Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

2040-re klímasemleges lehet a távfűtés Bécsben – épülhet az első geotermikus erőmű

Létrehozva:

|

2026-ban kezdheti meg működését Bécs első mélységi geotermikus erőműve, amely mintegy húszezer háztartást láthat majd el klímasemleges távhővel.

A tervek szerint 2030-ig további három ilyen erőmű épül majd. A cél, hogy 2040-re teljesen klímasemleges legyen a bécsi távhő és földgáz helyett megújuló energiahordozókon alapuljon. Tavaly novemberben derült ki, hogy Bécs alatt – háromezer méteres mélységben – ígéretes magas hőmérsékletű termálvíz-vagyon rejtőzik. Alapos vizsgálatokat követően a város energiavállalata, a Wien Energie most úgy döntött, megéri kiaknázni ezt a vagyont, így megépíti Bécs első mélységi geotermikus erőművét. Az erőmű Bécs új városrésze, Aspern Seestadt szélén kap helyet, ahol 2023-ban kezdődnek meg az előkészítési munkálatok. A fúrásokat 2024-re tervezik, az erőmű 2026-ban kezdheti meg működését. A 80 millió eurós beruházáshoz az osztrák klímavédelmi minisztérium 8 millió euróval járul hozzá. Bécs első geotermikus erőműve várhatóan húszezer háztartást lát majd el klímasemleges távhővel és 20 megawattos lesz, a pontos teljesítményét azonban csak a feltáró fúrásokat követően lehet majd meghatározni. A 3.000-3.500 méteres mélységből kinyert termálvizet a felszínre szivattyúzzák, hőcserélők segítségével elvonják belőle a hőt és a keletkezett alacsonyabb hőfokú vizet visszasajtolják a talajba. Így egy zárt, folyamatosan megújuló körforgást hoznak létre.

De nem ez lesz Bécs egyetlen geotermikus erőműve. A mélységi termálvíz-vagyont rejtő Aderklaaer Konglomerátum mentén – Donaustadtban és Simmeringben – a Wien Energie 2030-ig további három ilyen erőművet szeretne létesíteni mintegy 120 megawattos összteljesítménnyel. Így összesen mintegy 125.000 háztartást tudnak majd termálvízből származő hővel ellátni, ami évi 325.000 tonnányi szén-dioxidtól kíméli meg a környezetet. A mélységi geotermián alapuló erőművek építését ezután is folytatnák, így azok a teljes távhőellátás 20 százalékát adnák és 2040-re teljesen klímasemleges lehetne a bécsi távhő.

Advertisement

„A mélységi geotermia felhasználásával a távfűtésben következetesen dolgozunk a Bécsi Klímavédelmi Menetrend megvalósításán, hogy 2040-re klímasemleges lehessen a város. A város alatt fekvő termálvíz-vagyonnak és a jól kiépített távhőrendszernek köszönhetően Bécs európai összehasonlításban is egyedülállóan jó alapokról indul, hogy hamarosan klímasemleges távhővel láthassa el a háztartásokat” – mondta Peter Hanke városi tanácsnok a projekt kapcsán.

 

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép: Wien Energie / Johannes Zinner

Advertisement

Zöld Energia

Jelentősen bővült a megújuló energia befogadására alkalmas villamosenergia-hálózat

Közel 41,5 milliárd forint értékű hálózatfejlesztési beruházást zárt le az OPUS TITÁSZ.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az OPUS TITÁSZ közel 41,5 milliárd értékű villamosenergia-hálózatfejlesztési beruházást valósított meg az EU és a kormány Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének (RRF) 50 százalékos vissza nem térítendő támogatásával a Széchenyi Terv Plusz keretében – közölte az alternativenergia.hu. A beruházások célja az volt, hogy növeljék a hálózat rugalmasságát, erősítsék az üzembiztonságot, támogassák a növekvő energiaigények kielégítését és az energiahatékonyság javítását. A fejlesztések emellett hozzájárulnak a villamosenergia-termelés szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséhez, valamint a hazai klímapolitikai és fenntarthatósági célok eléréséhez is – tájékoztattak.

A beruházással az OPUS TITÁSZ hálózatán 261 MW-tal nőtt a hálózatba fogadható új időjárásfüggő többletkapacitás volumene. A beruházási csomag része volt több alállomási kapacitás bővítése, a nagy-, közép- és kisfeszültségű hálózatok ellátásbiztonságának növelése, valamint digitalizációs fejlesztések végrehajtása is. A társaság közlése szerint a beruházás jelentős mértékben érintette a több mint 52 ezer kilométeres hálózatot, és közel kétezer különálló fejlesztési elemet foglalt magában. A kiemelt projektek között szerepelt több alállomás kapacitásbővítése, valamint a Mavir Buj alállomás hálózatba illesztése, továbbá az ipari és a lakossági felhasználók ellátásbiztonságát javító fejlesztések Nyírbátor és Szolnok térségében.

Felidézték, hogy 2020-2021 között az OPUS TITÁSZ által ellátott közel 400 településből 224 településen valósult meg összesen 876 projekt. A most lezárt beruházás teljes költségvetése 41,489 milliárd forint volt, amelyből 20,744 milliárd forint az RRF forrásaiból valósult meg, a fennmaradó részt a vállalat saját forrásból biztosította. Az OPUS TITÁSZ szerint a fejlesztés hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország villamosenergia-rendszere a jövőben még nagyobb arányban fogadhassa be a napenergia-termelést, miközben az ügyfelek számára is stabilabb és biztonságosabb ellátást garantál.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák