Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

2040-re klímasemleges lehet a távfűtés Bécsben – épülhet az első geotermikus erőmű

Létrehozva:

|

2026-ban kezdheti meg működését Bécs első mélységi geotermikus erőműve, amely mintegy húszezer háztartást láthat majd el klímasemleges távhővel.

A tervek szerint 2030-ig további három ilyen erőmű épül majd. A cél, hogy 2040-re teljesen klímasemleges legyen a bécsi távhő és földgáz helyett megújuló energiahordozókon alapuljon. Tavaly novemberben derült ki, hogy Bécs alatt – háromezer méteres mélységben – ígéretes magas hőmérsékletű termálvíz-vagyon rejtőzik. Alapos vizsgálatokat követően a város energiavállalata, a Wien Energie most úgy döntött, megéri kiaknázni ezt a vagyont, így megépíti Bécs első mélységi geotermikus erőművét. Az erőmű Bécs új városrésze, Aspern Seestadt szélén kap helyet, ahol 2023-ban kezdődnek meg az előkészítési munkálatok. A fúrásokat 2024-re tervezik, az erőmű 2026-ban kezdheti meg működését. A 80 millió eurós beruházáshoz az osztrák klímavédelmi minisztérium 8 millió euróval járul hozzá. Bécs első geotermikus erőműve várhatóan húszezer háztartást lát majd el klímasemleges távhővel és 20 megawattos lesz, a pontos teljesítményét azonban csak a feltáró fúrásokat követően lehet majd meghatározni. A 3.000-3.500 méteres mélységből kinyert termálvizet a felszínre szivattyúzzák, hőcserélők segítségével elvonják belőle a hőt és a keletkezett alacsonyabb hőfokú vizet visszasajtolják a talajba. Így egy zárt, folyamatosan megújuló körforgást hoznak létre.

De nem ez lesz Bécs egyetlen geotermikus erőműve. A mélységi termálvíz-vagyont rejtő Aderklaaer Konglomerátum mentén – Donaustadtban és Simmeringben – a Wien Energie 2030-ig további három ilyen erőművet szeretne létesíteni mintegy 120 megawattos összteljesítménnyel. Így összesen mintegy 125.000 háztartást tudnak majd termálvízből származő hővel ellátni, ami évi 325.000 tonnányi szén-dioxidtól kíméli meg a környezetet. A mélységi geotermián alapuló erőművek építését ezután is folytatnák, így azok a teljes távhőellátás 20 százalékát adnák és 2040-re teljesen klímasemleges lehetne a bécsi távhő.

„A mélységi geotermia felhasználásával a távfűtésben következetesen dolgozunk a Bécsi Klímavédelmi Menetrend megvalósításán, hogy 2040-re klímasemleges lehessen a város. A város alatt fekvő termálvíz-vagyonnak és a jól kiépített távhőrendszernek köszönhetően Bécs európai összehasonlításban is egyedülállóan jó alapokról indul, hogy hamarosan klímasemleges távhővel láthassa el a háztartásokat” – mondta Peter Hanke városi tanácsnok a projekt kapcsán.

 

Advertisement

 

 

Kép: Wien Energie / Johannes Zinner

Zöld Energia

Vesztegetési nyomozás következménye: tagsági kizárás a brüsszeli napenergia-szövetségnél

A SolarPower Europe – az EU legnagyobb napenergia-lobbi­szervezete – kizárta soraiból a Huawei-t az ellene indított uniós vesztegetési vizsgálat miatt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A brüsszeli központú SolarPower Europe, az Európai Unió megújuló energiaforrásokért lobbizó legnagyobb szervezete, kizárta soraiból a kínai Huawei vállalatot a cég ellen folyó uniós vesztegetési vizsgálat miatt – adta hírül az Euractiv. Az 1985-ben alakult szervezet ma már több mint 300 tagvállalatot tömörít, és meghatározó szerepet tölt be Brüsszelben a napenergia-ipar érdekérvényesítésében. A Huawei korábban a lobbicsoport „támogató” szintű tagja volt, évente minimum 60 000 eurós hozzájárulással a szervezet költségvetéséhez, ráadásul fontos pozíciókat töltött be a digitalizációs és az ellátási lánc munkacsoportok élén. Ám márciusban a belga hatóságok uniós intézményekkel folytatott vesztegetési gyanús ügyletek miatt nyomozást indítottak a vállalat ellen. Ennek hatására a SolarPower Europe igazgatótanácsa április 28-án hozott döntést a Huawei kizárásáról – közölte a szervezet szóvivője. Ez az első eset, hogy a szövetség történetében tagot távolítanak el.

A kizárt kínai elektronikai óriás a napelemek hálózatba kapcsolását biztosító inverterek piacának egyik legfontosabb szereplője, globálisan mintegy egyharmados részesedéssel. A mostani döntés várhatóan komoly visszhangot kelt az európai napenergia-ágazatban, és újabb kérdéseket vet fel a lobbiát átláthatóbbá tévő szabályozások szükségességéről.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák