Zöldinfó

50 tonnával csökkenti a cukortartalmat saját márkás termékeiben a SPAR

Létrehozva:

7 év telt el a létrehozás óta

2019-04-05

Szerző:

Hell

A SPAR az egészséges életmód iránt elkötelezett vállalatként – a saját előállítású termékcsaládja körében – jelentősen mérsékeli a hozzáadott cukor mennyiségét, még az idei évben.

A Kevesebb cukor – több vitalitás! elnevezésű kampánya mellett a pékáruk sótartalmának csökkentését is tervezi. „Az egészséges életmód iránt a kezdetek óta elkötelezett SPAR úgy döntött, hogy – a tavalyi éves eladási mennyiségeket alapul véve – 2019-ben legalább 50 tonnával csökkenti a saját márkás termékei cukortartalmát. Nagy hangsúlyt fektetünk az egészségtudatos életvitel és a hozzá kapcsolódó termékkínálat népszerűsítésére, valamint az ételintoleranciával élő emberek segítésére. A SPAR áruházakban 2016 októberétől a glutén- és laktózmentes, a bio és speciális élelmiszereket, illetve a tudatos táplálkozás termékeit elkülönítve, színkódokkal és piktogramokkal jelölve kínáljuk, ezzel is megkönnyítve a tájékozódást. A cukorcsökkentett áruk kapcsán is élünk ezzel a lehetőséggel, az új receptúrák kialakításával párhuzamosan új külsőt is kap az érintett termékek egy része, illetve informatív kampányt indítunk Kevesebb cukor – több vitalitás! szlogennel” – mondta Maczelka Márk, a SPAR kommunikációs vezetője.

A SPAR Magyarország a hazai fejlesztésű, illetve a nemzetközi beszerzésből származó saját márkás termékei cukormennyiségének jelentős mérséklését – az édesebb ízeket preferáló magyar vásárlók fogyasztói szokásait figyelembe véve – fokozatosan hajtja végre. Már tavaly kiválasztották az első körben átalakítandó termékcsoportok körét – egyes tejdesszertek, alkoholmentes üdítő- és energiaitalok és reggeliző termékek –, idén pedig a polcokra is kerültek az elsősorban a gyerekek és fiatalok által kedvelt új összetételű, hazai fejlesztésű áruk. A SPAR számos saját márkás alternatívát is kínál a vásárlóknak a hagyományos cukor helyettesítésére, mint például a SPAR Vital Eritrit, a SPAR Vital Stevia vagy a SPAR Vital Nyírfacukor és Nyírfa porcukor termékeket.

A SPAR célja a jövőben, hogy a vásárlók legszélesebb körében fogyasztott saját márkás élelmiszereinek sótartalmát is mérsékelje, az ízélmény megtartása mellett. Idén elkezdődtek a kutatások és vizsgálatok – többek között vásárlói kóstoltatások és íztesztek segítségével –, hogy jelentősen csökkentett sótartalmú saját márkás pékáruk kerülhessenek a SPAR üzletekbe akár már a következő évben.

A SPAR szeretné a felhasznált pálmaolaj mennyiségét is jelentősen visszafogni, mivel az alapanyag iránt világszerte fokozódó igénynek esőerdők – és így számos növény- és állatfaj – esik áldozatául. Ezért az áruházlánc azt tűzte ki célul, hogy már az idei év végére a többletértéket hordozó saját márkáik – SPAR Natur*pur Bio, SPAR Premium, SPAR Vital, SPAR free from és DESPAR – esetében elérje a teljes pálmaolajmentességet.

Kapcsolódó tartalom:cukor egészség életmód spar

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon

1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.

Létrehozva:

12 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.

Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.

Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.

A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.

Tovább olvasom