Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Debrecenben tesztel hidrogén-üzemanyagcellás buszt a HUMDA

Debrecenben próbálhatják ki először az utasok azt a Solaris hidrogén-üzemanyagcellás autóbuszt a menetrend szerinti forgalomban, amely a Széchenyi Egyetemi Csoporthoz tartozó HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. kísérleti projektjében közlekedik. A jármű négy hétig több útvonalon is részt vesz a forgalomban, majd fél év múlva újabb négy hétre visszatér. Az utasok díjmentesen próbálhatják ki a helyi légszennyezéstől mentesen és nagyon csekély zajkibocsátással üzemelő autóbuszt.

Létrehozva:

|

A 89 utas szállítására képes, háromajtós, 12 méter hosszú Solaris Urbino 12 electric H2 autóbusz február 1-ig közlekedik a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. menetrend szerinti vonalain. Utána Miskolcra, Kecskemétre, Kaposvárra, Zalaegerszegre és Győrbe kerül egy- egy hónapra, majd újra ugyanezekre a helyszínekre. Így eltérő időjárási körülmények közt lehet összegyűjteni a működési tapasztalatokat. A busz 70 kW teljesítményű hidrogén üzemanyagcellájában a betankolt tiszta hidrogén és a légköri oxigén elektrokémiai reakciója révén villamosenergia és melléktermékként vízgőz keletkezik, a meghajtást villanymotor biztosítja. Az egy évig zajló tapasztalatgyűjtés nemcsak a döntéshozók dolgát könnyítheti meg, hanem az utasokat is meggyőzheti a modern megoldások előnyeiről. Az indulási időpontokról minden nap a járatot üzemeltető DKV Zrt. Facebook oldalán lehet tájékozódni, az első nap a Segner térről induló viszonylatokon próbálhatták ki díjmentesen a buszt az utasok.

– A HUMDA számára a szemléletformáláson túl az adatgyűjtés és a Zöld Busz Programból származó üzemeltetési adatokkal való összehasonlításon alapuló elemzések készítése a projekt célja. A kapott adatokkal felvértezve tudjuk segíteni a tiszta járművek és a hidrogén technológia iránt érdeklődőket beszerzési döntések meghozásában, a környezetileg, technológiailag és gazdaságilag együttesen értelmezhető megoldások létrehozásában. Mindegyik helyszínen egy szakmai és pályaorientációs napot is rendezünk majd a roadshow ideje alatt – emelte ki Mészáros Virág, a HUMDA Magyar Mobilitás- fejlesztési Ügynökség Zrt. vezérigazgatója.

– Büszkék vagyunk rá, hogy ismét részt vehetünk a HUMDA által szervezett hidrogén-üzemanyagcellás autóbusz-mintaprojektben, hiszen tavalyelőtt Budapest agglomerációjában már tesztelhettük a buszt. A mintaprojektben közlekedő járműben egy ZF AV 130 integrált elektromos motor működik. A jármű a tetején elhelyezett, összesen 1560 literes össztérfogatú kompozit hidrogéntartályok egyszeri feltöltésével 400-450 kilométert képes megtenni. A tartályokban összesen 36,8 kilogramm hidrogéngázt lehet tárolni. Külön öröm számunkra, hogy cégünk székhelyén, Debrecenben indul a mintaprojekt a Solaris Urbino 12 electric H2 autóbusszal – mondta Szőke Tamás, a Solaris járművek magyarországi vezérképviselete, a Prim-Vol Trade Kft. cégvezetője. 

Advertisement

– A Messer Hungarogáz Kft. hidrogéngyártóként és technológiai szakértőként biztosítja a hidrogén-üzemanyagcellás autóbusz folyamatos üzemanyagellátását 12 hónapon keresztül 6 vidéki helyszínen. Célunk, hogy a hidrogénmeghajtás iránt érdeklődő közösségi közlekedés szolgáltatók megismerjék az üzemanyag-cellás buszt, és tapasztalatot szerezzenek a hidrogéntöltés terén. A hidrogéntöltési szolgáltatást traileres hidrogén-töltőegységgel végezzük. Ennek a technikai megoldásnak az előnye a gyors és egyszerű üzembehelyezés és áttelepíthetőség, hiszen hónapról hónapra új helyszínen kell bevetni a töltőegységet, amelyet egy napon belül képesek vagyunk kivitelezni – hangsúlyozta Bohner Zsolt, a legnagyobb hazai ipari gáz szolgáltatók közé számító Messer Hungarogáz Kft. ügyvezető igazgatója. A HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. HUMDA Green márkanév alatt folytatja a Zöld Busz Program és több elektromos meghajtású közlekedési eszköz támogatási rendszerének együttes kommunikációját.

Advertisement

Zöld Közlekedés

Bioüzemanyag vagy önvezető autó? Meglepő, mire mondanak igent a magyarok!

Sokkal nagyobb az igény és a kísérletezőkedv a magyarokban az alternatív, fenntartható üzemanyagok használatával kapcsolatban, mint amire ma ténylegesen lehetőségük van – ez a MOL által készíttetett országos reprezentatív kutatás* egyik fő tanulsága.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az augusztus 10-i biodízel-világnap alkalmából publikált adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy immár a technológia is készen áll az energiaátmenet következő fázisára: a közúti mellett légiközlekedésben is adottak a feltételek a megújuló üzemanyag célszámok teljesítéséhez – írja az alternativenergia.hu. A magyar felnőttek közel kétharmada hezitálás nélkül utazna bioüzemanyaggal működő repülővel is – ami különösen azzal összevetve tanulságos, hogy egy önvezető autóban történő utazást (ami technikailag ma már többé-kevésbé reális lehetőség) csak 40%-nyian vállalnának be jelenleg. A friss adatok a MOL megbízásából készített országos reprezentatív kutatásból származnak. A felmérésből kiderült: kiemelkedő, 80 százalékot is meghaladó a bioüzemanyag-hajtású repülőgépen való utazási hajlandóság a 30–39 évesek körében. Hasonlóan magas ez az arány a felsőfokú végzettségűek között is – a 65 év felettieknek viszont csupán a 39%-a utazna olyan légijárművön, amit bioüzemanyag hajt.

A válaszok alapján a magyar autóvezetők 83%-a számára fontos, hogy az autójához használt üzemanyag fenntartható forrásból származzon. Különösen igaz ez a férfiakra, illetve az 50 éven felüli autóvezetőkre. Az adatok egy látszólagos ellentmondásra is rámutatnak: miközben a legtöbben valamilyen anyagi előny vagy ösztönzés hatására váltanának zöldebb üzemanyagra (tízből kilenc válaszadó jelölt meg ilyen tartalmú válaszlehetőséget azok közül, akik eleve nyitottak a fenntartható üzemanyagok használatára), minden második autóvezető már ma is hajlandó lenne valamennyivel többet fizetni a bizonyíthatóan megújuló forrásból származó energiáért. A kérdezettek 68%-a hidrogénhajtású autóba is szívesen beülne. Az alternatív üzemanyagokra váltás jelenlegi megítélése elsősorban a költségektől függ: a leghatékonyabb ösztönző az alacsony ár és a költséghatékonyság lenne, kiemelten az idősebb korosztály (50 éven felüliek), és az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében. „Szükség van az állami szerepvállalásra és a gyártó cégeket ösztönző, támogató jogszabályi környezetre az alternatív, fenntartható üzemanyagok elterjedése érdekében.” – ezzel az állítással a lakosság 64%-a ért egyet. Az életkor, az iskolai végzettség és a településméret növekedésével párhuzamosan nő az állami szerepvállalás iránti igény.

Az ellentmondást a demográfiai eltérések oldják fel: ártöbbletet jellemzően a fiatalok és a diplomások hajlandóak fizetni a zöld üzemanyagokkal együtt járó tisztább környezetért, míg az árelőnyt igénylők relatív többsége az 50 feletti korosztályból kerül ki. Az is fontos tapasztalata ugyanakkor a kutatásnak, hogy a zöldátállás esetében a második leggyakrabban említett motiváció maga a fenntarthatóság, a környezet megvédésének szándéka, vagyis a CO₂-kibocsátás csökkentése, a levegő tisztasága, illetve az ökológiai egyensúly megőrzése. Ezeket a környezeti-természeti szempontokat elsősorban a fiatalabb (18–39 éves) válaszadók és a diplomások emelték ki a válaszaikban.

Advertisement

A MOL-csoport frissített SHAPE TOMORROW stratégiájában kiemelt hangsúlyt kapnak a megújuló üzemanyagok. A MOL már jelenleg is a hazai és a regionális bioüzemanyag-piac kulcsszereplője (a hulladékból, vagyis megújuló alapanyagból előállított hidrogénezett növényi olaj a leginkább klímabarát üzemanyagok közé tartozik), és európai összevetésben is az úttörők közé tartozik a repülőgép-bioüzemanyagok előállításában.

„A MOL a már ma is állít elő megújuló alapanyagokból dízel-, valamint fenntartható repülőgép-üzemanyagot, és készen áll ennek bővítésére. A felkészültség azt jelzi, hogy a vállalatcsoport valóban stratégiai célként tekint a fenntartható mobilitásra, legyen szó akár a közúti, akár a légi közlekedésről. A komplex mobilitási szolgáltatóvá válás számunkra azt jelenti, hogy egyre többféle üzemanyagot kínálunk, megteremtve az okos energiaátmenet minden szükséges feltételét ügyfeleink számára. Ebben a folyamatban már ma is vezető szerepet játszunk a régióban, amit beruházásaink és fejlesztéseink révén tartósan meg kívánunk őrizni” – nyilatkozta Zsótér Csaba, a MOL-csoport üzemanyag üzletágának ügyvezető igazgatója.

Advertisement

A vállalat – egyebek között a Szegedi Tudományegyetemmel és a Pannon Egyetemmel együttműködve – folyamatosan kutatja és fejleszti a bioüzemanyagok előállításának, illetve felhasználásának új lehetőségeit. A Budapest Airporttal, a Wizz Airrel és a Repülőtéri Üzemanyag Kiszolgáló Kft.-vel együttműködve a MOL 2022-ben kezdte meg a fenntartható repülőgép-üzemanyag (Sustainable Aviation Fuel, azaz SAF) kereskedelmi tesztelését. Erre alapozva ma már üzemvitel-szerűen értékesít SAF-ot Magyarországon Szlovákiában és Horvátországban, hozzávetőlegesen 14 kilotonna biokomponensnek megfelelő mennyiségben A vállalatcsoporthoz tartozó Slovnaft pozsonyi üzemében az idei év eleje óta immár a SAF-gyártás tesztelése zajlik – a hidrogénezett növényi olajat (HVO) tartalmazó dízel előállítása mellett -, a szintén csoporttag INA rijekai finomítójában pedig az elmúlt hetekben indult meg a SAF termelése annak érdekében, hogy az érintett országok teljesíteni tudják az EU megújuló üzemanyagok arányára vonatkozó 2030-as 6%-os célszámát.

SAF csak klasszikus megújuló (például növényi) alapanyagból vagy hulladékból készülhet, de ugyanúgy teljesítenie kell a műszaki és a környezetvédelmi előírásokat, mint a hagyományos kerozinnak. Jelenleg globálisan is alig néhány olajfinomító mondható felkészültnek a fenntartható repülőgépüzemanyag-előállításra. A mai és a prognosztizált SAF-kínálat is lényegesen elmarad a kereslettől – amit az árak is tükröznek -, ezért van stratégiai jelentősége a MOL fejlesztéseinek mind klímavédelmi, mind ellátási szempontból.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák