Zöldinfó

WMO: ötven év alatt több mint kétmillióan haltak meg a szélsőséges időjárási, éghajlati és vízzel kapcsolatos katasztrófákban

A szélsőséges időjárási, éghajlati és vízzel kapcsolatos katasztrófák következtében 1970 és 2021 között több mint 2 millió ember halt meg 11 778 tragikus eseményben, és a gazdaságot mintegy 4,3 ezer milliárd dollárnyi veszteség érte – közölte a Meteorológiai Világszervezet (WMO) frissen kiadott jelentésében.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2023-05-27

Szerző:

Vanessza

A WMO a hétfőn kezdődött, négyévente megrendezett Meteorológiai Világkongresszus előtt hozta nyilvánosságra az új adatokat a honlapján. Bár a gazdasági veszteségek nőttek, a nemzetközi szervezet adatai szerint az elmúlt ötven évben az időben történő riasztásnak és a szervezett katasztrófavédelemnek köszönhetően csökkent a halálos áldozatok száma. A bejelentett halálesetek 90 százaléka a fejlődő országokban történt. A mögöttünk álló 51 évben csak az Egyesült Államokat 1,7 ezer milliárd dolláros veszteséget könyvelhetett el, ami a világ gazdaságát érő veszteség 39 százalékát jelenti. Ugyanakkor a legszegényebb országok és a kis fejlődő szigetállamok aránytalanul nagy árat fizettek gazdaságuk méreteihez képest.

“Az időjárással, éghajlattal és vízzel kapcsolatos veszélyek sajnos a legsebezhetőbb közösségeket sújtják” – mutatott rá Petteri Taalas, a WMO főtitkára. Mint hozzátette: a múltban tíz és százezrek halálával kellett számolni, de a korai riasztásnak és a katasztrófavédelemnek köszönhetően ez az idő elmúlt. Példaként a közelmúltban Mianmarban és Bangladesben pusztító Mocha ciklont említette, és kiemelte, hogy a “korai figyelmeztetések életeket mentenek”. A WMO a katasztrófák “járványtanát” kutató központ (CRED) vészhelyzeti eseményekről vezetett adatbázisából merítette a jelentés adatait. A 2020-ban és 2021-ben feljegyzett 22 608 haláleset a halálozás további csökkenését jelzi az előző évtized éves átlagához képest. A gazdasági veszteségek növekedését ugyanakkor a viharkategóriának tulajdonították. A WMO azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2027-re a korai előrejelző rendszert a világon mindenhol bevezessék. A hétfőn kezdődött kongresszuson ennek megoldási lehetőségeiről is tanácskoznak.

Zöldinfó

Holtágak, tározók és csatornák feltöltésével javul a vízpótlás az országban

A versenyképes gazdálkodás és a termésbiztonság érdekében is kiemelten fontos a területi vízgazdálkodás megújítása.

Létrehozva:

4 óra telt el a létrehozás óta

2025-10-15

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Hubai Imre, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára kiemelte, a klímaváltozás miatt elkerülhetetlenül szükséges mesterséges vízpótlás a táj természetes alkalmazkodóképességét segíti – írja az alternativenergia.hu. A széleskörű ágazati összefogásnak és a gazdák területi felajánlásainak köszönhetően idén őszre már másfél Balatonnyi vízmennyiséget, összesen több mint egymilliárd köbméter visszatartása történt meg – tette hozzá. Hajdú-Bihar vármegyére vonatkozóan példaként kiemelte a Berettyó-Sebes-Körös területén elvégzett csaknem 14 beavatkozást, köztük a Sebes-Körös holtágainak feltöltését, a tápcsatornák mederkotrását, vagy a gátépítéseket. Hubai Imre hangsúlyozta, a leginkább aszályos területek vízpótlása országszerte megtörtént, az Aszályvédelmi Operatív Törzs október 31-ével erre az évre befejezi a munkáját. Hozzátette, a jövőben is várják a területi felajánlásokat a gazdáktól, és keresik azokat az egykori öntözőcsatornákat, melyeket közcélúvá lehet tenni. A kormány 4,7 milliárd forint forrást különített el az Aszályvédelmi akcióterv végrehajtására, tározók, holtágak és csatornák feltöltésére, víztározási képességük helyreállítására, és több száz beavatkozási ponton végeztek vízpótlást. Idén is ingyenes lett az állami művekből vételezett víz díja, ami további segítség a gazdáknak.

Az Agrárminisztérium eddig 365 fenntartható vízgazdálkodási közösséget ismert el, amelyek összes öntözött területe több mint 112 000 hektár, ebből az újonnan öntözni kívánt terület több mint 97 000 hektár – tette hozzá. A termés és termelésbiztonság, a gazdálkodók versenyképességének fenntartása érdekében szemléletváltásra van szükség. A gazdálkodói igények felmérése alapján már tervezés alatt áll a támogatási konstrukciók kidolgozása – jegyezte meg az államtitkár.

Tovább olvasom