Zöld Energia

2040-re klímasemleges lehet a távfűtés Bécsben – épülhet az első geotermikus erőmű

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-11-24

Szerző:

Hell

2026-ban kezdheti meg működését Bécs első mélységi geotermikus erőműve, amely mintegy húszezer háztartást láthat majd el klímasemleges távhővel.

A tervek szerint 2030-ig további három ilyen erőmű épül majd. A cél, hogy 2040-re teljesen klímasemleges legyen a bécsi távhő és földgáz helyett megújuló energiahordozókon alapuljon. Tavaly novemberben derült ki, hogy Bécs alatt – háromezer méteres mélységben – ígéretes magas hőmérsékletű termálvíz-vagyon rejtőzik. Alapos vizsgálatokat követően a város energiavállalata, a Wien Energie most úgy döntött, megéri kiaknázni ezt a vagyont, így megépíti Bécs első mélységi geotermikus erőművét. Az erőmű Bécs új városrésze, Aspern Seestadt szélén kap helyet, ahol 2023-ban kezdődnek meg az előkészítési munkálatok. A fúrásokat 2024-re tervezik, az erőmű 2026-ban kezdheti meg működését. A 80 millió eurós beruházáshoz az osztrák klímavédelmi minisztérium 8 millió euróval járul hozzá. Bécs első geotermikus erőműve várhatóan húszezer háztartást lát majd el klímasemleges távhővel és 20 megawattos lesz, a pontos teljesítményét azonban csak a feltáró fúrásokat követően lehet majd meghatározni. A 3.000-3.500 méteres mélységből kinyert termálvizet a felszínre szivattyúzzák, hőcserélők segítségével elvonják belőle a hőt és a keletkezett alacsonyabb hőfokú vizet visszasajtolják a talajba. Így egy zárt, folyamatosan megújuló körforgást hoznak létre.

De nem ez lesz Bécs egyetlen geotermikus erőműve. A mélységi termálvíz-vagyont rejtő Aderklaaer Konglomerátum mentén – Donaustadtban és Simmeringben – a Wien Energie 2030-ig további három ilyen erőművet szeretne létesíteni mintegy 120 megawattos összteljesítménnyel. Így összesen mintegy 125.000 háztartást tudnak majd termálvízből származő hővel ellátni, ami évi 325.000 tonnányi szén-dioxidtól kíméli meg a környezetet. A mélységi geotermián alapuló erőművek építését ezután is folytatnák, így azok a teljes távhőellátás 20 százalékát adnák és 2040-re teljesen klímasemleges lehetne a bécsi távhő.

„A mélységi geotermia felhasználásával a távfűtésben következetesen dolgozunk a Bécsi Klímavédelmi Menetrend megvalósításán, hogy 2040-re klímasemleges lehessen a város. A város alatt fekvő termálvíz-vagyonnak és a jól kiépített távhőrendszernek köszönhetően Bécs európai összehasonlításban is egyedülállóan jó alapokról indul, hogy hamarosan klímasemleges távhővel láthassa el a háztartásokat” – mondta Peter Hanke városi tanácsnok a projekt kapcsán.

Kép: Wien Energie / Johannes Zinner

Zöld Energia

Rekordközeli napelemes fejlesztés indul – piacról él majd a magyar zöld energia

Magyarországi napenergia-hasznosítási és energiatárolási beruházáshoz nyújt finanszírozást az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).

Létrehozva:

3 nap telt el a létrehozás óta

2026-04-22

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A közép- és kelet-európai gazdaságok felzárkóztatásának támogatására 1991-ben alapított londoni székhelyű nemzetközi fejlesztési pénzintézet hétfőn közölte, hogy 70 millió eurós hitellel járul hozzá a 210 millió eurós finanszírozási programhoz, amelyben kereskedelmi bankok is részt vesznek – írja az alternativenergia.hu. A finanszírozási csomag kedvezményezettje a Renalfa IPP nevű, bécsi székhelyű független energiatermelő cégcsoport, amely elsősorban Közép- és Kelet-Európában tevékenykedik. Az EBRD hétfői londoni tájékoztatása szerint a hitelprogram egy 450 megawatt (MW) teljesítményű, napenergiát hasznosító fotovoltaikus energiatermelő portfólió, illetve egy 250 MW teljesítményű, egy gigawattóra (GWh) tárolási kapacitású akkumulátoros energiatároló rendszer (Battery Energy Storage System, BESS) kifejlesztését, megépítését és működését finanszírozza Magyarország északkeleti térségében. Az EBRD hangsúlyozza: ez az egyik első olyan programfinanszírozási tranzakciója Közép- és Kelet-Európában, amely közüzemi szintű, megújuló energiaforrást hasznosító hibrid energiatermelő létesítmény kiépítését célozza.

A londoni bank kiemeli azt is, hogy ez az egyik legnagyobb olyan program Magyarországon, amely megújuló energiaforrások hasznosítására irányul. Az EBRD hétfői tájékoztatása szerint a tervezett létesítmény az üzembe helyezés után hozzávetőleg 448 gigawattórányi, megújuló forrásból előállított áramot szolgáltat, és elősegíti annak a célkitűzésnek az elérését, hogy Magyarországon 2030-ra a bruttó energia-végfelhasználás 30 százaléka megújuló forrásokból származzon. Az EBRD által finanszírozott északkelet-magyarországi energiatermelési és energiatárolási komplexum központi támogatások és vállalati energiavásárlási megállapodások nélkül, a magyar piacon értékesíti majd az általa megtermelt teljes árammennyiséget. Ez erőteljes jelzés arra, hogy Magyarországon hosszú távon is életképesek a magánszektorban végrehajtott, megújuló források felhasználását célzó energiaipari beruházások, és a program erősíti a tiszta energiatermelés piaci alapú megoldásaiba vetett bizalmat is – fogalmaz hétfői tájékoztatásában a londoni fejlesztési bank.

Anca Ionescu, az EBRD magyarországi, szlovákiai és csehországi programokért felelős igazgatója a beszámolóhoz fűzött nyilatkozatában hangsúlyozta: az EBRD 2010 óta most először vesz részt magyarországi energiaipari fejlesztési tranzakcióban. Az EBRD a megalapítása óta eltelt három és fél évtizedben 220 fejlesztési programra eddig több mint 3,7 milliárd euró finanszírozást nyújtott Magyarországnak.

Tovább olvasom