Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Turizmus, megélhetés és környezeti kockázatok: a parajdi sóbánya jövője a tét

A víz sótartalma elérte a maximális szintet, így nem mossa tovább a bányát.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

“Törékeny egyensúlyt” tapasztaltak a külföldi szakértők Parajdon, ahol véleményük szerint a sóbányát elárasztó víz eltávolítása csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet el – írja az alternativenergia.hu. Szerdán a helyi vállalkozókat is tájékoztatták az általuk igényelhető román állami támogatásról. A Hargita megyei prefektúra szerdán közleményben összesítette az európai polgári védelmi mechanizmuson keresztül Parajdra küldött szakértők által megfogalmazott szakvéleményeket. Ezeket még kedden ismertették az illetékes román hatóságokkal a helyszínen, de csupán szerdán hozták nyilvánosságra. A szakértők hidrológiai, geológiai és környezetvédelmi szempontból elemezték az elárasztott sóbánya helyzetét, és azon meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a kialakult helyzet megoldásához szükséges intézkedések több terület illetékeseinek összehangolt együttműködése révén valósíthatók meg. Közölték: az elárasztott sóbányát állandó megfigyelés alatt kell tartani. Az állandó mérésekre és adatgyűjtésre a megvalósíthatósági tanulmányokhoz is szükség van, de ezek alapján lehet majd eldönteni azt is, mikor kezdődhet el a sós víz kiszivattyúzása a tárnákból.

A szakértők szerint ez mindenképp csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet. Jelenleg ugyanis biztosított egy “törékeny egyensúly” – fogalmaztak – miután a víz sótartalma elérte a maximális szintet, így nem mossa tovább a bányát. Ezt az “egyensúlyt” azonban bármikor felboríthatják váratlan természeti események, egy újabb áradás vagy földmozgások, melyek beomlást okozhatnak – írták. A bányában az édesvíz behatolása okozza a legnagyobb kárt, mivel kimossa a sót és ezáltal árt a szerkezetnek, ugyanakkor továbbviszi a sós vizet a Kis-Küküllőbe. A Korond-patak elterelésével július elsejéig kell elkészülni, addig a sóbánya alatti folyószakaszon meg kell oldani a só kivonását az ivóvízből- írták. A helyszínen két váltásban dolgoznak a munkások, akiknek a munkaterületre vezető, az áradások által tönkretett utat is újra kell építeni. A prefektúra közleménye szerint a külföldi szakértők június 26-ig részletes jelentést is összeállítanak a Parajdon tapasztaltakról. Továbbá közölte. az elmúlt 24 órában nem jelentek meg újabb beomlások a területen, de a Dózsa-bánya felett új törésvonalak jelentkeztek, amelyek a jövőben nagyobb beomlásokat valószínűsítenek. A patak vízhozama lecsökkent és a sótartalma is stabilizálódott, miután megépült a két gát, melyek csökkentik a víz áramlásának sebességét. A veszélyeztetett terület közelében lakóknak a kitelepítése továbbra is érvényben marad.

Szerdán a gazdasági minisztérium képviselői találkoztak 90 turizmusból élő parajdi vállalkozóval, akiket a román kormány által nyújtott támogatásról tájékoztattak. Számukra infópontot is nyitnak a parajdi polgármesteri hivatalban, ahol a szükséges iratokról, tennivalókról érdeklődhetnek. A kérést legtöbb 30 napig kell benyújtaniuk. A bukaresti kormány június elején 300 millió lej (23,88 milliárd forint) értékben hagyott jóvá költségvetési hitelt a bányát működtető állami vállalat és a sóbányában turisztikai, rekreációs és gyógyászati tevékenységeket végző cégek támogatására. Az állami tulajdonban lévő Országos Sóipari Társaság (Salrom) működtette parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.

Advertisement

Zöldinfó

Rekordokat döntött a hőség: minden eddiginél melegebb volt augusztus

Az idei nyár volt az eddigi legmelegebb Nyugat-Európában.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az idei nyár volt az eddigi legmelegebb Nyugat-Európában, globális szinten pedig augusztus volt a legmelegebb hónap, amikor az átlagos felszíni levegő-hőmérséklet 1,65 Celsius-fokkal meghaladta az iparosodás előtti becsült szintet is, valamint a 2003-ban feljegyzett korábbi rekordot – közölte az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a berlini székhelyű Copernicus (C3S). A közzétett adatok szerint 2026 augusztusa a valaha mért legmelegebb hónap volt, holtversenyben 2023 júliusával – írja az alternativenergia.hu. A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. A globális átlagos felszínközeli léghőmérséklet augusztusban 16,96 Celsius-fok volt, ami 0,85 Celsius-fokkal magasabb az 1991-2020-as időszak átlagánál. A június és augusztus közötti időszak volt továbbá a valaha mért legmelegebb időszak, hasonlóan 2024-hez, amikor közel azonos hőmérsékleti viszonyokat jegyezetek fel.

Európában augusztusban az átlagos felszínközeli levegő-hőmérséklet 20,26 Celsius-fok volt, ami 1,10 Celsius-fokkal meghaladta a vizsgált hónapra vonatkozó 1991-2020-as átlagot. Így az idei volt a valaha mért negyedik legmelegebb augusztus Európában. A 2026. június elseje és augusztus vége közötti időszakot egymást követő, rendkívül korán érkező, tartós és intenzív hőhullámok jellemezték. Ezzel a 2024-es és a 2022-es évek követően a 2026-os nyár lett a harmadik legmelegebb három hónapos időszak az európai kontinensen a mérések kezdete óta. Kiemelték, hogy augusztus folyamán jelentős szárazság uralkodott a kontinensen, súlyos aszályhelyzetről számoltak be Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Magyarországon, Romániában és Szerbiában is. A száraz időjárás a kontinens több régiójában az aszály mellett erdőtüzek kialakulásához vezetett.

A csapadékhiány, mely júniusban a nyugati régiókban volt a legszembetűnőbb, az évszak folyamán fokozatosan kelet felé tolódott. Ezzel szemben az Ibériai-félsziget nyugati része, Görögország és Törökország déli része, Ciprus, valamint Északkelet-Európa az átlagosnál csapadékosabb volt. Európa nagy részén a folyók vízhozama rendkívül alacsony volt. A Szajna, a Rhone, a Loire jelentős szakaszain az 1992-ben kezdett adatrögzítés óta mért legalacsonyabb szezonális vízhozamokat regisztráltak, miközben rekordalacsony vízhozamok jellemezték a Duna, a Visztula és a Rajna teljes szakaszát is.

Advertisement

A világ többi része, köztük az Egyesült Államok déli, Mexikó északi, valamint Kanada egyes területei, a Magreb térség, az Afrika szarva régió egy része, Szibéria, Közép-Ázsia, Kína, Dél-Amerika, Dél-Afrika és Észak-Ausztrália jelentős része az átlagosnál szintén szárazabb volt. A csapadékosabb régiók közé 2026 augusztusában az Egyesült Államok és Kanada keleti része, Alaszka, Oroszország nyugati és keleti területeinek egyes részei, Chile és Délkelet-Brazília, Ausztrália déli területei, valamint Ázsia legkeletibb vidékei tartoztak, beleértve Kelet-Kínát, Tajvant és Japánt.

A hónap során a sarkvidékeken kívüli óceáni vizeken mért havi átlagos felszíni hőmérséklet – a 2024. márciusi értékkel azonosan – elérte a valaha mért legmagasabb szintet, emellett ekkor mérték a napi globális óceáni felszíni hőmérséklet eddigi legmagasabb értékét is, 21,11 Celsius-fokot. Rekordmagas volt a vízfelszíni hőmérséklet a Csendes-óceán térségében is, ahol tovább erősödött a szélsőséges El Nino jelenség. Hatásai már a szárazföldön is érezhetők voltak: fokozták például az Indonéziában pusztító erdőtüzek intenzitását – erről a Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS) számolt be.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák