Zöldinfó
Több zöldáram, kevesebb ingadozás – 4 milliárdos tárolófejlesztés valósult meg Kelet-Magyarországon
Négy újabb hálózati integrált energiatárolót helyeztek üzembe.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Négy újabb hálózati integrált energiatárolót helyeztek üzembe az OPUS TITÁSZ Zrt. ellátási területén, a csaknem 4 milliárd forintos fejlesztés lehetővé teszi, hogy a hálózat még több megújuló alapú energiatermelésből származó villamos energiát tudjon fogadni – írja az alternativenergia.hu. A tájékoztatás szerint a növekvő villamosenergia-igények és az egyre jelentősebb részarányt képviselő időjárásfüggő termelői kapacitások hatékony összekapcsolása érdekében az OPUS TITÁSZ Zrt. folyamatosan fejleszti villamosenergia-hálózatát. Ilyen fejlesztés a jelenlegi, hálózatba integrált villamosenergia-tárolók telepítése is, amely a kis- és középfeszültségű elosztóhálózatokra decentralizáltan kapcsolódó, időjárásfüggő, megújuló alapú energiatermelés-felhasználás hatékonyságának növelése érdekében történt. Az új hálózati integrált tárolókat Rakamaz (2,75 MWh), Aranyosapáti (3,65 MWh), Csenger (6,9 MWh) és Nyírlugos (2,58 MWh) területén telepítették az OPUS TITÁSZ szakemberei. Az egységek teljes teljesítménye 4,5 megawatt (MW), névleges villamosenergia-tárolási kapacitásuk 15,88 megawattóra (MWh). A tárolók egyenként legalább két középfeszültségű hálózatra csatlakoztathatók, ezzel is növelve a kiegyenlítésben játszott szerepüket. Egy megawattóra kapacitás nagyságrendileg 160 háztartást lenne képes ellátni egy órán keresztül.
A közlemény szerint a telepített tárolók térségében tovább stabilizálódott a közép- és kisfeszültségű hálózat energiaforgalma, jelentősen csökkentek a hálózati feszültségproblémák is. A projekt mintegy 3,99 milliárd forintból, az Energiaügyi Minisztérium támogatásával, a Modernizációs Alapból valósult meg. A villamosenergia-hálózatba telepített akkumulátoros tárolók tervezetten 10 évig biztosíthatják a hálózat kiegyenlítését, és képesek megszüntetni a hálózaton keletkezett feszültségingadozásokat – emelte ki a közleményben Péli Balázs, az OPUS TITÁSZ Zrt. áramhálózati vezérigazgató-helyettese.
Zöldinfó
Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.
A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
