Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Állatokról szóló választható tantárgy bevezetését tervezik Romániában

Romániában a 2026-27-es tanévtől kezdőden egy állatokról szóló választható tantárgyat vezethetnek be az átalános iskolákban.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Arra tanítanák a gyerekeket, hogy felelősen, empátiával és tisztelettel viszonyuljanak a környezetükben élő házi- és vadállatokhoz. A témáról az Edupedu.ro oktatási hírportál készített interjút Hilde Tudorával, az Ilfov megyei önkormányzat állatvédelmi igazgatóságának vezetőjével, aki a – Bukarest elővárosait magába foglaló – megye iskoláiban kísérleti jelleggel már bevezetett oktatási program tapasztalatait ismertette. Elmondta: a civilszervezetek, állatorvosi rendelők, állatmenhelyek bevonásával tartott “Állatokkal és állatokért” órákra a meghívott szakértők gyakran hoztak egy-egy örökbe fogadható, menhelyi kisállatot, vagy idomított rendőrkutyát – a gyerekek nagy örömére.

Olyan is volt, hogy egy tyúkot vittünk, Berthát, ő az egyik házi kedvencünk, vagy az irodánk félszemű macskáját, Willyt. Tudja, mit tanultak ebből a gyerekek? Azt, hogy mindegy, hogy nézünk ki, minden állat és minden ember megérdemli a tiszteletet és szeretetet – magyarázta a kezdeményező.

Kifejtette: az órákon nem általánosságokat tanítanak az állatokról, nem elefántokról és oroszlánokról beszélnek a gyerekkel, hanem olyan tudással próbálják felvértezni őket, amelyre a mindennapi életben lehet szükségük. Például, hogy a hegyi túrákon nem szabad a kukázó medvéket etetni, hogy a házi kedvenceket ivartalantani kell, hogy az állatkínzás bűncselekmény, hogy a szabad levegőn nevelt tyúkok tojásai egészségesebbek – részletezte.

Az állatokkal kapcsolatos és segítségükkel megtanulható viselkedési szabályokról, a közösségi létről és felelősségről szóló tananyag leadásához nincs szükség szaktanárokra, ezekről a témákról akár az osztályfőnök, a biológia-, a földrajztanár, vagy a vallásoktató is elbeszélgethet a tanulókkal – vélekedett a kezdeményező. Az állatvédelmi szakember szerint a választható tantárgyat eredetileg az 5. és 6. osztály számára szánták, de hatalmas érdeklődést tapasztaltak az alsó tagozatos tanítók, szülők és gyerekek részéről is. Hilde Tudora szerint Daniel David, a decemberben hivatalba lépett új bukaresti kormány oktatási minisztere támogatásáról biztosította a kezdeményezőket, és azt tervezik, hogy 2026 februárjáig kidolgozzák és elfogadtatják a tantervet és végigjárják a tantárgy országos bevezetéséhez szükséges valamennyi bürokratikus eljárást.

Advertisement

Zöldinfó

Több mint 23 ezer ragadozó madarat számoltak meg a Kárpát-medencében

Elkészült a Kárpát-medence idei sasleltára.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Immáron 23. alkalommal szervezte meg az MME januárban a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil természetvédelmi szervezetekkel közösen a Magyarországon telelő ragadozó madarak éves számlálását. A felmérés 2018 óta a környező országok szakembereinek bevonásával zajlik, így idén is elkészülhetett a Kárpát-medence közös téli sastérképe is – olvasható a közleményben. A sastérkép 2552 sas és 320 sólyom, összesen 17 fajhoz tartozó 23 ezer 165 ragadozó madár megfigyelésével állt össze. A több mint hatszáz magyar, szlovák, szerb és román madártani szakember az egy időben végzett megfigyelések miatt “sasszinkronnak” nevezett számláláson a Kárpát-medence szinte valamennyi jelentős sas- és sólyomtelelőhelyét felmérte, így a lehető legpontosabb képet adták a ragadozómadár-fajokról és ezek egyedszámáról.

A magyarországi megfigyelések több mint 22 ezer négyzetkilométert, az ország területének több mint 20 százalékát fedték le. A felmérések a legjobb sasélőhelyekre koncentráltak, így a sasfajok szempontjából az országos állomány jelentős részét megfigyelték. A résztvevők négy sasfaj, a rétisas 1102 (tavaly 988), a parlagi sas 832 (tavaly 732), a szirti sas 3 (tavaly 3) és a fekete sas 5 (tavaly 8) példányának megfigyelését rögzítették. A madarászok különös figyelmet fordítottak a nagytestű, fokozottan védett sólyomfajokra is, így a kerecsensólyom 98 (tavaly 85), a vándorsólyom 48 (tavaly 42) és a kis sólyom 45 (tavaly 76) egyedét is sikerült megfigyelni. A négy részt vevő közép-európai országban 17 ragadozómadár-faj 23 165 (tavaly 18 486) példányát figyelték meg a szakemberek 1064 darab (tízszer tíz kilométeres) mintavételi négyzetben, közte 1513 (tavaly 1308) rétisast, 1019 (tavaly 879) parlagi sast, 14 (tavaly 8) szirti sast és 6 (tavaly 9) fekete sast.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák