Zöld Energia

2040-re klímasemleges lehet a távfűtés Bécsben – épülhet az első geotermikus erőmű

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-11-24

Szerző:

Hell

2026-ban kezdheti meg működését Bécs első mélységi geotermikus erőműve, amely mintegy húszezer háztartást láthat majd el klímasemleges távhővel.

A tervek szerint 2030-ig további három ilyen erőmű épül majd. A cél, hogy 2040-re teljesen klímasemleges legyen a bécsi távhő és földgáz helyett megújuló energiahordozókon alapuljon. Tavaly novemberben derült ki, hogy Bécs alatt – háromezer méteres mélységben – ígéretes magas hőmérsékletű termálvíz-vagyon rejtőzik. Alapos vizsgálatokat követően a város energiavállalata, a Wien Energie most úgy döntött, megéri kiaknázni ezt a vagyont, így megépíti Bécs első mélységi geotermikus erőművét. Az erőmű Bécs új városrésze, Aspern Seestadt szélén kap helyet, ahol 2023-ban kezdődnek meg az előkészítési munkálatok. A fúrásokat 2024-re tervezik, az erőmű 2026-ban kezdheti meg működését. A 80 millió eurós beruházáshoz az osztrák klímavédelmi minisztérium 8 millió euróval járul hozzá. Bécs első geotermikus erőműve várhatóan húszezer háztartást lát majd el klímasemleges távhővel és 20 megawattos lesz, a pontos teljesítményét azonban csak a feltáró fúrásokat követően lehet majd meghatározni. A 3.000-3.500 méteres mélységből kinyert termálvizet a felszínre szivattyúzzák, hőcserélők segítségével elvonják belőle a hőt és a keletkezett alacsonyabb hőfokú vizet visszasajtolják a talajba. Így egy zárt, folyamatosan megújuló körforgást hoznak létre.

De nem ez lesz Bécs egyetlen geotermikus erőműve. A mélységi termálvíz-vagyont rejtő Aderklaaer Konglomerátum mentén – Donaustadtban és Simmeringben – a Wien Energie 2030-ig további három ilyen erőművet szeretne létesíteni mintegy 120 megawattos összteljesítménnyel. Így összesen mintegy 125.000 háztartást tudnak majd termálvízből származő hővel ellátni, ami évi 325.000 tonnányi szén-dioxidtól kíméli meg a környezetet. A mélységi geotermián alapuló erőművek építését ezután is folytatnák, így azok a teljes távhőellátás 20 százalékát adnák és 2040-re teljesen klímasemleges lehetne a bécsi távhő.

„A mélységi geotermia felhasználásával a távfűtésben következetesen dolgozunk a Bécsi Klímavédelmi Menetrend megvalósításán, hogy 2040-re klímasemleges lehessen a város. A város alatt fekvő termálvíz-vagyonnak és a jól kiépített távhőrendszernek köszönhetően Bécs európai összehasonlításban is egyedülállóan jó alapokról indul, hogy hamarosan klímasemleges távhővel láthassa el a háztartásokat” – mondta Peter Hanke városi tanácsnok a projekt kapcsán.

Kép: Wien Energie / Johannes Zinner

Zöld Energia

Új energetikai pályázatok indulnak: a megújuló energia térnyerését támogatják

Megnyíltak az 500 milliárd forint értékű energetikai pályázatok.

Létrehozva:

5 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-25

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megnyíltak a több mint 500 milliárd forint értékű energetikai pályázatok csütörtökön- közölte gazdasági és energetikai miniszter Facebook-oldalán – írja az alternativenergia.hu. Kapitány István úgy fogalmazott, az áramhálózati és okosmérős fejlesztésekkel több megújuló energiát kapcsolnak a rendszerbe, hogy biztonságosabb legyen az ellátás és csökkenjen Magyarország kiszolgáltatottsága. A tárcavezető bejegyzésében rámutatott, magyar családok és vállalkozások fejlesztései a globális élmezőnybe röpítették Magyarországot a napenergia hasznosításában. De nem dőlhetünk hátra, a rendszerszintű hiányosságok, évtizedes mulasztások pótlásán még igenis dolgozni kell. A megújulók hasznosításán nagyot lendítenek a hazahozott uniós forrásokból elinduló áramhálózati és okosmérős fejlesztések, a támogatásokra mától lehet pályázni” – írta.

Közölte, friss piaci jelentés szerint Magyarország az egy főre eső napelemes teljesítményével az első tízbe tartozik a világon, és a SolarPower Europe adatelemzéséből kiderül, hogy tavaly is legalább 1 gigawattos bővülést ért el a naperőművek összes teljesítményében. Kapitány István szerint a megújuló energia további térnyerésének gátat szabnak az elmaradt beruházások miatt kimerült csatlakozási lehetőségek.

“Hatalmas kihagyott ziccer, hogy tíz éve adminisztratív akadályokkal lehetetlenítették el a szélerőművek telepítését, a fejlesztések ezért féloldalasak maradtak. Bármilyen mutatósnak tűnik első blikkre a napelemes előrehaladás, jócskán van még tennivalónk a tiszta és olcsóbb energia elterjesztése érdekében” – fogalmazott.

A miniszter jelezte, kiemelt szerepet szánnak a hazahozott uniós forrásokból az áramhálózati korszerűsítéseknek. Hozzátette, a több mint 500 milliárd forint értékben megnyitott energetikai pályázatokkal elsősorban további megújuló energiák rendszerbe kapcsolását igyekeznek megalapozni, és a támogatási programnak köszönhetően, az elosztókkal és rendszerirányítóval közösen a jelenlegi teljesítmény másfélszeresét lesznek képesek kiépíteni 2030-ig. “A rugalmasabb hálózat adta lehetőségekkel élve kiegyensúlyozottabb, környezetbarát energiamixet alakíthatunk ki. Azért kezdtük ezzel a munkát, mert így tehetünk a legtöbbet a biztonságos ellátásért és a vállalatok költségeinek csökkentéséért” – zárta bejegyzését Kapitány István.

Tovább olvasom