

Zöld Energia
Hőszivattyúk lepnek el egy történelmi várost
Brugge UNESCO védelem alatt álló óvárosában szigorú előírásoknak kell megfelelniük az építkezési projekteknek.
A Steenoven belgiumi ingatlanfejlesztő és egy meg nem nevezett építési vállalat megkezdte egy új hőenergia-tároló rendszer kiépítését a belgiumi Brugge történelmi városában – számol be a PV Magazine. A projekt során 120 kutat fúrnak a földbe, hogy 36 kilométernyi csövet telepítsenek, a rendszer geotermikus energiát biztosít majd egy távfűtési hőellátó hálózat hőszivattyúinak.
Az egyes geotermikus hőszivattyúk fűtést, hűtést és használati meleg vizet fognak szolgáltatni a Boevrie lakói számára, a lakóprojekt Brugge UNESCO által védett történelmi központjában zajlik. A 11 700 négyzetméteres fejlesztés 102 lakást, 25 egylakásos házat, nyolc ikerházat, irodahelyiségeket, valamint pincéket és egy mélygarázs-rendszert foglal magába. A geotermikus hőszivattyúkban a területen a fotovoltaikus panelek alternatíváját látják, mivel az UNESCO szabályai szigorúan korlátozzák a tetőkön elhelyezett napelemek használatát.
„Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez a lakóprojekt tökéletesen illeszkedjen az UNESCO-helyszínhez, a fenntarthatóságra való maximális odafigyelés mellett” – mondta Steven Langenaken, a Steenoven projektmenedzsere. „A Boevrie formája miatt – egy nagy mélygarázs, rajta kompakt épületekkel – a geotermikus energia a legmegfelelőbb és leghatékonyabb módja a fenntartható fűtés biztosításának” – emelte ki a szakértő.
A Steenoven szerint a geotermikus hőszivattyúk átlagos forráshőmérséklete 10 és 12 Celsius-fok között mozog majd, fűtési teljesítményük pedig 40 Celsius-fok lesz a padlófűtés és 60 a használati meleg víz esetében. A cég állítja: nyáron a padlófűtés csőhálózata fogja biztosítani a hideg víz keringését, illetve a lakások és házak passzív hűtését.
A fúrt lyukú hőenergia-tároló mező kiásása komoly beruházást igényel. A Steenoven szerint a projekt megtérülési ideje körülbelül tíz évre csökkent, amióta az áramárak az egekbe szöktek Oroszország ukrajnai inváziójának következtében. A fúrási munkálatok február második felében kezdődtek meg, és várhatóan két hónapig fognak tartani, az első lakók a tervek alapján 2026 végén kezdhetik el használni a geotermikus hőszivattyúkat.

Zöld Energia
Szolnokon épült meg a jövő energiatárolója – a MAVIR kulcsfontosságú projektje készült el
Nappali áram éjszakára: a zöldenergia stabilitásának kulcsa már működik.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Magyarország legnagyobb hálózati integrált energiatárolóját építette meg vissza nem térítendő állami támogatással, uniós forrásból a Mavir átviteli rendszerirányító Szolnokon, a 20 megawatt összteljesítményű, 60 megawattóra kapacitású létesítmény 8 milliárd forintból valósult meg – adta hírül az alternativenergia.hu. Hozzátette, a kormány 2010 óta az energiapolitikáját három pillérre építi, a zöldenergia-napenergia felfuttatására, az atomenergiára, és a geotermikus képesség fejlesztésére. A fenntartható energiaforrások aránya jelzi, hogy Magyarország a zöldátállás terén hatalmasat lépett előre. Olyan mértékű napenergia-kapacitással rendelkezik az ország, ami a nappali és az éjszakai árak között jelentős eltérést okoz: nappal alacsony, az esti órákban pedig magas árakat eredményez – fejtette ki. A megoldás egyrészt olyan gázerőművek üzembe állítása, amelyek képesek kiegyenlíteni az áramtermelést a napenergia megszűnése esetén. A másik megoldás a napközben megtermelt villamos energia tárolása az esti órákra. A kereslet és kínálat jobb összehangolásához, a szélsőséges napközbeni ármozgások kiegyensúlyozásához korszerű tárolói kapacitásokra van szükség – hangsúlyozta.
Ezért indította a kormány a tárolói programját, a munkák beérni látszanak, jelenleg 180 milliárd forintot lehet energiatárolók üzembe helyezésére fordítani – ismertette. Az uniós forrásból megvalósult egyik első ilyen beruházás Szolnokon létesült, ez a most üzembe állt legnagyobb hálózati integrált energiatároló az országban. Kitért arra, hogy jelenleg 114 megawatt teljesítményű energiatároló működik Magyarországon. Jó esély van arra, hogy a rendelkezésre álló 180 milliárd forint forrásból 2030-ra 1 gigawatt lesz. Jelezte: hamarosan elindul 50 milliárd forintos keretösszeggel a Jedlik Ányos Programban a hazai gazdasági társaságok újabb beruházásait ösztönző tárolólétesítési pályázat. Kállai Mária (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője köszönetet mondott a kivitelezésért a Szolnok környékiek nevében, a beruházás hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország energiaellátása tisztább, kiszámíthatóbb, biztonságosabb legyen. Szalay Ferenc, Szolnok és térsége fejlesztéséért felelős miniszteri biztos elmondta: 6-7 napelempark létesült Szolnok térségében, a most átadott fejlesztés megoldja a tárolási képességet.
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás óta
Állami ingyen pénzre pályázhat, ha szigetelné a födémet!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Kiderült mi befolyásolja a napelemek teljesítményét nagymértékben!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
A nap ereje lenyomta az árakat – szinte fizettek, hogy fogyasszunk
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Zsilip, szivattyú, tározó – így készül Magyarország az aszályos jövőre
-
Zöldinfó18 óra telt el a létrehozás óta
Ingyenes támogatás társasházaknak: jön az okos mérés a távhőnél!