Zöldinfó
NMHH: klímasemlegessé kell tenni a hírközlési ágazatot
Az európai hatóságokkal együtt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) is keresi annak lehetőségeit, hogy klímasemlegessé tegye a hírközlési ágazatot – tudatta a hatóság kommunikációs igazgatósága.
Mint jelezték: a blokklánctechnológia, a metaverzum és a “dolgok internete” olyan mértékben növeli majd a hírközlés energiaigényét, ami már most indokolttá teszi, hogy fellépjünk az ágazat fenntarthatóbbá tételéért. Ez is szerepel az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) fenntarthatósági jelentésében, melynek nyomán az NMHH is vizsgálja, milyen lépéseket tehet a hazai hírközlési szektor fenntarthatóbbá tételéért – tették hozzá. Emlékeztettek, hogy az Európai Zöld Megállapodás értelmében a teljes kontinens célja, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljon. A BEREC jelentése szerint ennek teljesítését nagyban előmozdíthatja a digitalizáció, kutatások szerint az infokommunikációs (IKT) szektor az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátásának akár 15-20 százalékos csökkentéséhez is hozzájárulhat – írták. Ezt szolgálja a fenntarthatóbb gyártás és hulladékkezelés, az energiahatékonyabb épületek, az okosvárosok vagy a precíziós mezőgazdaság is. Jelentős kibocsátáscsökkenéssel jár a videókonferencia-rendszerek használata is az üzleti célú utazások csökkenése mellett – állapították meg az elemzésben. A jelentés szerint szintén bizakodásra ad okot, hogy az internetforgalom növekedési üteméhez képest az energiafogyasztás csak mérsékelten emelkedik, az újabb hálózati technológiák ugyanis egyre hatékonyabban működnek. A hírközlési ágazat európai szabályozási elveit lefektető Európai elektronikus hírközlési kódex elvárásként fogalmazza meg a hálózati infrastruktúra megosztását, az építési munkálatok koordinációját és a frekvenciamenedzsment optimalizációját. Mindez komoly eredményeket mutathat fel egy olyan területen, ahol a vállalatok gyakran egymással párhuzamosan végezték a fejlesztéseket – tették hozzá. A hatóság közleménye szerint ugyanakkor az optimalizálásnak és a hatékonyságnak is megvannak a korlátai: az olyan újabb felhasználási területek, mint például a blokklánc, az IoT, (a dolgok internete) és a metaverzum soha nem látott mértékben fokozhatják az adatforgalmat, így növelve az ágazat energiafogyasztását és környezeti terhelését.
Felhívták a figyelmet, hogy az úgynevezett IKT-szektor jelenleg a teljes globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2-4 százalékát teszi ki. Ez önmagában egy meglehetősen alacsony hányad, de figyelembe véve a digitális fogyasztás gyorsuló növekedési ütemét, az ágazat tempósan fokozódó teljesítménye miatt már most fel kell lépni a klímacélok érdekében – fűzték hozzá. A teljes szektor környezeti szempontú átvizsgálása olyan kihívást jelent, amihez jelenleg nincs megfelelő mennyiségű és minőségű adat és hiányzik egy egységes, átlátható módszertan és indikátorrendszer is. A következő egy évben ezért a BEREC Fenntarthatósági munkacsoportja a jelenleg használt, eltérő indikátorok és módszertanok harmonizálásán dolgozik majd egy összehasonlításra alkalmas rendszer kialakítása érdekében – írták. Úgy folytatták, hogy a BEREC-hez tartozó nemzeti szabályozó hatóságokhoz hasonlóan az NMHH is vizsgálja, mely konkrét lépésekkel tehet saját működése és a hírközlési ágazat egészének fenntarthatóbb működése érdekében. A környezeti fenntarthatóság kiemelt szempont volt a 3G-technológia kivezetését kísérő Netre fel-kampányban is, hiszen – ahogy azt Vári Péter, az NMHH hírközlési főigazgató-helyettese is hangsúlyozta egy interjúban: a 3G kivezetése nemcsak a hálózatok teljesítményét növeli, de csökkenti a szolgáltatók áramfogyasztását is. Az ehhez kapcsolódó készülékcsere-programban hangsúlyos szempont volt, a korszerűtlenebb 2G- és 3G-képes mobiltelefonok szakszerű begyűjtése és megsemmisítése is – olvasható az elemzésben.
“A magyar hatóság már évek óta szem előtt tartja az energiahatékonyságot és a fenntarthatósági szempontokat saját működése esetén is. Társadalmi felelősségvállalásának részeként már 2015-ben a víztakarékosságot segítő perlátorokat szerelt a hatósági irodaházainak vízcsapjaira, 30 százalékkal csökkentve a vízfogyasztást. A munkaállomások és nyomtatók nap végi automatikus kikapcsolásáról hozott döntéssel pedig az elektromos áramhasználatot csökkentette. Zöldiroda-program néven egy éven át belső energiatakarékossági kampányt folytatott, amelyben hónapról hónapra tippeket adott az energiatakarékosság és a klímatudatosság mindennapi munkába való átültetéséhez” – fogalmaztak. Hozzátették: az NMHH épülő új műszaki székházának tervezésekor is kiemelt szempont volt a környezettudatosság. Az épület fűtését olyan hőcserélő technológiával oldják meg, melynek energiafelhasználása a passzívházakét közelíti. A levegő minőségének javítására tetőkerteket terveztek, a telepített növényeket, fákat pedig a felfogott esővízzel öntözik majd a – tervek szerint jövő évben elkészülő – műszaki székházban – áll a közleményben.
mti
Zöldinfó
Az újrahasznosítható műanyag raklapok előnyei a fa változatokkal szemben
A logisztikai és anyagmozgatási iparágakban az árucikkek és termékek hatékony mozgatása és tárolása kulcsfontosságú. A raklapok az egyik alapvető eszközei ennek a folyamatnak, amelyek segítségével az árukat könnyedén szállíthatjuk, tárolhatjuk és kezelhetjük. Azonban az iparág gyors fejlődése és a fenntarthatóság iránti növekvő igények miatt egyre nagyobb figyelmet szentelnek az alternatív megoldásoknak, mint például az újrahasznosítható műanyag raklapok.
Ezeknek az új generációs raklapoknak számos előnye van a hagyományos fa változatokkal szemben, amelyek hatékonyabbá és fenntarthatóbbá teszik a logisztikai folyamatokat:
Az egyik fő előnye az újrahasznosítható műanyag raklap termékeknek az, hogy sokkal tartósabbak és strapabíróbbak, mint a fa raklapok. Utóbbiak ugyanis könnyen sérülhetnek, repedhetnek vagy rothadhatnak, különösen nedves vagy korrozív környezetben. Ezzel szemben az újrahasznosítható műanyag raklapok ellenállnak a külső károsító hatásoknak, így jóval nagyobb élettartammal rendelkeznek a fa változatoknál. Ezáltal csökkentik a raklapok cseréjéből és karbantartásából fakadó extra költségeket, valamint minimalizálják az áruk károsodásának kockázatát.
A műanyag raklapok könnyűsúlyúak és egységesek, ami könnyebbé teszi a kezelésüket és a mozgatásukat. A fa raklapok gyakran változatos méretekben és súlyokban érkeznek, ami nehezítheti azok mobilizálását és összehangolását a logisztikai folyamatok során. Az egységes méretekkel rendelkező műanyag raklapok azonban egyszerűbbé teszik a raktározási és szállítási műveletek tervezését és optimalizálását.
A fenntarthatóság szempontjából is kedvezőbbek az újrahasznosítható műanyag raklapok. Mivel visszaforgatható műanyagból készülnek, hozzájárulnak a faforrások megőrzéséhez és a környezeti terhelés csökkentéséhez. A fa raklapok gyakran fakitermelésből származnak, ami erdőírtáshoz és biodiverzitás-vesztéshez vezethet. Az újrahasznosítható műanyag raklapok gyártása és felhasználása kevesebb káros anyag kibocsátással jár, így csökkenthető az iparág ökológiai lábnyomát.
A Schoeller Allibert plasztik raklapok például teljes mértékben újrahasznosíthatók – a használt raklapokat begyűjtik a gyártóközpontjaikban, majd egy alapos tisztítást, csiszolást, mosást és szárítást követően új formába öntik őket, és máris újra felhasználhatók anélkül, hogy hozzájárultak volna a világ szeméthalmainak növeléséhez.
A műanyag raklapok könnyen tisztíthatók és fertőtleníthetők – ez különösen fontos az élelmiszere és egészségügyi iparágban. A fa raklapok sokszor nehezebben tisztíthatók, és a nedvesség hatására könnyen baktériumokat és egyéb szennyeződéseket tartalmazhatnak. A plasztik változatoknak azonban az agresszívabb, invazív mosási metódusok sem okoznak kárt, így kiválóan sterilizálhatók és újra felhasználhatók a kényes árucikkek szállításához/tárolásához.