Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Turizmus, megélhetés és környezeti kockázatok: a parajdi sóbánya jövője a tét

A víz sótartalma elérte a maximális szintet, így nem mossa tovább a bányát.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

“Törékeny egyensúlyt” tapasztaltak a külföldi szakértők Parajdon, ahol véleményük szerint a sóbányát elárasztó víz eltávolítása csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet el – írja az alternativenergia.hu. Szerdán a helyi vállalkozókat is tájékoztatták az általuk igényelhető román állami támogatásról. A Hargita megyei prefektúra szerdán közleményben összesítette az európai polgári védelmi mechanizmuson keresztül Parajdra küldött szakértők által megfogalmazott szakvéleményeket. Ezeket még kedden ismertették az illetékes román hatóságokkal a helyszínen, de csupán szerdán hozták nyilvánosságra. A szakértők hidrológiai, geológiai és környezetvédelmi szempontból elemezték az elárasztott sóbánya helyzetét, és azon meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a kialakult helyzet megoldásához szükséges intézkedések több terület illetékeseinek összehangolt együttműködése révén valósíthatók meg. Közölték: az elárasztott sóbányát állandó megfigyelés alatt kell tartani. Az állandó mérésekre és adatgyűjtésre a megvalósíthatósági tanulmányokhoz is szükség van, de ezek alapján lehet majd eldönteni azt is, mikor kezdődhet el a sós víz kiszivattyúzása a tárnákból.

A szakértők szerint ez mindenképp csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet. Jelenleg ugyanis biztosított egy “törékeny egyensúly” – fogalmaztak – miután a víz sótartalma elérte a maximális szintet, így nem mossa tovább a bányát. Ezt az “egyensúlyt” azonban bármikor felboríthatják váratlan természeti események, egy újabb áradás vagy földmozgások, melyek beomlást okozhatnak – írták. A bányában az édesvíz behatolása okozza a legnagyobb kárt, mivel kimossa a sót és ezáltal árt a szerkezetnek, ugyanakkor továbbviszi a sós vizet a Kis-Küküllőbe. A Korond-patak elterelésével július elsejéig kell elkészülni, addig a sóbánya alatti folyószakaszon meg kell oldani a só kivonását az ivóvízből- írták. A helyszínen két váltásban dolgoznak a munkások, akiknek a munkaterületre vezető, az áradások által tönkretett utat is újra kell építeni. A prefektúra közleménye szerint a külföldi szakértők június 26-ig részletes jelentést is összeállítanak a Parajdon tapasztaltakról. Továbbá közölte. az elmúlt 24 órában nem jelentek meg újabb beomlások a területen, de a Dózsa-bánya felett új törésvonalak jelentkeztek, amelyek a jövőben nagyobb beomlásokat valószínűsítenek. A patak vízhozama lecsökkent és a sótartalma is stabilizálódott, miután megépült a két gát, melyek csökkentik a víz áramlásának sebességét. A veszélyeztetett terület közelében lakóknak a kitelepítése továbbra is érvényben marad.

Szerdán a gazdasági minisztérium képviselői találkoztak 90 turizmusból élő parajdi vállalkozóval, akiket a román kormány által nyújtott támogatásról tájékoztattak. Számukra infópontot is nyitnak a parajdi polgármesteri hivatalban, ahol a szükséges iratokról, tennivalókról érdeklődhetnek. A kérést legtöbb 30 napig kell benyújtaniuk. A bukaresti kormány június elején 300 millió lej (23,88 milliárd forint) értékben hagyott jóvá költségvetési hitelt a bányát működtető állami vállalat és a sóbányában turisztikai, rekreációs és gyógyászati tevékenységeket végző cégek támogatására. Az állami tulajdonban lévő Országos Sóipari Társaság (Salrom) működtette parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.

Advertisement

Zöldinfó

Klímavédelemmel és támogatással újulhatnak meg a budapesti panelek

Elstartol a Budapesti Zöld Panelprogram.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A kerületekkel megkötött megállapodások eredményeként Kőbánya társasházai számára már elérhetőek – és hamarosan más kerületekre is megjelennek – a Budapesti Zöld Panelprogram részvételi feltételei a Budapesti Közművek honlapján – közölte a Főpolgármesteri Hivatal az MTI-vel. Az alternativenergia.hu azt írta, hogy Budapest lakóépület-állományának jelentős része korszerűtlen és energiapazarló. Az energetikai felújítások nemcsak az energiaszámlák csökkentését szolgálják, hanem növelik az ingatlan értékét, javítják a lakók komfortérzetét és ellenállóbbá teszik az épületeket a változó időjárási viszonyokkal szemben. Felhívták a figyelmet arra is, hogy e korszerűsítésnek jelentős klímavédelmi hatása van, mert jelenleg a lakóépületek felelősek Budapest szén-dioxid-kibocsátásának 36 százalékáért. A közleményben idézték Karácsony Gergely főpolgármestert, aki úgy fogalmazott: Budapesten minden negyedik polgár panelban él, több mint félmillió ember. Félmillió nagyon különböző ember. Idősebbek, akik talán az első beköltözők voltak, fiatalok, akik itt kezdik önálló életüket, családosok vagy éppen egyedülállók; “a lakótelepek Budapesten olvasztótégelyt jelentenek”.

“Amikor ezek a lakótelepek épültek, a várostervezők még az emberek igényeiből indultak ki. Itt van óvoda, iskola, itt van bolt, van buszmegálló, van zöldterület, itt jó az emberek életminősége. De az épületek felett eljárt az idő, ideje, hogy az épületeket átvezessük a XX. századból a XXI. századba, és támogassuk a panelban élőket, megadjuk a lakótelepek méltóságát” – tette hozzá a városvezető. A Főpolgármesteri Hivatal azt írta: 15 éves adósságot törleszt Budapest és a csatlakozó kerületi önkormányzatok, amikor a Budapesti Közművek lebonyolításában elindul a Budapesti Zöld Panelprogram. A program célja, hogy jelentős energiamegtakarítást érjen el a főváros elöregedő, iparosított technológiával épült lakóépületeiben, hozzájárulva a klímavédelemhez és a lakók életminőségének javításához.

A pályázó társasházak és lakásszövetkezetek legalább 30 százalékos vissza nem térítendő támogatást kaphatnak energetikai korszerűsítésre. A beruházások célja minimum 30 százalékos energiamegtakarítás elérése – ismertették. A tájékoztatás szerint a program első szakaszában a nyertes lakóközösségek részletes döntés-előkészítő anyagot kapnak, amely tartalmazza az energetikai állapotfelmérést, felújítási alternatívákat, költségterveket és finanszírozási számításokat. A szakértői dokumentum elkészítése térítésmentes a lakóközösségek számára. A második szakaszban 10-15 mintaprojekt valósul meg, amelyek tapasztalatai segítik a jövőbeni nagyobb volumenű fejlesztések hatékony megvalósítását – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák