Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Zöld átmenet Algyőn: napelemparkot és akkumulátoros tárolót épít a MOL

Új, 37,4 megawatt teljesítményű napelemparkot és egy 40 megawattóra kapacitású villamosenergia-tároló rendszert épít a Mol a Csongrád-Csanád vármegyei Algyőn.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A beruházás projektindító eseményén Horváth Viktor, az Energiaügyi Minisztérium (EM) energiaátmenetért felelős helyettes államtitkára úgy fogalmazott, Magyarország élenjáró szeretne lenni a megújuló energia hasznosításában, és elég komoly eredményt ért el e tekintetben: több mint 8000 megawatt teljesítményű naperőmű épült eddig – írja az alternativenergia.hu. A helyettes államtitkár fontosnak nevezte azt, hogy ezt az eredmény gyakorlatilag az elmúlt 5-6 évben érték el, tavaly éves átlagban a megtermelt villamosenergia egynegyede megújuló energiaforrásból származott, amellyel Magyarország világelső volt. “A tavalyi év azt is megmutatta, hogy elég komoly áringadozások voltak a piacon”, “amit ki kell simítani”, ami annyit jelent, hogy “a keresletet és a kínálatot egymással összhangba kell hozni” – mondta Horváth Viktor, majd hozzátette: ebből a szempontból is példamutató a Mol beruházása, hiszen nemcsak naperőművet, hanem mellé tárolókapacitást is létesít. A helyettes államtitkár elmondta, hogy a kormány több mint 180 milliárd forintot különített el megújuló energiaforrásokra és energiatárolókra irányuló pályázatokra. Ennek eredményeként a múlt év végére 115 megawattnyi tárolókapacitás jött létre, ami több mint háromszorosa annak, ami tavalyelőtt volt – emelte ki.

Horváth Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg is társadalmi véleményezésen van az a következő támogatási program, amely mintegy 50 milliárd forintot biztosít vállalkozók számára mind tárolók, mind pedig megújuló kapacitások létesítésére. Schubert Péter Archibald, a Mol Magyarország kutatás-termelési igazgatója elmondta, a beruházás jelentős állami és európai uniós támogatással valósul meg. Az akkumulátoros tárolórendszerhez 2,7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosít az Európai Unió a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretében, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium koordinációjával, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium részéről 5,6 milliárd forint támogatás érkezik a beruházásösztönzési célirányzatból – részletezte. Schubert Péter Archibald kiemelte: az új naperőművel és az energiatároló rendszerrel jelentős lépést tesznek az algyői Mol-infrastruktúra energiafüggetlensége felé, hiszen ezzel 13 ezer tonnányi szén-dioxid-kibocsátás kerülhető el. A naperőmű teljesítménye egyenértékű 22 500 Csanád vármegyei háztartás éves fogyasztásával, míg 7300 háztartás éves fogyasztását képes rugalmasan kezelni az épülő akkumulátoros tároló – tette hozzá.

“Az előttünk álló energetikai kihívások arra késztetnek minket, hogy lépéseket tegyünk a fenntartható jövő érdekében” – mondta a vállalat üzletági vezetője, majd kiemelte: “Ez a beruházás nemcsak a helyi telephely energiafüggetlenségéhez járul hozzá, hanem újabb lépés afelé, hogy Magyarország zöldebb, önellátóbb és versenyképesebb legyen”. Molnár Áron, Algyő polgármestere (független) úgy fogalmazott, jó a kapcsolat a település és a Mol között. Mint mondta, a Mol-hoz rengeteg olyan fejlesztés, rengeteg olyan ipari beruházás köthető, amely Algyő életét meghatározták eddig, és meghatározzák a jövőben is. A település számára fontos az olaj- és gázipari vállalat biztonságos, stabil működése, az önkormányzat elsődleges célja, hogy ebben segítse a vállalatot, és minden olyan céget, amely Algyőn működik – tette hozzá. A polgármester úgy véli, az önkormányzat és a vállalat közötti együttműködés példaként szolgálhat más települések és cégek számára is, valamint reményét fejezte ki, hogy ennek hosszú távú jövője is lesz.

Advertisement

Az eseményen kiosztott sajtóanyagban azt írták, a Mol-csoport hosszú távú “Shape Tomorrow” elnevezésű stratégiájának egyik kiemelt eleme az okos zöld átmenet. Ennek megvalósításához kulcsfontosságú a megújuló energiaforrások növelése, például a napelemparkok telepítése, ami csökkenti a külső energiafelhasználást. Ismertették: az erőmű kivitelezője az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. A Mol és partnerei 73,8 százalékos részesedést birtokolnak az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt.-ben, amely megközelítőleg 110 MW megújulóenergia alapú erőművi kapacitással rendelkezik. A Mol-csoportnak 7 magyarországi és 2 horvátországi napelemparkja van, összesen 111 megawatt kapacitással. Stratégiájának megfelelően 2026 végéig mintegy 200 megawattra növeli csoportszinten a megújulóenergia-termelő kapacitását, és az algyői beruházást is 2026-ig tervezi megvalósítani – olvasható a közleményben.

Advertisement

Zöld Energia

A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban

Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.

Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.

A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák