Zöld Energia
A MET gerjeni és söjtöri naperőműve bekapcsolódott a megújuló energiatermelésbe
A MET energiavállalat gerjeni és söjtöri naperőműve is bekapcsolódott a megújuló energiatermelésbe – közölte a társaság pénteken az MTI-vel.
A közlemény szerint a MET Gerjen Solar Park és a MET Söjtör Solar Park építési munkálatai befejeződtek, a naperőművek megkezdték kereskedelmi üzemüket, a beruházások összesen 170 hektárnyi területen valósultak meg a két magyarországi településen, ahol közel 180 ezer napelemet telepítettek. Ismertetik, hogy a napelemparkok újonnan telepített nagyfeszültségű alállomásokon keresztül csatlakoznak az elektromos hálózathoz. A MET Gerjen Solar Park 51 megawatt (MWp) kapacitású és a MET Söjtör Solar Park 45 MWp kapacitású napelemparkok üzembe helyezése több szakaszban történt. A két erőmű mintegy 50 ezer háztartás fogyasztásának kiszolgálására elegendő zöldáramot termel, a legmodernebb technológiát alkalmazva.
Felidézik, hogy a két meglévő napelempark – MET Dunai Solar Park és MET Kabai Solar Park – refinanszírozására, valamint három új, köztük a gerjeni és a söjtöri erőművek megvásárlásának és építésének finanszírozására a MET Csoport leányvállalata, a MET Hungary Solar Park Kft. 2021-ben sikeresen bocsátott ki kötvényt, amely zöld minősítést is kapott. Lehőcz Balázs Gábor, a MET megújuló eszközök divíziójának ügyvezető elnöke a közleményben hangsúlyozta, a MET megújuló energiaforrásokra vonatkozó bővítési stratégiájának célja, hogy portfóliója 2026-ra elérje a 2 gigawatt (GW) beépített kapacitást, és ezáltal a vállalat aktív szerepet játsszon az európai energiaátmenetben. Ennek részeként az elmúlt évben négy új országban – Spanyolországban, Olaszországban, Lengyelországban és Romániában – sikerült belépni a megújuló energiaforrások piacára.
A svájci központú MET Csoport európai integrált energiavállalat, amelynek tevékenysége kiterjed a földgáz- és az árampiacra, valamint energetikai eszközök fejlesztésére és működtetésére. Leányvállalatai révén 13 országban van jelen, 27 ország gázpiacán és 22 nemzetközi kereskedési ponton aktív. A cégcsoport konszolidált árbevétele 2021-ben 18,1 milliárd eurót tett ki, a kereskedett gázmennyiség 55 milliárd köbméter, a kereskedett árammennyiség több mint 50 terawattóra (TWh) volt.
Zöld Energia
Új típusú energiatárolót dolgoztak ki
A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.
Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.
Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.
A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.
A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.
A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.