Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Állatokról szóló választható tantárgy bevezetését tervezik Romániában

Romániában a 2026-27-es tanévtől kezdőden egy állatokról szóló választható tantárgyat vezethetnek be az átalános iskolákban.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Arra tanítanák a gyerekeket, hogy felelősen, empátiával és tisztelettel viszonyuljanak a környezetükben élő házi- és vadállatokhoz. A témáról az Edupedu.ro oktatási hírportál készített interjút Hilde Tudorával, az Ilfov megyei önkormányzat állatvédelmi igazgatóságának vezetőjével, aki a – Bukarest elővárosait magába foglaló – megye iskoláiban kísérleti jelleggel már bevezetett oktatási program tapasztalatait ismertette. Elmondta: a civilszervezetek, állatorvosi rendelők, állatmenhelyek bevonásával tartott “Állatokkal és állatokért” órákra a meghívott szakértők gyakran hoztak egy-egy örökbe fogadható, menhelyi kisállatot, vagy idomított rendőrkutyát – a gyerekek nagy örömére.

Olyan is volt, hogy egy tyúkot vittünk, Berthát, ő az egyik házi kedvencünk, vagy az irodánk félszemű macskáját, Willyt. Tudja, mit tanultak ebből a gyerekek? Azt, hogy mindegy, hogy nézünk ki, minden állat és minden ember megérdemli a tiszteletet és szeretetet – magyarázta a kezdeményező.

Kifejtette: az órákon nem általánosságokat tanítanak az állatokról, nem elefántokról és oroszlánokról beszélnek a gyerekkel, hanem olyan tudással próbálják felvértezni őket, amelyre a mindennapi életben lehet szükségük. Például, hogy a hegyi túrákon nem szabad a kukázó medvéket etetni, hogy a házi kedvenceket ivartalantani kell, hogy az állatkínzás bűncselekmény, hogy a szabad levegőn nevelt tyúkok tojásai egészségesebbek – részletezte.

Az állatokkal kapcsolatos és segítségükkel megtanulható viselkedési szabályokról, a közösségi létről és felelősségről szóló tananyag leadásához nincs szükség szaktanárokra, ezekről a témákról akár az osztályfőnök, a biológia-, a földrajztanár, vagy a vallásoktató is elbeszélgethet a tanulókkal – vélekedett a kezdeményező. Az állatvédelmi szakember szerint a választható tantárgyat eredetileg az 5. és 6. osztály számára szánták, de hatalmas érdeklődést tapasztaltak az alsó tagozatos tanítók, szülők és gyerekek részéről is. Hilde Tudora szerint Daniel David, a decemberben hivatalba lépett új bukaresti kormány oktatási minisztere támogatásáról biztosította a kezdeményezőket, és azt tervezik, hogy 2026 februárjáig kidolgozzák és elfogadtatják a tantervet és végigjárják a tantárgy országos bevezetéséhez szükséges valamennyi bürokratikus eljárást.

Zöldinfó

Másfél millió facsemetét ültettek el a Gemencen

23 tonna kocsányos, kocsánytalan, illetve csertölgy makkot vetett el a Gemenci Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A zrt. 313 hektáron végezte el a megújuló erdők ültetését. A társaság fenntartható, úgynevezett tartamos erdőgazdálkodás alapján végzi erdősítési feladatait, fő célja a klímaváltozásnak ellenállóbb, őshonos, elegyes erdők létrehozása – írták közleményükben.

Hozzátették: a cég vagyonkezelésében lévő területeken az átlagos évekhez mérten háromszoros, mintegy 150 hektáros többletmunkát jelentett a kárt szenvedett erdősítések ismétlése, pótlása. Ennek egyrészt az volt az oka, hogy a Dunán tavaly levonult árhullámok a fiatal erdőkben jelentős kárt okoztak azzal, hogy a csemeték több napig, akár hetekig víz alatt álltak, másrészt a homoki- és dombvidéki erdőterületeken a rendkívüli szárazság, a rekordokat döntő hőhullámok miatt jelentős aszálykár jelentkezett.

Azt írták, hogy a zrt. az elmúlt három évtizedben a természetvédelmi okokból az engedélyezett famennyiség 75-80 százalékát termelte ki, és több fát ültetnek, mint amennyit kitermelnek, így – ahogyan ez országosan jellemző – nő az erdősültség a Gemencen. Kitértek arra, hogy az erdészeti társaság kezelésében lévő területen az alföldi, homoki termőhelyen álló tölgyesek, kőrisesek a jelenlegi környezeti viszonyok mellett természetes felújulásra nem képesek, hanem erdészeti munkával, erdőkezelés eredményeként jöttek létre, újultak meg.

A hegyvidéki erdőkben az erdészek által többfelé alkalmazott, folyamatos erdőborítást eredményező kísérletek elsősorban a termőhelyi tényezők – kevesebb csapadék, a talajvíz csökkenése, a fafajok megújulási tulajdonságai, az inváziós növények tömeges jelenléte – miatt eddig kevés sikerrel jártak, de a szakemberek keresik a megoldásokat. Kiemelték, hogy az erdészet külön figyelmet fordított az őshonos és helyi termesztésű kocsányos tölgy, fekete nyár és fehér fűz szaporítóanyagának visszaültetésére.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák