

Zöldinfó
„Vizet a tájba”: több mint kétmillió köbméter víz a fenntartható mezőgazdaságért és élőhelyekért
A klímaváltozás miatt elkerülhetetlenül szükséges mesterséges vízpótlás a táj természetes alkalmazkodóképességét segíti.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A klímaváltozás miatt elkerülhetetlenül szükséges mesterséges vízpótlás a táj természetes alkalmazkodóképességét segíti – jelentette ki Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára Jászkisér közelében, a Vizet a tájba program keretében a Hanyi-éri csatornán zajló munkák helyszínén – írja az alternativenergia.hu. Hubai Imre emlékeztetett, immár második éve tart az a csapadékhiány, amely miatt drámai mértékben csökken a talajban tárolt vízkészlet Magyarországon. Ez olyan kedvezőtlen folyamatokat gerjeszt, amely gyorsítja a klímaváltozást, és meggátolja a csapadék talajba szivárgását. Ez utóbbit kell mesterségesen pótolni a betározható felszíni vizek visszatartásával, amellyel a növények számára felvehető és az elpárolgó vízkészletet lehet felhalmozni – közölte. Hozzátette, így hűthető a táj, és így lehet javítani a természet alkalmazkodóképességét a táj üzemanyagát jelentő vízzel. Mindez a gazdák klímaváltozáshoz történő alkalmazkodását is segíti az öntözési lehetőségek bővítésével, a hozzáférés megkönnyítésével – mutatott rá.
Szavai szerint a kormány időben lépett, és az aszályvédelmi akcióterv keretében 4,7 milliárd forint azonnali forrást biztosított a szükséges vízpótlási és a kapcsolódó meder-, illetve partrendezési munkák elvégzéséhez. Ebből a pénzből 265 helyszínen végeznek beavatkozásokat, a vízpótlások helyszínein eddig 172 szivattyú, mintegy 1000 ember és 190 munkagép bevetésére volt szükség. Ismertetése szerint a Hanyi-éri csatornán jelenleg 26 kilométernyi kotrással és 50 hektárnyi kaszálással is járó meder- és parttisztítás zajlik, a víz zavartalan átfolyásához szükséges feltételek kialakítása érdekében. Ez a közel 4,5 millió forintból megvalósuló munka azért is fontos, mert a Tisza-tóból, gravitációs úton érkező vízutánpótlás végül a Tiszába érkezik – tette hozzá.
Jelezte, a csatorna feltöltésével mintegy 82 hektárt borít majd víz a Hanyi-tiszasülyi árvízszintcsökkentő tározó területén, ennek folyamatos fenntartása mintegy 1,5 millió köbméter víz felhasználását igényli. Ezzel olyan hosszú távú, az ökoszisztéma szempontjából nélkülözhetetlen beavatkozásra kerül sor, amely tartósan javítja a tározó vízmegtartó képességét – húzta alá. Szabó Zsolt, a dél-hevesi térség országgyűlési képviselője (Fidesz) az eseményen arról beszélt, hogy 7 olyan nagyberuházás zajlik, illetve valósult meg az elmúlt időszakban választókerületében, amely kimondottan a vízmegtartást célozza. Ezek jelentőségét mutatja, hogy az aktív vízbázisok környékén a gazdák sokkal magasabb termésátlagokat tudnak elérni, javul a termés minősége és a termelés biztonsága is. A vizes élőhelyek létrehozása egyúttal turisztikai szempontból is új lehetőségeket teremt a környék vállalkozói és az itt élők számára – jegyezte meg.
Fejes Lőrinc, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság kiskörei szakaszmérnöke ismertette: a térségben zajló vízvisszatartó és vízpótló beavatkozások 11 települést érintenek. A Hanyi és a Sajfoki csatornában tárolt vízmennyiség jelenleg már megközelíti a 2 millió köbmétert – tette hozzá. Elmondása szerint a 20 településre kiterjedő működési területű szakaszmérnökség a vízügyi szakemberek mellett mintegy 140 közmunkást foglalkoztat.

Zöldinfó
Megduplázódott az örökerdők területe, új erdőtelepítési pályázatok dömpingje zajlik
Megalakult az Erdészeti Klímaadaptációs Fórum az ágazati szereplők részvételével, hogy megfelelő szakmai alapot teremtsen az erdők túlélésének biztosítására.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nagy István az országfásítási program és az örökerdő-gazdálkodás eredményeiről tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a világ erdei sérülékenyek, általános jelenség az erdők állapotának romlása – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette, hogy a most alakult klímaadaptációs központ segít megteremteni azokat a jogi lehetőségeket, amelyek hosszú távon is szolgálják az erdei ökoszisztéma megtartását és fenntartását. A fórum számára a kormány feladatul szabta meg cselekvési terv elkészítését, amely a jövő nemzedékek érdekében hosszú távon is gondoskodik az erdők klímaváltozáshoz való alkalmazkodásáról és annak fennmaradásáról – ismertette az agrárminiszter. Közölte: a kormány elkötelezett az erdők megóvásában, leginkább azért, mert az erdők az ország zöld vagyonának legfontosabb elemét képezik. Hozzátette, a zöld vagyon olyan kiemelt közcélokat szolgál, mint a klímavédelem, a szénmegkötés és a biodiverzitás növelése.
Az agrártárca vezetője elmondta: jelenleg az ország területének 25,4 százalékát, összesen 2,3 millió hektárt borítanak erdei fák és cserjefák. Hozzátette, hogy a 2,3 millió hektár területből több mint 2 millió hektár az, amin tervszerű erdőgazdálkodásra folyik, ez az ország területének 22,3 százaléka. Nagy István kifejtette: az agrártárca 2019-ben elindított országfásítási programjában 2024 végéig 197 millió fát ültettek. Ennek része a rendszerváltozás óta indított legnagyobb belterületi fásítás, a Településfásítási Program: a tervek szerint 2020 és 26 között 77 ezer nagyméretű sorfát ültetnek el a 10 ezer fő alatti településeken. Célunk az, hogy ez a szám minél hamarabb elérje a százezret – mondta.
Hozzátette, a kormány a Klíma és Természetvédelmi Akciótervben azt vállalta, hogy legalább 10 fát ültet el minden megszületendő gyermek után, az Újszülöttek erdeje programban. A programot kivitelező állami erdészeti társaságok 2019 és 24 között 4,3 millió fát ültettek el, ezzel 624 hektárnyi új erdőt hoztak létre. Az agrárminiszter elmondta: a kormány célja, hogy a jelenlegi 25,4 százalékról 27 százalékra emelje az ország fával borított területének arányát, amihez hozzáigazította támogatáspolitikáját. A Vidékfejlesztési Programban 2014 és 2023 között 67 milliárd forintot költött a kormány új erdőtelepítésre, a most érvényes Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervben pedig, a rövidebb időszak alatt is, mintegy 64 milliárd forintot fordít 2027-ig erre a kormány.
A miniszter utalt arra, hogy az erdőtelepítések az országfásítási program 2019-es meghirdetésével vettek új lendületet és azóta csaknem 32 ezer hektár új erdőt telepítettek a gazdák, akik további 10 ezer hektárra már támogatói döntéssel rendelkeznek. “Idén a Közös Agrárpolitika erdőtelepítési pályázatainak tavaszi és nyári beadási időszakában további 3412 hektárra nyújtottak be pályázatot magyar gazdák, amelyekkel kapcsolatban a döntések a napokban várhatók” – fűzte hozzá Nagy István.
Nagy István beszélt arról is, hogy az erdőborítás folyamatosságát fenntartó módon kezelt erdők területe 2010 óta megduplázódott, most eléri a 200 ezer hektárt, ami az országos erdőterület 10 százaléka. Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára elmondta, hogy a rendszerváltozás óta egyetlen egy kormányzat sem tartotta fontosnak, hogy az erdőkkel államtitkári szinten foglalkozzon, a jelenlegi kormány működési ideje alatt azonban már két ciklus óta így van. Hozzátette, hogy “mi nemcsak beszélünk arról, hogy mit kellene tenni az erdők, erdőgazdaságok, az erdészetek, a természetvédelem érdekében, hanem aktívan cselekszünk, és a létrehozott szakmai szervezetek útján gondoskodunk a magyar erdők fenntartásáról, bővítéséről”.
-
Otthon7 nap telt el a létrehozás óta
Épületeink energiahasználata a technológiai szemléletváltáson múlik
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
Nem fogod elhinni, milyen felszereltségű kukásautók járnak már a Tisza-tónál
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
400 km/órás álomvasút és zöld technológia: így formálja át a jövőt az orosz vasútfejlesztés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Elektromos járművek és szigorú szabályok: így lett Hollandia uniós zöldpélda
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Egyre több bolt csatlakozik: új lendületet kap a visszaváltás vidéken is