Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

7 tipp a zöldebb otthonokhoz

A zöld otthon nem csupán egy felkapott trend, aki valóban környezettudatos otthont teremt magának, nap mint nap megtapasztalhatja a pozitív hatásait.

Létrehozva:

|

 Bár az elmúlt években elég sokan kongatták a vészharangokat, hogy az emberiség túlhasználja az energiaforrásokat, csökkenteni kell a fogyasztást, igazából a rezsiárak egekbe törésével szorult rá a legtöbb család arra, hogy valóban hozzáfogjon az energiatakarékosabb és zöldebb életforma  kialakításához. Nézzük meg, hogy milyen tippekkel lehet valóban zöldebb az otthonunk.

1. A megfelelő szigetelés 

 

Ha jól belegondolunk, 50-60 évvel ezelőtt még nem sokan gondolkoztak az épületek szigeteléséről, hiszen bővelkedtünk az olcsó energiaforrásban és még a régebben épült, huzatosabb lakásokat is egyszerűen ki lehetett fűteni. (Az úgynevezett “zöld” gondolat pedig még nem is nagyon született meg Magyarországon,) Az olajválságot követő energiaválság után Nyugat-Európában hozzáfogtak az épületek szigeteléséhez, hogy kevesebb földgáz elhasználásával azonos minőségű komfortot érjenek el. Magyarországra a 80-as, 90-es években gyűrűzött be az épületszigetelés, ma már az új építésű házak esetében alapvető elvárás, hogy minél kevesebb energia felhasználásával üzemeljen. Ehhez pedig elengedhetetlen a megfelelő homlokzati szigetelés, födémszigetelés, tetőtér beépítés esetén pedig a tetőtér hőszigetelése. 2023-ban a 70-es évek energiaválságához hasonló tendenciát figyelhettünk meg az energiapiacon és ez kihat arra is, ahogy az emberek a szigetelésről gondolkoznak. 

Advertisement

 

De azért nem árt tisztában lenni azzal, hogy mennyit nyerünk egy ilyen beruházással? Ez több tényezőtől is függ. Egy olyan ház esetében, ahol hiányzik a szigetelés vagy rosszul volt szigetelve, akkor ez az érték akár 30-50% is lehet. Ha már volt valamilyen szigetelés, akkor kisebb lesz a spórolás mértéke. A légkondicionáló berendezés és a fűtés használatától is függ a spórolás mértéke. A fűtés esetén több háztartás el van télen 18-19 fokban, másoknál már a 23 foknál is cidriznek. Nyáron pedig van, akinél már 25 fok fölött jelez a hőségmérő és bekapcsolja a légkondit, mások gond nélkül bírják a 30 fokot. Megfelelő, jó minőségben kivitelezett fújható üveggyapot szigetelés elvégzése után, legalább 20-30%-os költségmegtakarítással lehet számolni. Egy jól kivitelezett szigeteléssel akár 5-7 fokkal is hűvösebb lehet egy jól szigetelt épületben nyáron. Télen pedig sokkal kevesebb lesz a fűtésszámlánk. A klíma helyes használata ugyanakkor odafigyelést igényel, a nem megfelelően beállított hőmérséklet, a túl nagy hőingadozás, a megspórolt karbantartás és tisztítás, valamint a nem megfelelő védekezés mind-mind hatással lehet szervezetünkre. A klíma használat kikerülhetetlenül kellemetlen mellékhatása azonban a jelentős villanyszámla, ami szintén jelentősen csökkenthető ha a födémre megfelelő vastagságú hőszigetelés kerül.

Advertisement

 

2. A fűtési rendszer korszerűsítése, automatizálása

 

Advertisement

A fűtéskorszerűsítéssel rendkívül sokat spórolhatunk az energián. Egy jól automatizált kondenzációs gázkazánnal (megfelelő szigetelés esetén) stabilan ki tudjuk fűteni a házat, az automatika révén pedig csak akkor üzemel, amikor szükségünk lesz rá, nem fűt fölöslegesen. De mit is jelent pontosabban a fűtés korszerűsítés? Ha jelenleg gázkonvektorokkal fűtünk (ami tulajdonképpen sok pici gázkazán), érdemes elgondolkodni egy kondenzációs gázkazán beszereléséről, amiről a radiátorokat fűtjük. (Számoljuk bele ilyenkor a költségekbe a gáztervet és azt az időt, amíg átfut a rendszeren a terv befogadása.) Egy bő évvel ezelőtt a legzöldebb, legokosabb gondolat az volt, ha valaki kiépítette a padlófűtést, hőszivattyút szerzett be és napelemről üzemeltette a fűtési rendszerét. Azóta Magyarországon felfüggesztették az épületre telepített napalemes rendszer hálózatba csatlakozás lehetőségét, illetve belengették a korábbi szaldós elszámolás bruttósítását, ezzel pont a fűtési szezonban nem juthatunk hozzá a napelemes rendszerünkkel megtermelt áramhoz. Persze mehetünk a biomassza (fa, pellet stb.)  irányában is, egy jól szigetelt ház esetében a fafűtés is tud takarékos lenni, viszont zöldülés szempontjából a fatüzelés nem egy leányálom. 

 

Advertisement

3. Legyenek korszerű nyílászáróink

 

Építészeti és energetikai szempontból nagyon fontos a megfelelő nyílászáró. Ha az épületben régi, rosszul záródó, esetleg korhadásnak, szuvasodásnak indult ablakok, ajtók vannak, rendkívül sok hőenergiát veszíthetünk, akár 20-30 % megtermelt energia szökik ki az utcára. Ugyanígy nyáron, a legnagyobb hőségben a rosszul záródó ablakokon keresztül beárad a hő, akkor meg a hűtésre kell ingünket-gatyánkat elkölteni. Ahhoz, hogy az épület valóban jól üzemeljen, szükségünk lesz arra, hogy a szigetelés, a nyílászárók és a fűtéstechnika egymást erősítve fejtse ki jótékony hatását. 

Advertisement

 

4. A külső árnyékolók alkalmazása 

 

Advertisement

A tetőtér esetében különösen fontos, hogy ne csak a szigetelésre gondoljunk, hanem a tetőtéri ablakok külső árnyékolására is. Ahhoz, hogy a tetőtéri szobák ne változzanak egy nyári napon szaunává, a szigetelés és a légkondi mellett elengedhetetlen az ablakok külső árnyékolásáról gondoskodni. A belső árnyékolók, sötétítő függönyök sajnos csak a fényt tartják kívül, a napsugarakból származó hőenergia az ablaküvegen keresztül bejut és az üvegházhatásnak köszönhetően becsapdázódik. Ez télen nagyon jól jön (épp ezért jó, ha szabályozható az árnyékolás technikánk), nyáron azonban, mikor a hőség ellen küzdünk, jó, ha ki tudjuk zárni. Erre való a külső árnyékolás.

 

Advertisement

5. Gyűjtsük az esővizet, használjuk a szürkevizet

 

A jelenlegi éghajlati viszonyok között rendkívül fontos a megfelelő vízkezelés. A hosszú, aszályos időszakokat követik a lezúduló, brutális mennyiségű esők, villámárvizek. Ha megfelelő tárolókba gyűjtjük az esővizet, akkor a kert locsolását megoldhatjuk a csapvíz használata nélkül. Ugyancsak alkalmazhatjuk a szürkevizet felmosásra, vécéöblítésre. A szürkevíz az a víz, amit már egyszer használtunk (pl. kézmosásra, fürdésre), nem lehet meginni vagy főzni vele, de mivel nem tartalmaz ürüléket (utóbbit fekete víznek nevezik), nem számít szennyvíznek sem. A használt vizet vagy szürkevizet sok területen lehet hasznosítani. Az elnevezés nem a színére utal, hanem a víz minőségét jelöli. A szürkevizet lehet használni takarításhoz, vécéöblítéshez, megfelelő szűrés után pedig akár öntözéshez is. Nem mindegy azonban, hogy melyik szürkevízről van szó. A mosakodás, kézmosás után keletkező szürkevizet akár szűrés nélkül is lehet használni például dísznövények öntözésére. Azonban a mosogatás során a zsírok, egyéb szennyeződések miatt már komolyabban meg kell szűrni a vizet, mielőtt megöntöznénk vele a növényeinket.

Advertisement

 

6. Legyünk tudatos autóhasználók 

A legtöbb ember ma az idő és a pénz szorításában úgy próbál evickélni, hogy lehetőleg mindenhová autóval megy. Nem kell várni a tömegközlekedésre, gyorsan és hatékonyan el lehet érni a célunkat, ráadásul összes is lehet kötni a különböző tevékenységeket. Amint beáll a dugó és csak araszolgatunk a benzingőzben, rájövünk, hogy nem feltétlenül járunk jól az autóval. Próbáljuk meg tudatosan csak akkor használni az autónkat, ha valóban szükségünk van rá, egyéb esetben pedig gyalogoljunk, tömegközlekedjünk, biciklizzünk. Jelentősen fog csökkenni az ökológiai lábnyomunk, ráadásul szociálisan több élményben lesz részünk, mintha minden egyes ügyünket autóval intéznénk. 

Advertisement

 

7. Legyünk tudatos vásárlók

Ez talán az autózásnál is keményebb falat. Minden arról szól körülöttünk, hogy vásároljunk, akkor is, ha nincs rá szükségünk, akkor is, ha nem engedhetjük meg magunknak. A hitelek és adósságok pedig csak egyre halmozódnak. Írjunk bevásárló listát, kerüljük az impulzusvásárlást, ajándékozzunk élményt, programot szeretteinknek, hogy csökkentsük a felhalmozódó, fölösleges tárgyak mennyiségét. 

Advertisement

Zöld Energia

Így alakítja át a klímaváltozás a napenergia-potenciált

Még a hazai napelemek áramtermelése is megszenvedheti a klímaváltozást, hiába érkezik több napenergia.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A klímaváltozás komoly hatással van az energiaszektorra: a forróbb nyarak miatt egyre több energiára van szükség hűtéshez – ennek egy részét napenergiából is fedezhetjük. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói friss elemzésükben rámutatnak, hogy a klímaváltozás még itt is közbeszólhat – írja az alternativenergia.hu. A nyári napsugárzás mennyisége ugyanis már nem sokat nő a jövőben, ugyanakkor a pesszimista jövőkép szerint az egyre forrósodó nappalok visszafogják a napenergiából kinyerhető áram mennyiségét. Az elmúlt évtizedekben Magyarország, sőt, egész Kelet-Európa nyári égboltja látványosan világosabb lett. A levegőtisztaság javulása – a nehézipar visszaszorulása és a légszennyezés elleni nemzetközi intézkedések révén – jelentősen csökkentette az aeroszolrészecskék mennyiségét. Ezzel nemcsak több napsütés tudott átjutni a légkörön, de a nedvesség kicsapódását segítő apró részecskék hiánya miatt a felhőképződés is visszaesett, különösen nyáron. Ennek eredményeként Magyarországon ma átlagosan 29 olyan naposabb nyári nap van évente, amikor a besugárzás meghaladja a 270 W/m²-t – tízzel több, mint a rendszerváltás előtt.

Úgy tűnik, a napenergia-technológia felfutása éppen a megfelelő időpontban következett be – a kérdés csak az, hogy mit várhatunk a jövőben, és hogyan befolyásolja a várakozásainkat a klímaváltozás. Ennek jártak utána az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita a klímaváltozás két legújabb forgatókönyvét hasonlították össze: az egyik szerint a kibocsátáscsökkentés csak a 2040-es években indul be (realista jövőkép), a másik szerint folytatódik az eddigi „business-as-usual” trend (pesszimista jövőkép). A modellek alapján nyáron már alig várható további világosodás – az országban legfeljebb 1–5 nappal nőhet a naposabb napok száma a század végéig.

A szél nem segít, a forróság viszont árt
Nem meglepő, hogy minél erősebb a napsugárzás, annál több energiát lehet elvileg előállítani belőle. Az viszont kevésbé ismert, hogy a túlzott hőség rontja a napelemek hatékonyságát, míg a szél javítja azt, mivel hűti a rendszereket.

Advertisement

A jövő szélviszonyai a klímamodellek eredményei szerint nem változnak jelentősen, így nem várható, hogy a hűtőhatás javíthatná a napelemek teljesítményét. A hőmérséklet viszont biztosan nő, a pesszimista jövőkép szerint sokkal erőteljesebben, így az összes nyári napot tekintve a napenergia-potenciál csökkenése várható itthon. Míg a realista jövőkép szerint gyenge növekedés, azaz pozitív hatás várható, leginkább a Dunántúlon.

Különösen a naposabb nyári napokon lesz érzékelhető a visszaesés: akár másfél napnyi paksi erőmű-termelésnek megfelelő energiát is elveszíthetünk évente a pesszimista forgatókönyv szerint. Ha az összes nyári napot tekintjük, akkor a realista forgatókönyv szerint még akár egy napnyi energiát nyerhetünk is, miközben a pesszimista szerint nagyjából ugyanennyit veszítünk majd. Ráadásul a klímaváltozás nemcsak a napelemek hatásfokára van hatással. A forróbb nyarak rövidítik az élettartamukat, a gyakoribb viharok kárt tehetnek bennük, a klímaváltozással gyakoribbá váló szaharai porviharok pedig csökkenthetik a besugárzást és a hatékonyságot is.

Advertisement

A kutatás végső tanulsága egyértelmű: minél előbb csökkentjük a globális üvegházgáz-kibocsátást, annál kisebb veszteséggel számolhatunk – nemcsak a napelemek, hanem az egész energiagazdálkodás szempontjából is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák