Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

EEA: nehéz lesz az uniónak 2030-ig teljesíteni a környezetvédelmi célkitűzéseket

Nehéz lesz a 27 európai uniós tagállamnak 2030-ig teljesíteni az Európai Unió környezetvédelmi célkitűzéseit, különösen az energiafogyasztás és a biogazdálkodás tekintetében – derült ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) hétfőn közzétett jelentéséből.

Létrehozva:

|

Az EEA elemzése szerint az Európai Unió 2030-ig nem biztos, hogy teljesíteni tudja célkitűzéseinek többségét – összegezte véleményét a koppenhágai székhelyű ügynökség. A szervezet az energiafogyasztással kapcsolatban úgy vélekedett, “nagyon valószínűtlen”, hogy az EU-nak sikerül azt a kitűzött célnál (992,5 millió tonna olajegyenérték) nagyobb mértékben csökkenteni. Becslése alapján ahhoz, hogy 2030-ra elérjék a célt, az elmúlt tíz évben megfigyelt átlagos éves csökkentési ütemnek a háromszorosára kellene gyorsulnia. Emellett a megújuló energiák 42,5 százalékos arányának elérése a teljes fogyasztáson belül valószínűtlennek tekinthető – írták. Ezzel szemben “kétségtelenül valószínű”, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55 százalékos csökkentésére vonatkozó célt 2030-ra el lehet érni – közölte az EEA.

Nagyon valószínű az EEA szerint az is, hogy az EU-nak sikerül 55 százalékkal csökkenteni a légszennyezéssel összefüggő korai halálozások számát. A jelentés, amelyet évente frissíteni kívánnak, azt méri fel, hogy a tagországok milyen eredményeket értek el a 2021-2030-as időszakra vonatkozó uniós környezetvédelmi cselekvési program 28 célkitűzése tekintetében. Az ügynökség úgy látja, “nagyon valószínűtlen”, hogy a mezőgazdasági területek 25 százalékát a biogazdálkodás kritériumai szerint műveljék. A haladás felgyorsítása érdekében a tagállamoknak hatékonyabban kellene alkalmazniuk a meglévő jogszabályokat, további intézkedéseket kellene hozniuk, és más politikai területekbe is integrálniuk kellene az éghajlattal és a környezetvédelemmel kapcsolatos szempontokat – hangsúlyozta az intézmény.

Advertisement

Zöld Energia

A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban

Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.

Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.

A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák