Zöld Energia

2040-re klímasemleges lehet a távfűtés Bécsben – épülhet az első geotermikus erőmű

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-11-24

Szerző:

Hell

2026-ban kezdheti meg működését Bécs első mélységi geotermikus erőműve, amely mintegy húszezer háztartást láthat majd el klímasemleges távhővel.

A tervek szerint 2030-ig további három ilyen erőmű épül majd. A cél, hogy 2040-re teljesen klímasemleges legyen a bécsi távhő és földgáz helyett megújuló energiahordozókon alapuljon. Tavaly novemberben derült ki, hogy Bécs alatt – háromezer méteres mélységben – ígéretes magas hőmérsékletű termálvíz-vagyon rejtőzik. Alapos vizsgálatokat követően a város energiavállalata, a Wien Energie most úgy döntött, megéri kiaknázni ezt a vagyont, így megépíti Bécs első mélységi geotermikus erőművét. Az erőmű Bécs új városrésze, Aspern Seestadt szélén kap helyet, ahol 2023-ban kezdődnek meg az előkészítési munkálatok. A fúrásokat 2024-re tervezik, az erőmű 2026-ban kezdheti meg működését. A 80 millió eurós beruházáshoz az osztrák klímavédelmi minisztérium 8 millió euróval járul hozzá. Bécs első geotermikus erőműve várhatóan húszezer háztartást lát majd el klímasemleges távhővel és 20 megawattos lesz, a pontos teljesítményét azonban csak a feltáró fúrásokat követően lehet majd meghatározni. A 3.000-3.500 méteres mélységből kinyert termálvizet a felszínre szivattyúzzák, hőcserélők segítségével elvonják belőle a hőt és a keletkezett alacsonyabb hőfokú vizet visszasajtolják a talajba. Így egy zárt, folyamatosan megújuló körforgást hoznak létre.

De nem ez lesz Bécs egyetlen geotermikus erőműve. A mélységi termálvíz-vagyont rejtő Aderklaaer Konglomerátum mentén – Donaustadtban és Simmeringben – a Wien Energie 2030-ig további három ilyen erőművet szeretne létesíteni mintegy 120 megawattos összteljesítménnyel. Így összesen mintegy 125.000 háztartást tudnak majd termálvízből származő hővel ellátni, ami évi 325.000 tonnányi szén-dioxidtól kíméli meg a környezetet. A mélységi geotermián alapuló erőművek építését ezután is folytatnák, így azok a teljes távhőellátás 20 százalékát adnák és 2040-re teljesen klímasemleges lehetne a bécsi távhő.

„A mélységi geotermia felhasználásával a távfűtésben következetesen dolgozunk a Bécsi Klímavédelmi Menetrend megvalósításán, hogy 2040-re klímasemleges lehessen a város. A város alatt fekvő termálvíz-vagyonnak és a jól kiépített távhőrendszernek köszönhetően Bécs európai összehasonlításban is egyedülállóan jó alapokról indul, hogy hamarosan klímasemleges távhővel láthassa el a háztartásokat” – mondta Peter Hanke városi tanácsnok a projekt kapcsán.

Kép: Wien Energie / Johannes Zinner

Zöld Energia

Megújuló energiával készül a jövő üzemanyaga: elkészült a rijekai naperőmű

Befejeződött az INA rijekai zöldhidrogén-beruházásának első szakasza.

Létrehozva:

3 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Befejeződött az INA rijekai kőolaj-finomítójában épülő, mintegy 61 millió euró értékű zöldhidrogén-beruházás első szakasza: elkészültek az üzemhez kapcsolódó naperőmű építési és szerelési munkái – írja az alternativenergia.hu. A rijekai finomító területén telepített napelemek megújuló villamos energiát termelnek majd Horvátország első kereskedelmi célú zöldhidrogén-előállító létesítménye számára. Június végére a 11 megawatt beépített teljesítményű naperőmű elérte a mechanikai készültséget, vagyis a beruházás egyik kulcseleme elkészült. A közlemény szerint ezzel teljesültek a beruházáshoz a horvát Nemzeti Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervből nyújtott 15 millió eurós támogatáshoz kapcsolódó első határidők is. A naperőmű üzembe helyezése előtt még záró tesztek és műszaki ellenőrzések következnek, miközben folyik az elektrolizáló berendezés telepítése is. Ennek befejezése 2026 végére várható.

A beruházás helyszínét csütörtökön megtekintette Ortutay Zsuzsanna, az INA igazgatótanácsának elnöke, valamint Gordan Kolak, a projekt fővállalkozójaként dolgozó horvát elektromos, közlekedési és energiaipari vállalat, a Koncar igazgatótanácsának elnöke. Ortutay Zsuzsanna a közlemény szerint hangsúlyozta: a megújuló hidrogén előállítására irányuló beruházás az INA egyik kiemelt stratégiai projektje, amely hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, fenntarthatóbbá teszi a finomítói működést, és új lehetőségeket nyit a horvátországi zöldhidrogén-piac fejlesztésében. Kiemelte azt is, hogy a projekt hazai partnerek bevonásával valósul meg.

Gordan Kolak szerint az első szakasz lezárása azt bizonyítja, hogy a horvát szakértelem és ipari kapacitás képes megfelelni az energiaátmenet összetett kihívásainak. A Koncar igazgatótanácsának elnöke a projektet a régió első kereskedelmi célú zöldhidrogén-előállító üzemének és Horvátország egyik legjelentősebb energetikai beruházásának nevezte. A létesítmény tervezett kapacitása évi mintegy 1500 tonna zöld hidrogén. Az első zöldhidrogén-molekulák előállítása 2027-ben várható. A megtermelt hidrogént elsősorban közlekedési célra értékesítenék, de felhasználnák a rijekai finomító termelési folyamataiban is.

Az INA 2024 áprilisában jelentette be, hogy új stratégiai megújulóenergia-projektekbe kezd: Rijekában zöldhidrogén-előállító üzemet, Sziszekben pedig biometán-előállító létesítményt épít. A vállalat akkori közlése szerint a beruházások célja az INA zöld átállásának támogatása, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és az energiahatékonyság növelése.

Tovább olvasom