Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Újabb fejlesztések valósulnak meg a Hortobágyi Nemzeti Parkban

Magyarország természetvédelme ismét új lendületet kapott a KEHOP Plusz Programtól, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 3,7 milliárd forintot fordíthat újabb fejlesztésekre.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A közleményben ismertetik: a természetvédelem sikere csak széleskörű összefogással érhető el. Az állami erőfeszítések mellett elengedhetetlen a helyi gazdák, önkormányzatok, civil szervezetek és tudományos intézmények aktív részvétele. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén megvalósuló projekt célja az erdők és kunhalmok természetvédelmi kezelésének fejlesztése 430 millió forintos költségvetéssel.

A beruházás során speciális gépeket szereznek be, amelyek lehetővé teszik az inváziós növényfajok eltávolítását, őshonos fafajok telepítését, kunhalmok védelmét és kezelését. A projektben 11 kunhalom és több mint 700 hektárnyi terület kerül kedvezőbb természetvédelmi állapotba. Az inváziós fajok visszaszorítása érdekében szárzúzás, kaszálás, valamint szükség esetén fakivágás és gyepfelülvetés történik. A beszerzett gépek – például egytengelyes kistraktorok magágy-előkészítő adapterekkel – biztosítják a hatékony munkavégzést.

A közlemény szerint az államtitkár hosszú távú célként kiemelte, hogy az idegenhonos növényfajok eltávolítása mellett a projekt célja olyan elegyes erdők létrehozása, amelyek az adott tájegységekhez illeszkednek. A beavatkozások hosszú távon megakadályozzák az inváziós fajok újbóli térhódítását, miközben javítják a természeti környezet állapotát. A Nemzeti Park munkatársai végzik majd a területkezelési feladatokat, biztosítva a hatékony munkavégzést és a projekt céljainak elérését. A csütörtökön elindult fejlesztésen kívül további négy beruházás megvalósítása várható a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság jóvoltából – olvasható az AM közleményében.

Advertisement

Zöldinfó

Összeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet a csapadékhiány miatt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet – mondta Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdasági államtitkára szerdán, a betakarítási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a csapadékhiány a mezőgazdaságra nagyon kedvezőtlenül hatott, a kialakult helyzet mindenkit jelentős kihívások elé állított – írja az alternativenergia.hu. A csapadék idei hiánya a rendkívül aszályos 2022. évit is meghaladta. A vízügyi hatóság adatai alapján az ország nagy részén nagyjából 600 milliméternyi csapadék hiányzik, ami egy közepesen jó év csapadékmennyiségének felel meg, azaz több mint egy évnyi csapadék hiányzik a talajból és a vízháztartásokból – emelte ki.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy 2026 rendkívüli év volt a szántóföldi növénytermesztésben, a terméseredmények kedvezőtlenül alakultak. Jelezte, hogy 2022 óta folyamatosan készülnek az aszályos időszakokra. Idén a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét, ami tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Hozzátette, idén 780 ezer hektáron vetettek napraforgót. A vetésterület növelésére azért volt szükség, mert a napraforgó ellenállóbb a kukoricánál.

Az aszály miatt azonban idén gyenge termés várható: hektáronként átlagosan 1,6 tonna napraforgó betakarításával számolnak. A betakarítás az elmúlt évekhez képest korábban, már megkezdődött, és jelenleg 80 százalék felett tart. Idén a kukorica vetésterülete több mint a felére csökkent 2022-höz képest. Magyarországon 589 ezer hektáron vetettek szemeskukoricát, ám az aszály miatt sok vetésterület tönkrement, így várhatóan csak mintegy 500 ezer hektárról tudják betakarítani a termést. Hektáronként átlagosan 3 tonnás terméssel számolnak.

Advertisement

Az átlagot javíthatja a kedvezőbb helyzetben lévő, később betakarítandó dunántúli területek termése. Így összesen mintegy 1,5 millió tonna kukorica teremhet Magyarországon, ami elmarad a hazai felhasználási igénytől. Petőházi Tamás szólt arról is, hogy elkezdődtek az őszi vetések. Az őszi káposztarepcét 146 ezer hektáron vetettek. A kalászosok vetésterületének 10-15 százalékos növekedése várható az országban.

A gabonatermesztők szövetségének elnöke szerint a klímaváltozás miatt nemcsak Magyarországon, hanem az egész északi féltekén csökken a mezőgazdasági termés. Ennek hatására a mezőgazdasági termékek ára a világpiacon is emelkedik, amit a magasabb szállítási és energiaárak tovább növelnek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák