Zöld Energia
Ezekkel a technológiákkal rengeteg spórolhat egy háztartás
A fűtés korszerűsítésének egyik hatékony módja, ha a hőszivattyút napelemmel kombináljuk.
Az energiahatékony, modern és fenntartható fűtési rendszerek mérséklik a bolygóra nehezedő terhet, és ami sokak számára még csábítóbb: segítségükkel a rezsiköltségek is csökkenthetőek. Jó hír, hogy rengeteg lehetőség közül lehet választani akár újépítésű ingatlanról, akár egy meglévő otthon korszerűsítéséről van szó.
Hazánkban sok helyen még mindig gázzal fűtenek, ehhez gázkazánt vagy gázcirkót használnak. Már ezen a területen is vannak korszerűbb berendezések: a kondenzációs gázkazánok. Egy ilyen eszköz az égtermék egy részéből hőt tud visszanyerni, így a fűtési költség alacsonyabb. A gázfűtés kiépítése viszont engedélyhez kötött, és a kazánhoz egy duplacsöves kéményt is ki kell építeni, ami jellemzően komoly kiadásokkal jár.
A környezet kímélése szempontjából napelemmel összeköthető fűtési rendszerben érdemes gondolkozni. Az elektromos kazán fűtőbetétekkel alakítja az elektromos energiát hőenergiává, hőleadó felületként konvektor, fűtőpanel és radiátor is alkalmazható. A kombi elektromos kazán meleg vizet is elő tud állítani, hatékonysága jó, de a fogyasztása magas. Éppen ezért ajánlott összekötni egy, a működtetéshez szükséges energiát biztosító napelemes rendszerrel.
Egy másik technológia az infrafűtés, amely az elektromos áramot az infravörös tartományba tartozó hőhullámmá alakítja. Segítségével hamar felmelegszik a szoba, hőtartó képessége azonban meglehetősen rossz. Mivel felületi hőmérséklete elérheti a 100 Celsius-fokot, figyelni kell az elhelyezésére.
Végezetül a hőszivattyú egy külső közegben elérhető energiát hasznosítja fűtésre, meleg víz előállításra. A hőt a talajból, a levegőből és vízből egyaránt kivonhatja, majd azt egy másik helyre, például egy lakóhelyiségbe szállítja. A hőszivattyú hűtésre is képes, ilyenkor a belső terekből vonja ki a hőt, majd vezeti a szabadba. A kinyerési környezettől függően beszélhetünk levegő-víz, víz-víz és talaj-víz hőszivattyúról.
A rendszer kifejezetten gazdaságos és energiatakarékos. Használatához áramra van szükség, a fűtési szezonban működtetéséhez bármely szolgáltatónál lehet igényelni a kedvezményes H tarifát. Amennyiben a hőszivattyút napelemes rendszerrel kombináljuk, még kisebb lehet a rezsi.
Zöld Energia
Új típusú energiatárolót dolgoztak ki
A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.
Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.
Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.
A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.
A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.
A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.