Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Napelemek alatt jobban terem a zöldség

A napelemek és a mezőgazdaság keresztezése egy igen gyorsan fejlődő terület.

Létrehozva:

|

Az agrofotovoltaikus megközelítés lényege, hogy napelemeket kombináljanak mezőgazdasági megoldásokkal, például üvegházakkal. 

A Sun’Agri nevű, agrofotovoltaikus megoldásokra specializálódott francia vállalat a közelmúltban ismertette egy 2020-as üvegházas kísérletének eredményeit – számol be a PV Magazine. A projektet Lot-et-Garonne-ban folytatták, a cél a padlizsántermesztés volt speciális körülmények között. A cég korábban már végzett agrofotovoltaikus kísérleteket más növényekkel, például szőlővel, és azóta a padlizsán mellett további tesztalanyokat is bevontak.

A technológiában komoly potenciál rejlik, és egyre több helyen alkalmazzák.

Advertisement

A Sun’Agri egy 2500 négyzetméteres helyszínen folytatta a teszteket, a létesítményt az egyre romló éghajlati viszonyokhoz igazították. Az üvegházak átlaghőmérsékletének emelkedése miatt a bent lévő virágok gyakran megsérülnek, és az új kártevők fejlődését is segítheti az extrém hő.

Egy évvel az üzembe helyezés után a napelemek alatt nagyobb volt a hozam, mint egy modulok nélküli referenciaterületen. A napelemes rendszer alatt több mint 800 kilogramm zöldséget takarítottak be, míg a referenciahelyszínen csak nagyjából 500 kilogrammot. További pozitívum, hogy a panelek alatt betakarított padlizsán nagyobb biomasszával bírt, ami a növény jobb fejlődését mutatja.

Advertisement

Cécile Magherini, a Sun’Agri igazgatója örömét fejezte ki, amiért az érintett üvegháztól kapott visszajelzések a gyakorlatban is megerősítik az agrofotovoltaikus megközelítés kertészeti és mezőgazdasági előnyeit. „A technológiánk intelligens irányítása azon túl, hogy eszközt jelent a gazdáknak az éghajlati kihívásokkal szembeni alkalmazkodásban és ellenálló képesség kialakításában, lehetővé teszi a mezőgazdasági termelés optimalizálását” – mondta a szakember.

A vállalat háromféle érzékelőt helyezett el a helyszínen, amelyek a növényeket és az időjárást monitorozzák. Az üzem különböző magasságaiban kitett mikrometeorológiai érzékelők a levegő hőmérsékletét, páratartalmát, a szelet és a napsugárzását monitorozzák. Emellett a fotoszintézishez szükséges aktív sugárzást is mérik, a „növényérzékelők” pedig lehetővé teszik a növények állapotának (vízhelyzet, működés, stressz, hőmérséklet) figyelését és optimalizálását.

Advertisement

Zöldinfó

Pécsi siker: a modellváltás a fenntarthatóság mintaintézményévé tette a PTE-t

Magyarországon az első, a világon a 29. legzöldebb egyetem a PTE.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Ismét kimagasló eredményt ért el a Pécsi Tudományegyetem (PTE) a fenntarthatóság szempontjai alapján összeállított UI GreenMetric World University Rankings nevű nemzetközi rangsorban, amely szerint 105 ország 1745 egyeteme közül a 29., Magyarországon pedig az első helyen végzett az intézmény – írja az alternativenergia.hu. A PTE hétfői, MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelték, hogy az eredmény tovább erősíti az intézmény a fenntarthatóság iránt elkötelezett egyetemek között betöltött vezető szerepét, és alátámasztja az egyetem fenntarthatóság irányába mutató törekvéseit. A közleményben Szili Katalint, a PTE-t fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány kuratóriumi tagját idézve kiemelték, hogy az universitas az elmúlt években olyan stratégiát alakított ki, amelyben a fenntarthatóság az egyetemi működés egészét átszövi. Szili Katalin szerint a modellváltás az oktatás, a kutatás és az intézményi fejlesztések összehangolása révén kézzelfogható minőségi előrelépést hozott, míg a Fenntartható Fejlődés Koordinációs Tanács létrejötte óta az egyes szakterületek között szoros összefogás alakult ki. Ennek köszönhetően több olyan fejlesztés is elindulhatott, amely egyszerre növeli a működés hatékonyságát és a környezeti felelősségvállalást – fogalmazott.

Decsi István, a PTE kancellárja közölte: arra törekednek, hogy a fenntarthatóság terén elért eredményeik túlmutassanak az intézmény határain, a gazdasági szereplők számára is hasznosítható példát jelentsenek, ezért az együttműködésekben elsődleges szempont, hogy azok konkrét, mérhető előrelépést biztosítsanak. Fedeles Tamást, a PTE oktatásért felelős rektorhelyettesét idézve közölték, hogy “a globális elvárásokra reagáló, rendszerszintű szemlélet ma már a magyar felsőoktatás versenyképességének alapfeltétele”, a PTE képzési rendszere pedig egyre több területen épít a fenntarthatóságra, legyen szó mérnöki, gazdasági vagy társadalomtudományi programokról. A lista szerint 2025-ben a világ “legzöldebb” egyeteme – megőrizve ezzel tavalyi elsőségét – a holland Wageningen University & Research, amelyet az ír University College Cork, illetve a brit Nottingham Trent University követ. Magyarországról az első száz helyezett közé még a Szegedi Tudományegyetem (41.) és a Soproni Egyetem (99.) jutott be.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák