Zöldinfó
„Vizet a tájba”: több mint kétmillió köbméter víz a fenntartható mezőgazdaságért és élőhelyekért
A klímaváltozás miatt elkerülhetetlenül szükséges mesterséges vízpótlás a táj természetes alkalmazkodóképességét segíti.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A klímaváltozás miatt elkerülhetetlenül szükséges mesterséges vízpótlás a táj természetes alkalmazkodóképességét segíti – jelentette ki Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára Jászkisér közelében, a Vizet a tájba program keretében a Hanyi-éri csatornán zajló munkák helyszínén – írja az alternativenergia.hu. Hubai Imre emlékeztetett, immár második éve tart az a csapadékhiány, amely miatt drámai mértékben csökken a talajban tárolt vízkészlet Magyarországon. Ez olyan kedvezőtlen folyamatokat gerjeszt, amely gyorsítja a klímaváltozást, és meggátolja a csapadék talajba szivárgását. Ez utóbbit kell mesterségesen pótolni a betározható felszíni vizek visszatartásával, amellyel a növények számára felvehető és az elpárolgó vízkészletet lehet felhalmozni – közölte. Hozzátette, így hűthető a táj, és így lehet javítani a természet alkalmazkodóképességét a táj üzemanyagát jelentő vízzel. Mindez a gazdák klímaváltozáshoz történő alkalmazkodását is segíti az öntözési lehetőségek bővítésével, a hozzáférés megkönnyítésével – mutatott rá.
Szavai szerint a kormány időben lépett, és az aszályvédelmi akcióterv keretében 4,7 milliárd forint azonnali forrást biztosított a szükséges vízpótlási és a kapcsolódó meder-, illetve partrendezési munkák elvégzéséhez. Ebből a pénzből 265 helyszínen végeznek beavatkozásokat, a vízpótlások helyszínein eddig 172 szivattyú, mintegy 1000 ember és 190 munkagép bevetésére volt szükség. Ismertetése szerint a Hanyi-éri csatornán jelenleg 26 kilométernyi kotrással és 50 hektárnyi kaszálással is járó meder- és parttisztítás zajlik, a víz zavartalan átfolyásához szükséges feltételek kialakítása érdekében. Ez a közel 4,5 millió forintból megvalósuló munka azért is fontos, mert a Tisza-tóból, gravitációs úton érkező vízutánpótlás végül a Tiszába érkezik – tette hozzá.
Jelezte, a csatorna feltöltésével mintegy 82 hektárt borít majd víz a Hanyi-tiszasülyi árvízszintcsökkentő tározó területén, ennek folyamatos fenntartása mintegy 1,5 millió köbméter víz felhasználását igényli. Ezzel olyan hosszú távú, az ökoszisztéma szempontjából nélkülözhetetlen beavatkozásra kerül sor, amely tartósan javítja a tározó vízmegtartó képességét – húzta alá. Szabó Zsolt, a dél-hevesi térség országgyűlési képviselője (Fidesz) az eseményen arról beszélt, hogy 7 olyan nagyberuházás zajlik, illetve valósult meg az elmúlt időszakban választókerületében, amely kimondottan a vízmegtartást célozza. Ezek jelentőségét mutatja, hogy az aktív vízbázisok környékén a gazdák sokkal magasabb termésátlagokat tudnak elérni, javul a termés minősége és a termelés biztonsága is. A vizes élőhelyek létrehozása egyúttal turisztikai szempontból is új lehetőségeket teremt a környék vállalkozói és az itt élők számára – jegyezte meg.
Fejes Lőrinc, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság kiskörei szakaszmérnöke ismertette: a térségben zajló vízvisszatartó és vízpótló beavatkozások 11 települést érintenek. A Hanyi és a Sajfoki csatornában tárolt vízmennyiség jelenleg már megközelíti a 2 millió köbmétert – tette hozzá. Elmondása szerint a 20 településre kiterjedő működési területű szakaszmérnökség a vízügyi szakemberek mellett mintegy 140 közmunkást foglalkoztat.
Zöldinfó
Mi történik, ha kiesik a hazai olajfinomítás közel fele? A Mol most visszaállította a teljes kapacitást
Teljes kapacitással újraindult a Dunai Finomító AV3 üzeme.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Teljes kapacitással újraindította a tavaly októberi tűzesetben súlyosan megrongálódott Dunai Finomító AV3 üzemét a Mol – közölte az alternativenergia.hu. A közel egy évig tartó, megközelítőleg 18 milliárd forintos (56 millió dolláros) költségvetésből megvalósított helyreállítást követően az üzem ismét teljes kapacitással működik. A helyreállítás nem járt kapacitásbővítéssel, az AV3 nyersolaj-desztilláló üzem az eredeti technológiai teljesítményével tért vissza a termelésbe – írták. Az MTI-hez eljuttatott közleményben a társaság felidézi: a tavaly októberi tűzesetben személyi sérülés nem történt, ugyanakkor az AV3 üzemben jelentős műszaki károk keletkeztek.
A helyreállítás során elbontották, majd újjáépítették a károsodott vasbeton szerkezetet, 27 új nagyteljesítményű szivattyút telepítettek, 8 kilométernyi csővezetéket cseréltek ki, 100 kilométernyi villamoskábelt húztak be, és több mint 1100 szerelvényt építettek be. Emellett helyreállították a kapcsolódó technológiai, villamos és irányítástechnikai rendszereket is. Az újjáépítés során korszerű berendezéseket és műszaki megoldásokat alkalmaztak, az üzemet az American Petroleum Institute (API) vonatkozó szabványainak megfelelő, korszerű tűzvédelmi követelmények figyelembevételével alakították ki.
Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a közleményben kiemelte, hogy a tervezett határidőre, rendkívül megfeszített munkával sikerült befejezniük a helyreállítást. Különösen fontosnak nevezte ezt a jelenlegi, globális ellátási zavarokkal terhelt energiapiaci környezetben. Az üzemegység újraindítása tovább növeli a Mol ellátási képességét és erősíti Magyarország valamint az egész régió üzemanyagellátásának biztonságát – tette hozzá.
Rendkívüli teljesítménynek nevezte azt is, hogy az elmúlt egy év során, a Dunai Finomító jelentős kapacitáskiesése mellett is biztosítani tudták az ország folyamatos üzemanyagellátását, és nem kellett üzemanyaghiánnyal szembe nézni. A munka nem ért véget: a biztonságos működés és a hasonló balesetek megelőzése továbbra is elsődleges – fogalmazott a közleményben Hernádi Zsolt. A százhalombattai Dunai Finomító Magyarország egyetlen kőolaj-feldolgozó finomítója, amely 800 hektáron, összesen 55 üzemmel működik. A kőolaj-feldolgozás első lépését a desztillálóüzemek végzik, amelyekben a nyersolajat különböző frakciókra választják szét. A finomítóban három ilyen üzem, az AV1, az AV2 és az AV3 működik.
Az 1972-ben üzembe helyezett AV3 a Dunai Finomító legnagyobb kőolaj-desztilláló üzeme, amely évi mintegy 3,8 millió tonnás feldolgozási kapacitásával a finomító teljes desztillációs kapacitásának közel 47 százalékát biztosítja. Az üzem ezért kulcsszerepet játszik a finomító működésében és a hazai üzemanyagellátásban.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Hidrogénnel töltenék meg a jövő energiahálózatait: fontos teszt indul Romániában
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kaphat az építőipar: milliárdos beruházásokat indíthatnak el az új lakástámogatások
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaRekordmeleg nyarak jöhetnek: így tehetik ellenállóbbá épületeiket a vállalkozások
