Zöld Energia
7 tipp a zöldebb otthonokhoz
A zöld otthon nem csupán egy felkapott trend, aki valóban környezettudatos otthont teremt magának, nap mint nap megtapasztalhatja a pozitív hatásait.
Bár az elmúlt években elég sokan kongatták a vészharangokat, hogy az emberiség túlhasználja az energiaforrásokat, csökkenteni kell a fogyasztást, igazából a rezsiárak egekbe törésével szorult rá a legtöbb család arra, hogy valóban hozzáfogjon az energiatakarékosabb és zöldebb életforma kialakításához. Nézzük meg, hogy milyen tippekkel lehet valóban zöldebb az otthonunk.
1. A megfelelő szigetelés
Ha jól belegondolunk, 50-60 évvel ezelőtt még nem sokan gondolkoztak az épületek szigeteléséről, hiszen bővelkedtünk az olcsó energiaforrásban és még a régebben épült, huzatosabb lakásokat is egyszerűen ki lehetett fűteni. (Az úgynevezett “zöld” gondolat pedig még nem is nagyon született meg Magyarországon,) Az olajválságot követő energiaválság után Nyugat-Európában hozzáfogtak az épületek szigeteléséhez, hogy kevesebb földgáz elhasználásával azonos minőségű komfortot érjenek el. Magyarországra a 80-as, 90-es években gyűrűzött be az épületszigetelés, ma már az új építésű házak esetében alapvető elvárás, hogy minél kevesebb energia felhasználásával üzemeljen. Ehhez pedig elengedhetetlen a megfelelő homlokzati szigetelés, födémszigetelés, tetőtér beépítés esetén pedig a tetőtér hőszigetelése. 2023-ban a 70-es évek energiaválságához hasonló tendenciát figyelhettünk meg az energiapiacon és ez kihat arra is, ahogy az emberek a szigetelésről gondolkoznak.
De azért nem árt tisztában lenni azzal, hogy mennyit nyerünk egy ilyen beruházással? Ez több tényezőtől is függ. Egy olyan ház esetében, ahol hiányzik a szigetelés vagy rosszul volt szigetelve, akkor ez az érték akár 30-50% is lehet. Ha már volt valamilyen szigetelés, akkor kisebb lesz a spórolás mértéke. A légkondicionáló berendezés és a fűtés használatától is függ a spórolás mértéke. A fűtés esetén több háztartás el van télen 18-19 fokban, másoknál már a 23 foknál is cidriznek. Nyáron pedig van, akinél már 25 fok fölött jelez a hőségmérő és bekapcsolja a légkondit, mások gond nélkül bírják a 30 fokot. Megfelelő, jó minőségben kivitelezett fújható üveggyapot szigetelés elvégzése után, legalább 20-30%-os költségmegtakarítással lehet számolni. Egy jól kivitelezett szigeteléssel akár 5-7 fokkal is hűvösebb lehet egy jól szigetelt épületben nyáron. Télen pedig sokkal kevesebb lesz a fűtésszámlánk. A klíma helyes használata ugyanakkor odafigyelést igényel, a nem megfelelően beállított hőmérséklet, a túl nagy hőingadozás, a megspórolt karbantartás és tisztítás, valamint a nem megfelelő védekezés mind-mind hatással lehet szervezetünkre. A klíma használat kikerülhetetlenül kellemetlen mellékhatása azonban a jelentős villanyszámla, ami szintén jelentősen csökkenthető ha a födémre megfelelő vastagságú hőszigetelés kerül.
2. A fűtési rendszer korszerűsítése, automatizálása
A fűtéskorszerűsítéssel rendkívül sokat spórolhatunk az energián. Egy jól automatizált kondenzációs gázkazánnal (megfelelő szigetelés esetén) stabilan ki tudjuk fűteni a házat, az automatika révén pedig csak akkor üzemel, amikor szükségünk lesz rá, nem fűt fölöslegesen. De mit is jelent pontosabban a fűtés korszerűsítés? Ha jelenleg gázkonvektorokkal fűtünk (ami tulajdonképpen sok pici gázkazán), érdemes elgondolkodni egy kondenzációs gázkazán beszereléséről, amiről a radiátorokat fűtjük. (Számoljuk bele ilyenkor a költségekbe a gáztervet és azt az időt, amíg átfut a rendszeren a terv befogadása.) Egy bő évvel ezelőtt a legzöldebb, legokosabb gondolat az volt, ha valaki kiépítette a padlófűtést, hőszivattyút szerzett be és napelemről üzemeltette a fűtési rendszerét. Azóta Magyarországon felfüggesztették az épületre telepített napalemes rendszer hálózatba csatlakozás lehetőségét, illetve belengették a korábbi szaldós elszámolás bruttósítását, ezzel pont a fűtési szezonban nem juthatunk hozzá a napelemes rendszerünkkel megtermelt áramhoz. Persze mehetünk a biomassza (fa, pellet stb.) irányában is, egy jól szigetelt ház esetében a fafűtés is tud takarékos lenni, viszont zöldülés szempontjából a fatüzelés nem egy leányálom.
3. Legyenek korszerű nyílászáróink
Építészeti és energetikai szempontból nagyon fontos a megfelelő nyílászáró. Ha az épületben régi, rosszul záródó, esetleg korhadásnak, szuvasodásnak indult ablakok, ajtók vannak, rendkívül sok hőenergiát veszíthetünk, akár 20-30 % megtermelt energia szökik ki az utcára. Ugyanígy nyáron, a legnagyobb hőségben a rosszul záródó ablakokon keresztül beárad a hő, akkor meg a hűtésre kell ingünket-gatyánkat elkölteni. Ahhoz, hogy az épület valóban jól üzemeljen, szükségünk lesz arra, hogy a szigetelés, a nyílászárók és a fűtéstechnika egymást erősítve fejtse ki jótékony hatását.
4. A külső árnyékolók alkalmazása
A tetőtér esetében különösen fontos, hogy ne csak a szigetelésre gondoljunk, hanem a tetőtéri ablakok külső árnyékolására is. Ahhoz, hogy a tetőtéri szobák ne változzanak egy nyári napon szaunává, a szigetelés és a légkondi mellett elengedhetetlen az ablakok külső árnyékolásáról gondoskodni. A belső árnyékolók, sötétítő függönyök sajnos csak a fényt tartják kívül, a napsugarakból származó hőenergia az ablaküvegen keresztül bejut és az üvegházhatásnak köszönhetően becsapdázódik. Ez télen nagyon jól jön (épp ezért jó, ha szabályozható az árnyékolás technikánk), nyáron azonban, mikor a hőség ellen küzdünk, jó, ha ki tudjuk zárni. Erre való a külső árnyékolás.
5. Gyűjtsük az esővizet, használjuk a szürkevizet
A jelenlegi éghajlati viszonyok között rendkívül fontos a megfelelő vízkezelés. A hosszú, aszályos időszakokat követik a lezúduló, brutális mennyiségű esők, villámárvizek. Ha megfelelő tárolókba gyűjtjük az esővizet, akkor a kert locsolását megoldhatjuk a csapvíz használata nélkül. Ugyancsak alkalmazhatjuk a szürkevizet felmosásra, vécéöblítésre. A szürkevíz az a víz, amit már egyszer használtunk (pl. kézmosásra, fürdésre), nem lehet meginni vagy főzni vele, de mivel nem tartalmaz ürüléket (utóbbit fekete víznek nevezik), nem számít szennyvíznek sem. A használt vizet vagy szürkevizet sok területen lehet hasznosítani. Az elnevezés nem a színére utal, hanem a víz minőségét jelöli. A szürkevizet lehet használni takarításhoz, vécéöblítéshez, megfelelő szűrés után pedig akár öntözéshez is. Nem mindegy azonban, hogy melyik szürkevízről van szó. A mosakodás, kézmosás után keletkező szürkevizet akár szűrés nélkül is lehet használni például dísznövények öntözésére. Azonban a mosogatás során a zsírok, egyéb szennyeződések miatt már komolyabban meg kell szűrni a vizet, mielőtt megöntöznénk vele a növényeinket.
6. Legyünk tudatos autóhasználók
A legtöbb ember ma az idő és a pénz szorításában úgy próbál evickélni, hogy lehetőleg mindenhová autóval megy. Nem kell várni a tömegközlekedésre, gyorsan és hatékonyan el lehet érni a célunkat, ráadásul összes is lehet kötni a különböző tevékenységeket. Amint beáll a dugó és csak araszolgatunk a benzingőzben, rájövünk, hogy nem feltétlenül járunk jól az autóval. Próbáljuk meg tudatosan csak akkor használni az autónkat, ha valóban szükségünk van rá, egyéb esetben pedig gyalogoljunk, tömegközlekedjünk, biciklizzünk. Jelentősen fog csökkenni az ökológiai lábnyomunk, ráadásul szociálisan több élményben lesz részünk, mintha minden egyes ügyünket autóval intéznénk.
7. Legyünk tudatos vásárlók
Ez talán az autózásnál is keményebb falat. Minden arról szól körülöttünk, hogy vásároljunk, akkor is, ha nincs rá szükségünk, akkor is, ha nem engedhetjük meg magunknak. A hitelek és adósságok pedig csak egyre halmozódnak. Írjunk bevásárló listát, kerüljük az impulzusvásárlást, ajándékozzunk élményt, programot szeretteinknek, hogy csökkentsük a felhalmozódó, fölösleges tárgyak mennyiségét.
Zöld Energia
Gyorsabb, átláthatóbb és természetbarát szélerőmű-fejlesztéseket sürget húsz hazai szakmai szervezet
Energiabiztonság és természetvédelem kéz a kézben – átfogó javaslatcsomag a fenntartható szélerőmű-fejlesztésekért.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A hőhullámok, az aszály és az egyre gyakoribb energiapiaci bizonytalanságok miatt az eddigieknél is jobban felértékelődött a határainkon belül megtermelt megújuló energia szerepe – írja az alternativenergia.hu. A WWF Magyarország koordinálásával húsz szakmai szervezet most olyan átfogó szakpolitikai javaslatcsomagot tett le a döntéshozók asztalára, amely a szélerőmű-fejlesztések felgyorsítását a természetvédelmi és társadalmi szempontok érvényesítésével kötné össze. A WWF Magyarország koordinálásával húsz szakmai szervezet jól megfontolt, transzparens, a természetvédelmi, társadalmi és gazdasági szempontokat is figyelembe vevő szélenergia-fejlesztést vár a kormányzattól. Ennek támogatására a szervezetek augusztus elején közösen egy részletes szakpolitikai javaslatcsomagot nyújtottak be Kapitány István gazdasági és energetikai, valamint Gajdos László élő környezetért felelős miniszterek részére, amely a hazai szélerőmű-fejlesztések felelős és átlátható megvalósításához fogalmaz meg konkrét ajánlásokat. A dokumentum célja, hogy a szélenergia-kapacitás tervezett gyors növelése mellett minimalizálja a természetre és a helyi közösségekre gyakorolt kockázatokat, biztosítsa a beruházások társadalmi elfogadottságát, valamint az engedélyezésre és telepítésre vonatkozó szabályozások hosszú távon kiszámítható keretrendszerét.
A javaslatok 9+1 fő irányra fókuszálnak:
- tárcaközi, kibővített szakmai munkacsoportok létrehozása;
- természetvédelmi védőtávolságok meghatározása, valamint egységes madár- és denevérfelmérési protokollok kidolgozása;
- a megalapozott döntéshozatalhoz szükséges, még hiányzó téradatok és kutatási eredmények pótlása;
- a telepítések helyszíneként a természeti szempontból kevésbé értékes mesterséges és degradált területek priorizálása;
- helyi szereplők tőkebevonása és szélenergia-fejlesztésekre szabott energiaközösségek létrehozásának ösztönzése;
- a turbinák üzemeltetése során az élővilágra gyakorolt hatás transzparens monitorozása;
- országos Stratégiai Környezeti Vizsgálat elvégzése a Könnyített Térségek felülvizsgálata során;
- természetkímélő üzemeltetési technológiai előírások meghatározása;
- célzott lakossági szemléletformáló és kommunikációs kampányok indítása.
+1 javaslatként országos energiatervező és környezetgazdálkodási központ felállítását kérik a szakpolitikai javaslatokat kidolgozó kezdeményező és támogató szervezetek.
A javaslatcsomagban a szervezetek hangsúlyozzák, hogy a korszerű szárazföldi szélturbinák alacsony fajlagos kibocsátású és költséghatékony energiatermelők, amelyek hatékonyan kiegészíthetik a meglévő napelemes kapacitásokat. Ugyanakkor kiemelik: a fenntartható bővítés feltétele, hogy a szélerőművek telepítési helyeit tudományos alapokon, az ökológiai szempontok hangsúlyos figyelembevételével jelöljék ki. Ehhez megbízható téradatok, energiamodellezési számítások, a természeti környezetre gyakorolt várható hatások átfogó értékelése, valamint a hálózati csatlakozási lehetőségek integrált vizsgálata szükséges.
„Energiaválságok korát éljük, ezért az energiatakarékosság- és hatékonyság mellett egyre inkább felértékelődik a határainkon belül megtermelhető megújuló energiaforrások és az energiatárolás szerepe. A tudatos és mértékletes energiafelhasználás mellett az alacsony kibocsátású, decentralizált és diverzifikált energiarendszer kialakítása a helyes irány, de nem mindegy, hogy milyen alternatív energiaforrásokra támaszkodunk, azokat hová telepítjük és hogyan üzemeltetjük” – mondta dr. Csontos Csaba, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője.
A kormányzati szándék a hazai szélenergia-kapacitás gyors bővítése, hogy teljesíthetők legyenek a klímacélok, erősödjön Magyarország energiaszuverenitása, és stabilabbá váljon az energiarendszerünk. A hazai szélenergia-fejlesztések felfuttatása nagy lehetőséggel kecsegtet és valódi alternatívát kínálhat, ugyanakkor mint minden energiatermelő technológiának, a szélturbináknak is van környezetterhelése. Éppen ezért a fejlesztések során nem szabad megfeledkeznünk az egyre súlyosbodó ökológiai válságról, a védett madár- és denevérpopulációkról, a természet-helyreállítási törekvésekről, valamint a táji vízmegtartás szükségességéről. Az új szélerőművek ökológiailag alacsony kockázatú, társadalmi támogatást élvező helyszínekre való telepítése és kiegyensúlyozott területi elosztása kulcskérdés. A jövő energiarendszerének megtervezése és kiépítése tehát óriási felelősséggel jár.
„A szélben rejlő lehetőségek kiaknázásához a tervezésnél minden részletre figyelnünk kell. Csak akkor válhat mindenki számára elfogadható alternatívává, ha a fejlesztések során már a kezdetektől figyelembe vesszük a helyi adottságokat, a közösségek bevonását, az élővilág védelmét és az átlátható lakossági tájékoztatást. A húsz szakmai szervezet, iparági, akadémiai és önkormányzati szereplő támogatásával kidolgozott progresszív javaslatcsomagunk a hazai szélenergia-fejlesztések komplex és fenntartható tervezéséhez mutat utat. A csomag célja, hogy a döntéshozatal gyors, megalapozott és a későbbiekben felülvizsgálható legyen, miközben a szeles beruházások kiszámíthatók és a társadalom számára jövedelmezőek maradnak, és sem a természeti értékek, sem az érintett közösségek érdekei nem sérülnek” – tette hozzá a szakértő.
A fejlesztések napról napra sürgetőbbnek tűnnek, de az elhamarkodott döntések hosszú távon nem szolgálnák sem a természetvédelmi, sem az energia- és klímacélok teljesülését. A projektek megvalósítását és a fejlesztésekben résztvevő szereplők munkáját is a stabil és kiszámítható jogszabályi keretek kidolgozása segítené leginkább. Tehát átgondolt, a kormányzat által vezetett széles körű szakmai párbeszédre és konszenzusra való törekvésre van szükség ahhoz, hogy a szélerőmű-fejlesztések és a hozzájuk kapcsolódó energiahálózati beruházások egy olyan pályán induljanak el, ami ciklusokon átívelően, a természeti, társadalmi és gazdasági szempontokat is figyelembe véve valóban támogatja hazánk gyors és fenntartható energiaátállását, valamint mérsékli a jövőbeli energiaválságok kialakulásának kockázatát.
A kezdeményező szervezetek jelezték az érintett minisztériumok felé: készek aktív szakmai partnerként részt venni a tárcák közötti egyeztetési folyamatokban. Hosszú távon ugyanis a szakmai párbeszéd és az együttműködés teremtheti meg a fenntartható, természetbarát, társadalmilag is elfogadott hazai szélenergia-fejlesztések alapjait.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaA hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb víztakarékossági intézkedés: nem locsolhatják ivóvízzel a stadionokat
