, napelemes és energiatárolós rendszer kiépítésébe. Állami támogatással azonban ez az arány már 42 százalékra nő, a gyermekes családok körében pedig elérheti az 52 százalékot is.

A beruházási hajlandóság mellett az EU-SOLAR SE felmérése azt is vizsgálta, hogy mekkora önrészt vállalnának a háztartások. A napelemmel rendelkező válaszadók 63 százaléka legfeljebb 1,5 millió forintot fordítana energiatárolóra. Azoknál, akik teljes rendszert – napelemet és tárolót – telepítenének, a többség (69 százalék) 3 millió forint alatti önrészben gondolkodik. 5 millió forintnál nagyobb összeget mindössze a válaszadók 2 százaléka lenne hajlandó befektetni.

A motivációk tekintetében jelentős különbség látszik a már napelemes rendszert használók és a most beruházni tervezők között. A meglévő napelemmel rendelkező háztartások elsősorban a biztonsági tartalék képzését (49 százalék), valamint a saját termelésű energia maximális felhasználását (47 százalék) várják az energiatárolóktól. Azok viszont, akik teljes rendszert telepítenének, elsősorban a rezsicsökkentést (56 százalék) jelölték meg fő motivációként, ezt követi a nagyobb energia-önellátás (39 százalék), illetve az energiaárak és szabályozási változások miatti bizonytalanságtól való függetlenedés igénye (34 százalék).

A kivitelező cégek kiválasztásánál a válaszadók számára a legfontosabb szempont a referenciák megléte: 89 százalék döntő vagy nagyon fontos tényezőnek tartja. Szintén kiemelt szerepe van annak, hogy a cég régóta jelen legyen a piacon (75 százalék), valamint az ismertségnek is jelentős súlya van a döntésben.

Magyarországon jelenleg is zajlik a lakossági energiatárolók telepítését támogató Otthoni Energiatároló Program, amelynek keretében a háztartások akár 2,5 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást igényelhetnek akkumulátoros rendszerek kiépítésére. A pályázatok benyújtása 2026 február elején indult, az első szakasz március közepén lezárult, amely során mintegy 132 ezer igény érkezett be. A program ezt követően az értékelési szakaszba lépett, a nyertes pályázók értesítése mellett pedig megkezdődik a kivitelezőválasztási folyamat.

Tovább olvasom