Zöld Energia

2040-re klímasemleges lehet a távfűtés Bécsben – épülhet az első geotermikus erőmű

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-11-24

Szerző:

Hell

2026-ban kezdheti meg működését Bécs első mélységi geotermikus erőműve, amely mintegy húszezer háztartást láthat majd el klímasemleges távhővel.

A tervek szerint 2030-ig további három ilyen erőmű épül majd. A cél, hogy 2040-re teljesen klímasemleges legyen a bécsi távhő és földgáz helyett megújuló energiahordozókon alapuljon. Tavaly novemberben derült ki, hogy Bécs alatt – háromezer méteres mélységben – ígéretes magas hőmérsékletű termálvíz-vagyon rejtőzik. Alapos vizsgálatokat követően a város energiavállalata, a Wien Energie most úgy döntött, megéri kiaknázni ezt a vagyont, így megépíti Bécs első mélységi geotermikus erőművét. Az erőmű Bécs új városrésze, Aspern Seestadt szélén kap helyet, ahol 2023-ban kezdődnek meg az előkészítési munkálatok. A fúrásokat 2024-re tervezik, az erőmű 2026-ban kezdheti meg működését. A 80 millió eurós beruházáshoz az osztrák klímavédelmi minisztérium 8 millió euróval járul hozzá. Bécs első geotermikus erőműve várhatóan húszezer háztartást lát majd el klímasemleges távhővel és 20 megawattos lesz, a pontos teljesítményét azonban csak a feltáró fúrásokat követően lehet majd meghatározni. A 3.000-3.500 méteres mélységből kinyert termálvizet a felszínre szivattyúzzák, hőcserélők segítségével elvonják belőle a hőt és a keletkezett alacsonyabb hőfokú vizet visszasajtolják a talajba. Így egy zárt, folyamatosan megújuló körforgást hoznak létre.

De nem ez lesz Bécs egyetlen geotermikus erőműve. A mélységi termálvíz-vagyont rejtő Aderklaaer Konglomerátum mentén – Donaustadtban és Simmeringben – a Wien Energie 2030-ig további három ilyen erőművet szeretne létesíteni mintegy 120 megawattos összteljesítménnyel. Így összesen mintegy 125.000 háztartást tudnak majd termálvízből származő hővel ellátni, ami évi 325.000 tonnányi szén-dioxidtól kíméli meg a környezetet. A mélységi geotermián alapuló erőművek építését ezután is folytatnák, így azok a teljes távhőellátás 20 százalékát adnák és 2040-re teljesen klímasemleges lehetne a bécsi távhő.

„A mélységi geotermia felhasználásával a távfűtésben következetesen dolgozunk a Bécsi Klímavédelmi Menetrend megvalósításán, hogy 2040-re klímasemleges lehessen a város. A város alatt fekvő termálvíz-vagyonnak és a jól kiépített távhőrendszernek köszönhetően Bécs európai összehasonlításban is egyedülállóan jó alapokról indul, hogy hamarosan klímasemleges távhővel láthassa el a háztartásokat” – mondta Peter Hanke városi tanácsnok a projekt kapcsán.

Kép: Wien Energie / Johannes Zinner

Zöld Energia

A szélerőművek és az energiatárolás kapcsolatát sürgetik

Aláírásgyűjtést indítanak a szélerőművek szerepének újragondolása érdekében.

Létrehozva:

5 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-14

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Aláírásgyűjtést indít a Mi Hazánk Mozgalom azt követelve, hogy a kormányzat mihamarabb gondolja újra a szélerőművek szerepét a hazai energiamixben – jelentette be sajtótájékoztatón Tóth Máté, az ellenzéki párt alelnöke. A politikus elmondta: nem a szélerőművek létesítése vagy működése ellen vannak, hanem azt szeretnék elérni, hogy olyan koncepció mentén működjön az ágazat, amely az erőművek közelében élők érdekeit is szolgálja és a nagy nemzetközi cégek helyett a hazai kis- és középvállalkozásokat (kkv) hozza helyzetbe – írja az alternativenergia.hu. Szavai szerint a jelenlegi létesítési kiírások “nem a magyar kkv-knak és nem a magyar műszaki megoldásoknak kedveznek”, hanem a nagy nemzetközi piaci szereplők itteni leánycégeinek.

Tóth Máté arról beszélt: a kormányzat nem érzékeli a szélerőművekkel kapcsolatos aggályokat, például azt, hogy egy-egy átlagos méretű létesítménybe több ezer köbméter betont, jelentős mennyiségű acélt és kompozitot, valamint közel egy tonnányi ritkaföldfémet építenek be, az áramot pedig lítium akkumulátorokban tárolják, így ezek az erőművek “nem is annyira zöldek, mint amennyire zöldnek akarják bemutatni őket”.

A politikus kiemelte: a nagy számú új szélerőmű létesítése előtt meg kellene teremteni az ezekben időszakosan termelődő energia tárolásához szükséges kapacitásokat, rugalmasabbá téve ezzel az ország energiaellátási rendszerét, ahogy támogatnák a hazai energetikai rendszer decentraliálását.

Felvetette: ennek részeként azt is lehetővé kellene tenni, hogy lokális energiaközösségek minél nagyobb arányban oldják meg helyben a lakoság és a cégek energiaellátását. Tóth Máté hangsúlyozta: a Mi Hazánk célja az, hogy Magyarországnak fenntartható, versenyképes és az ellátásbiztonságot garantáló energetikai rendszere legyen.

Tovább olvasom