Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

5G: a sugárzás csekély, a félelmek erősek

Létrehozva:

|

Közös tesztmérésekkel vizsgálják az 5G-hálózatokból eredő elektromágneses sugárzást a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szakemberei, a mérési eredmények nem mutatnak egészségügyi határérték-túllépést – tájékoztatta a hírközlési hatóság az MTI-t.

A közlemény szerint hírközlési és egészségvédelmi szakemberek együttes munkájával rendszeres mintavizsgálatokat folytat az NMHH és az NNK. A program a Nemzetközi Sugárvédelmi Szövetség (IRPA) “Sugárvédelem Mindenkinek” szlogennel megrendezett konferenciáján is bemutatkozott. A szakmai rendezvényen külön szekció foglalkozott az 5G-mobiltechnológiából eredő sugárzás egészségégügyi és méréstechnikai kérdéseivel. A témakör azért is időszerű, mert az ezzel kapcsolatos lakossági félelmek még mindig észlelhetők – jelezte a hírközlési hatóság. A korábbi mobiltechnológiájú hálózatok használatához képest jelentős 5G-adatforgalom még nincs Magyarországon. Az NMHH mérőszolgálatához ugyanakkor olyan helyről is érkeztek lakossági megkeresések ember által érzékelhető 5G-sugárzásról, ahol a településen az 5G-szolgáltatás még el sem indult.

Máshol sötétedés után történő antennaszerelés okozott félelmet téli időszakban, amikor a mobilszolgáltató erre kényszerült tömeges hálózatfrissítés végrehajtásakor. A kevésbé látható, de nagyobb teljesítményű antennákkal kapcsolatban jelentősen ritkábban kérnek méréseket, mint a jól látható helyre telepítetteknél – ismertette az NMHH. A közlemény szerint az NMHH szakemberei azt vallják: elsődleges fontosságú az adótornyok környékén lakók biztonságérzete, ezért az nmhh.hu/elektroszmog oldalon nemcsak tájékoztatást tesznek közzé, de díjmentes, elektromágneses sugárzásszintmérést is bárki igényelhet. Ez jóval pontosabb és megbízhatóbb, mint a kereskedelmi forgalomban kapható pár ezer forintos, nem kalibrált mérőeszközökkel történő otthoni vizsgálatok. Mivel Magyarországon az 5G-hálózat kiépítettsége egyelőre nem számottevő, ezért a hazai vizsgálatok bemutató céllal zajlanak, felkészülésül a tömeges mérési tevékenységre. Az időben rendkívül gyorsan, a használat függvényében változó sugárkitettségi szint legnagyobb értékének felméréséhez a méréseket számításokkal vagy adatforgalom-generálással szükséges kiegészíteni. A közös mérési eredmények a konferencián bemutatott technikák alkalmazásával sem mutatnak egészségügyi határérték-túllépést – közölte a hírközlési hatóság.

Advertisement

Az NMHH és az NNK a fentieken túl együttműködik egy – a sugárzási szintet automatikusan előrejelző – számítási rendszer fejlesztésén. A tájékoztatás szerint a nyolc év után megújított NNK-NMHH-együttműködés keretében az NMHH 5G-technológiához kapcsolódó mérőműszereket bocsát az NNK rendelkezésére, ezzel is támogatva a hazai sugáregészségügyi kutatásokat. Thuróczy György, az NNK Nem-ionizáló Sugárzások Osztályának vezetője a közlemény szerint a két szervezet közti együttműködésről elmondta: a két országos intézmény tevékenysége nagyon jól kiegészíti egymást, ugyanis az NNK sugáregészségüggyel foglalkozó főosztályán az 5G-mobiltelefon-rendszerek sugárzásmérési módszereinek fejlesztésén túl a rádiófrekvenciás sugárzások biológiai és egészségre gyakorolt hatásainak kutatása is folyik, amely során nemzetközi és EU-s programokban is részt vesznek.

A két intézet egymást kiegészítő szakmai tevékenysége nagymértékben hozzájárul, hogy a korszerű mobilkommunikáció kiépítése Magyarországon a környezeti, egészségügyi szempontok és a lakosság biztonságának messzemenő figyelembevételével történjen. Az NNK és az NMHH együttműködésével a lakosság és a szakma átfogó tájékoztatást kaphat a mobiltechnológia elterjedésével és fejlődésével összefüggő egészségügyi és környezeti kérdésekről – közölte az NMHH. A hatóság nmhh.hu/elektroszmog címen elérhető aloldala további frissített tartalommal, többek között az 5G-sugárzásra vonatkozó információkkal várja a téma iránt érdeklődőket.

Advertisement

Zöldinfó

Igazságos energiaátmenet nélkül nincs klímavédelem

A hazai energiaátmenet jövője és az ahhoz kapcsolódó uniós források sorsa a következő hónapokban dőlhet el.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A hazai energiaátmenet helyzetéről, a megvalósítás és szabályozások enyhítésében rejlő kockázatokról tartott sajtótájékoztatót a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) szerda délelőtt Budapesten. Az eseményen elhangzott, hogy a következő hónapokban dől el, Magyarország hozzáfér-e az energiaátmenethez rendelt uniós források érdemi részéhez, és ezekből mennyi jut ténylegesen a háztartásokra, illetve a közintézményekre – ismertette az alternativenergia.hu. A két szervezet szerint a késlekedés már most is jelentősen visszaveti a hazai energetikai korszerűsítéseket, miközben a legnagyobb hátrányt éppen azok a családok szenvedik el, melyeknek a magas rezsiköltség egyébként is a legfőbb terhet jelenti. A sajtótájékoztatón Botár Alexa, az MTVSZ éghajlatvédelem és energia programigazgatója felidézte: 2022 végén az Európai Bizottság azzal a feltétellel fogadta el Magyarország 10,4 milliárd eurós (mai árfolyamon számolva nagyjából 3900 milliárd forintos) költségvetésű Helyreállítási és Ellenállóképességi tervét, hogy a források folyósítását 27, a jogállamisághoz kapcsolódó „szuper mérföldkő” teljesítéséhez kötötte. Ezek elmulasztása miatt 2024-ben 1 milliárd euró, majd 2025 végével újabb 1 milliárd euró vált végérvényesen lehívhatatlanná. Egy közelmúltbeli kormányzati előterjesztés szerint pedig átcsoportosítás miatt már a teljes források egyharmada, azaz több mint 1000 milliárd forint veszne el az energiaátmenet számára.

Az MTVSZ programigazgatója hozzátette, még ha Magyarország azonnal teljesítené is a 27 szuper mérföldkövet, a 2026. augusztusi határidőig a tervezett beruházások jelentős részét már lehetetlen végrehajtani. A szervezet szerint a hiányt egyetlen alap vagy program sem tudja önmagában pótolni, ezért kiemelten fontos, hogy a rendelkezésre álló uniós és hazai eszközök a legnagyobb energiaátmeneti és társadalmi hasznosságú beavatkozásokra, elsősorban az épületállomány energetikai korszerűsítésére koncentráljanak, ami hosszú távon kiszámítható energiaszámla-csökkentést, jobb komfortot és alacsonyabb gázfüggőséget, energetikai (gáz) importkitettséget biztosít. Ezt támasztja alá, hogy kutatások alapján egy átlagos hazai háztartás energiafelhasználásának kétharmadát a lakótér fűtése teszi ki, elemzések alapján pedig egy komplex energetikai korszerűsítés akár 70%-kal is csökkentheti egy régebbi épület energiafogyasztását.

Szabó László, a REKK igazgatója rámutatott: energiafelhasználásban és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében a két legkritikusabb szektor az épületek és a közlekedés. Az előrelépéshez és a finanszírozási források növeléséhez fontos lenne, hogy az ETS2 szabályozási rendszer feltételeit megteremtsük. Ez ugyan növelné a lakossági energia- és üzemanyagárakat, de az Európai Unió által nyújtandó több száz milliárd forintos támogatás lehetőséget teremtene arra, hogy a rászorult lakossági csoportokat ezektől a hatásoktól mentesítsük.

Advertisement

A REKK vezetője kitért rá, hogy álláspontjuk szerint a fenntartható energiaátmenet gazdasági mérlege kedvező lehet, ha a beruházások kiszámítható környezetben, célzott támogatási logikával és megfelelő intézményi kapacitásokkal valósulnak meg.

Az esemény egyik fontos témája volt az energiaszegénység is, amely a legfrissebb adatok szerint a magyar háztartások 13%-át, vagyis több mint félmillió otthont érint. Itt a legfőbb kihívás, hogy a különböző lakossági programok gyakran piaci logikára épülnek, vagy jelentős saját forrást igényelnek, ezért jellemzően a jobb anyagi helyzetben lévők tudnak élni velük. Az MTVSZ álláspontja szerint ezért olyan célzott, rászorultsági szempontokat is figyelembe vevő megoldásokra van szükség, amelyek a legkiszolgáltatottabb családoknak hoznak tartós és mérhető energiamegtakarítást. Ezzel összefüggésben a sajtótájékoztatón megszólaló mindkét szakértő egyetértett abban, hogy az energiahatékonyság erősítése és ezzel a háztartások terheinek csökkentése egyszerre klímavédelmi, szociálpolitikai és versenyképességi ügy Magyarország számára.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák