

Zöldinfó
Hódvár, River’Scool és szürkemarhák – természetközeli fejlesztések a Mura térségében
Megkezdődik az Ötoldalú Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum zalai területének komplex fejlesztése.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az igazgatóság 2028. december végéig, a Széchenyi Terv Plusz programban elnyert 470 millió forintos európai uniós és magyar állami támogatásból valósítja meg a projektet az UNESCO MAB (Ember és bioszféra) programhoz tartozó, több mint 100 ezer hektáros terület természeti értékeinek megőrzése és az ahhoz kapcsolódó nevelési, szemléletformálási és ökoturisztikai feladatok infrastruktúrájának megerősítése érdekében -írja az alternativenergia.hu. A mostani projekt célja a Mura árterén lévő, leromlott állapotú gyepek helyreállítása, a gyepes élőhelyek kiterjedésének növelése, a hagyományos extenzív állattartás bővítése, és a gyepekhez kötődő védett növény- és állatfajok megőrzése. Azt írták, hogy a vagyonkezelésükben lévő területre a hatékony természetvédelmi gyepkezelés és a magyar szürkemarha-állomány téli etetéséhez szükséges szálas takarmány előállításához erőgépeket, adaptereket, mezőgazdasági eszközöket vásárolnak, továbbá az állattartás és a legetetés eszközrendszerét is fejlesztik.
Szintén fejlesztik az ottani természetvédelmi őrszolgálat és szakszemélyzet felszereltségét, a megfigyelés, az adatrögzítés és -feldolgozás eszközrendszerét, továbbá terepjáró gépkocsikat és vízi járművet is vásárolnak. A Muraszemenyén korábban kialakított River’Scool vízparti oktatóhelyhez kapcsolódó minősített természetiskolai programjukat a bioszféra-rezervátum teljes területén elérhetővé teszik egy oktatófurgon beszerzésével és felszerelésével. A pályázat keretében a muraszemenyei Hódvár Vízitúra-kikötőhelyet és a River’Scool vízparti oktatóhelyet is továbbfejlesztik: felújítják az odavezető utat, a kikötőhely gépészetét, újabb szabadtéri bútorokat szereznek be és oktatótáblákat is kihelyeznek.

Zöldinfó
Mélyponton az újrahasznosítás Romániában: az EU-s átlag töredékét teljesíti az ország
Az európai uniós statisztikákban amúgy is sereghajtó Romániában nemhogy javult volna, hanem romlott a hulladék újrahasznosításának aránya.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A GNM közösségi oldalán megjelent éves összegzés szerint míg 2023-ban országos szinten a hulladék 12,9 százalékát sikerült újrahasznosítani, tavaly ez az arány 8,1 százalékra csökkent- írja az alternativenergia.hu. A környezetvédelmi őrség 3125 településen – a romániai községek és városok 99 százalékában – végzett ellenőrzései nyomán minden korábbinál nagyobb, 17 millió lej (1,36 milliárd forint) értékben szabott ki bírságot a szabálytalan hulladékkezelés miatt. “Nem örülünk annak, hogy bírságolhatunk, mindenütt javaslatokat is megfogalmaztunk a helyzet javítása érdekében. Amíg a hulladékot olcsóbb lesz tárolni, mint feldolgozni, addig szükség lesz valamilyen ösztönzőre az újrahasznosítás arányának növelése érdekében” – idézték hatáság Facebook-bejegyzésében a Andrei Corlant, a GNM főfelügyelőjét. A környezetvédelmi őrség jelentéséből egyebek mellett kiderül, hogy a települések 90 százalékában gondoskodnak a szelektíven gyűjtött hulladék elszállításáról, de csak 36 százalékuk biztosítja a hulladék szelektív gyűjtéséhez szükséges elkülönített tárhelyet és a települések több mint 80 százalékában a szolgáltatás díja nem függ a szemetelés mértékétől.
Az újrahasznosítás terén a Duna-deltát magába foglaló Tulcea megye áll a legjobban 34 százalékkal, de az ország megyéinek több mint felében 10 százalék alatt volt tavaly az anyagában hasznosított hulladék aránya. A székelyföldi megyék közül Maros a sereghajtó között volt 3,3 százalékkal Hargita az országos átlag körül 9,1 százalékkal, egyedül Háromszéken jobb a helyzet, Kovászna megyében ugyanis a hulladék 22,6 százalékának újrahasznosításáról gondoskodtak tavaly. Drámai visszaesés következett be a GNM statisztikája szerint Kolozs megyében, ahol az előző évi 30,4 százalékról 4 százalékra csökkent a hulladékhasznosítás aránya, a Partiumban azonban javultak a mutatók: Szatmár megyében 14,3-ról 26, Bihar megyében pedig 14,5-ről 27,1 százalékra. Akárcsak egy évvel korábban, 2023-ban is Románia termelte a legkevesebb települési hulladékot az uniós tagországok közül – derül ki az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közölt adataiból. Az Eurostat szerint 2023-ban az egy főre jutó települési hulladék mennyisége 511 kilogramm volt az EU-ban. Lakosságarányosan Ausztriában gyűjtötték össze a legtöbb szemetet (803 kg/fő) Romániában pedig a legkevesebbet (303 kg/fő). Az Európai Unió országaiban 2023-ban személyenként átlagosan 246 kilogramm háztartási hulladékot hasznosítottak újra. Ez a mennyiség a termelt települési hulladék 48 százalékát tette ki. Ezen a téren is Ausztria állt az élen az egy főre jutó 516 kilogrammal és Románia az utolsó helyen, az egy főre jutó 36 kilogramm újrahasznosított hulladékkal – derül ki az uniós statisztikákból.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Kritikus helyzet Parajdon: sóbánya elöntve, ivóvízhiány és ökológiai válság fenyeget
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta
Kiderült mi befolyásolja a napelemek teljesítményét nagymértékben!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
A nap ereje lenyomta az árakat – szinte fizettek, hogy fogyasszunk
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Zsilip, szivattyú, tározó – így készül Magyarország az aszályos jövőre
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Két fogás, ami megváltoztathatja a jövőt