Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

5G: a sugárzás csekély, a félelmek erősek

Létrehozva:

|

Közös tesztmérésekkel vizsgálják az 5G-hálózatokból eredő elektromágneses sugárzást a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szakemberei, a mérési eredmények nem mutatnak egészségügyi határérték-túllépést – tájékoztatta a hírközlési hatóság az MTI-t.

A közlemény szerint hírközlési és egészségvédelmi szakemberek együttes munkájával rendszeres mintavizsgálatokat folytat az NMHH és az NNK. A program a Nemzetközi Sugárvédelmi Szövetség (IRPA) “Sugárvédelem Mindenkinek” szlogennel megrendezett konferenciáján is bemutatkozott. A szakmai rendezvényen külön szekció foglalkozott az 5G-mobiltechnológiából eredő sugárzás egészségégügyi és méréstechnikai kérdéseivel. A témakör azért is időszerű, mert az ezzel kapcsolatos lakossági félelmek még mindig észlelhetők – jelezte a hírközlési hatóság. A korábbi mobiltechnológiájú hálózatok használatához képest jelentős 5G-adatforgalom még nincs Magyarországon. Az NMHH mérőszolgálatához ugyanakkor olyan helyről is érkeztek lakossági megkeresések ember által érzékelhető 5G-sugárzásról, ahol a településen az 5G-szolgáltatás még el sem indult.

Máshol sötétedés után történő antennaszerelés okozott félelmet téli időszakban, amikor a mobilszolgáltató erre kényszerült tömeges hálózatfrissítés végrehajtásakor. A kevésbé látható, de nagyobb teljesítményű antennákkal kapcsolatban jelentősen ritkábban kérnek méréseket, mint a jól látható helyre telepítetteknél – ismertette az NMHH. A közlemény szerint az NMHH szakemberei azt vallják: elsődleges fontosságú az adótornyok környékén lakók biztonságérzete, ezért az nmhh.hu/elektroszmog oldalon nemcsak tájékoztatást tesznek közzé, de díjmentes, elektromágneses sugárzásszintmérést is bárki igényelhet. Ez jóval pontosabb és megbízhatóbb, mint a kereskedelmi forgalomban kapható pár ezer forintos, nem kalibrált mérőeszközökkel történő otthoni vizsgálatok. Mivel Magyarországon az 5G-hálózat kiépítettsége egyelőre nem számottevő, ezért a hazai vizsgálatok bemutató céllal zajlanak, felkészülésül a tömeges mérési tevékenységre. Az időben rendkívül gyorsan, a használat függvényében változó sugárkitettségi szint legnagyobb értékének felméréséhez a méréseket számításokkal vagy adatforgalom-generálással szükséges kiegészíteni. A közös mérési eredmények a konferencián bemutatott technikák alkalmazásával sem mutatnak egészségügyi határérték-túllépést – közölte a hírközlési hatóság.

Advertisement

Az NMHH és az NNK a fentieken túl együttműködik egy – a sugárzási szintet automatikusan előrejelző – számítási rendszer fejlesztésén. A tájékoztatás szerint a nyolc év után megújított NNK-NMHH-együttműködés keretében az NMHH 5G-technológiához kapcsolódó mérőműszereket bocsát az NNK rendelkezésére, ezzel is támogatva a hazai sugáregészségügyi kutatásokat. Thuróczy György, az NNK Nem-ionizáló Sugárzások Osztályának vezetője a közlemény szerint a két szervezet közti együttműködésről elmondta: a két országos intézmény tevékenysége nagyon jól kiegészíti egymást, ugyanis az NNK sugáregészségüggyel foglalkozó főosztályán az 5G-mobiltelefon-rendszerek sugárzásmérési módszereinek fejlesztésén túl a rádiófrekvenciás sugárzások biológiai és egészségre gyakorolt hatásainak kutatása is folyik, amely során nemzetközi és EU-s programokban is részt vesznek.

A két intézet egymást kiegészítő szakmai tevékenysége nagymértékben hozzájárul, hogy a korszerű mobilkommunikáció kiépítése Magyarországon a környezeti, egészségügyi szempontok és a lakosság biztonságának messzemenő figyelembevételével történjen. Az NNK és az NMHH együttműködésével a lakosság és a szakma átfogó tájékoztatást kaphat a mobiltechnológia elterjedésével és fejlődésével összefüggő egészségügyi és környezeti kérdésekről – közölte az NMHH. A hatóság nmhh.hu/elektroszmog címen elérhető aloldala további frissített tartalommal, többek között az 5G-sugárzásra vonatkozó információkkal várja a téma iránt érdeklődőket.

Advertisement

Zöldinfó

Kevesebb szemét, több újrahasznosítás? Így teljesít Magyarország az EU-ban

Magyarország az Európai Unió legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozik.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Unióban az egy főre jutó hulladék mennyisége 1697 kilogramm volt 2024-ben; Magyarországon a vizsgált évben 1269 kilogramm hulladékot termeltek személyenként, ezzel a vizsgált évben az EU legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozott – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közreadott jelentéséből. Az uniós hivatal közlése szerint 2024-ben – a bányászatból, kőfejtésből, építési és bontási tevékenységekből származó ásványi hulladékot nem számolva – az Európai Unióban 765 millió tonna lakossági hulladék keletkezett. Ez a teljes hulladékmennyiség – 2196 millió tonna – 35 százalékának felelt meg – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt két évtizedben keletkezett hulladék teljes mennyisége – az ásványi hulladékokat nem számítva – 1,9 százalékkal csökkent a 2004-es 779,5 millió tonnás értékhez képest.

A keletkezett hulladék mennyisége az EU-tagállamokban (2024)

Az uniós tagállamok közül Észtországban keletkezett a legtöbb hulladék: fejenként 4703 kilogramm, majd Belgiumban (3157 kilogramm) és Bulgáriában (2881 kilogramm). Észtország magas hulladéktermelése az olajpalával végzett energiatermeléssel hozható összefüggésbe – jegyezték meg. Ezzel szemben a legkevesebb hulladék Máltán (fejenként 1092 kilogramm), Írországban (1199 kilogramm), Szlovéniában (1254 kilogramm) és Magyarországon (1269 kilogramm) keletkezett.

Az EU-ban keletkezett hulladék közel kétharmadát (61,8 százalék) valamilyen módon hasznosították 2024-ben. Az újrahasznosítás aránya 42 százalék volt, amiből a kiásott területek feltöltésének aránya (backfilling) 13,3 százalék, az energiatermeléssel járó hulladékégetés pedig 6,5 százalékot tett ki. A fennmaradó 37,8 százalékot hulladéklerakókban helyezték el, 0,4 százalékot pedig energiatermelés nélküli égetéssel semmisítettek meg.

Advertisement

Az uniós tagállamok között a vizsgált évben jelentős eltérés volt megfigyelhető a hulladékkezelési módszerek alkalmazása területén. Az uniós országok közül 12-ben az újrahasznosítás aránya meghaladta a hulladékkezelés 50 százalékát: a legmagasabb arányokat Olaszország (87,3 százalék), Magyarország (77,1 százalék) és Szlovákia (69,8 százalék) érte el. Megjegyezték: Szlovéniában a hulladék 67,8 százalékát tereprendezési céllal kiásott területek feltöltésére használták fel, illetve tájépítészeti célokra. Írországban a hulladék 45,2 százalékát szintén ilyen módon hasznosították.

Más országokban, köztük Bulgáriában (91,4 százalék), Finnországban (84,4 százalék) és Svédországban (75,1 százalék) a hulladéklerakás volt a leggyakoribb kezelési mód. Az energiatermeléssel járó hulladékégetés az EU-országok körében a legkevésbé elterjedt módszerek közé tartozott 2024-ben, Dániában azonban a hulladékkezelés 27 százalékát, Litvániában pedig 19,4 százalékát tette ki a vizsgált évben – derült ki az Eurostat jelentéséből.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák