Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Méhgyilkos vegyszer osztja meg Franciaországot – rekordot döntött a tiltakozás

Először fordul elő, hogy a francia nemzetgyűlés egy állampolgári petíció nyomán tárgyal újra egy már elfogadott törvényt – a tét az emberek egészsége és a beporzók jövője.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Meghaladta hétfőn Franciaországban az 1,3 milliót egy növényvédő szer újbóli bevezetését célzó törvény hatályon kívül helyezését követelő petíció aláírónak a száma, ami megnyitotta a törvényes utat egy már elfogadott szöveg precedens nélküli parlamenti vitája előtt – írja az alternativenergia.hu. Ez lesz az első alkalom, hogy a francia nemzetgyűlés megvitat egy állampolgári kezdeményezésű petíciót. Yaël Braun-Pivet, a Nemzetgyűlés elnöke vasárnap a France Info közszolgálati rádióban azt mondta, támogatja egy ilyen vita megszervezését, ugyanakkor hangsúlyozni kívánta, hogy “semmilyen körülmények között nem lehet visszalépni a már elfogadott törvénytől”, amely szerinte “megmenti a gazdák egy jelentős részét”.

A petíciót egy 23 éves mesterszakos hallgató indította július 10-én a parlament alsóházának, a Nemzetgyűlésnek a honlapján, és az aláírók száma hétfőn meghaladta az 1,3 milliót. A petícióknak ez a lehetősége a képviselőház honlapján 2019 óta lehetséges Franciaországban, célja a részvételi demokrácia megerősítése. A petícióban annak a július 8-án elfogadott törvénynek a hatályon kívül helyezését kérik, amely a neonikotinoidok családjába tartozó, Franciaországban betiltott, de Európában máshol 2033-ig engedélyezett acetamiprid növényvédő szer újbóli bevezetését írja elő rendkívüli módon, és feltételekhez kötve. Korábbi vizsgálatok során kiderült, hogy ez a szer számos szervezetre, köztük a beporzó rovarokra és mezőgazdasági kártevők természetes ragadozóira is kedvezőtlen szubletális hatással lehet. Azaz nem közvetlenül pusztítja el az állatokat, hanem fiziológiájukat vagy viselkedésüket megváltoztatva, közvetett módon csökkenti az egyedek (és kolóniáik) sikerességét. A kutatók szerint az emberre gyakorolt hatásai is “aggodalomra adnak okot”.

A petíciót kezdeményező diák szerint -, aki azt állítja magáról, hogy “leendő környezet-egészségügyi szakember” -, ez a törvény “tudományos, etikai, környezetvédelmi és egészségügyi aberráció”. Marine Tondelier, a Zöldek vezetője a javaslat újbóli megvitatását kérte a parlamenttől, ahogyan ezt Emmanuel Macron államfő – aki még nem írta alá a szöveget – is megteheti, ami késleltetné a törvény kihirdetését. Arnaud Rousseau, a legnagyobb mezőgazdasági szakszervezet, az FNSEA vezetője, a törvény egyértelmű támogatója ugyanakkor úgy véli, hogy a francia mezőgazdaság “eltűnik”, ha “magasabb normák” vonatkoznak rá, mint európai szomszédjaira. A törvény előterjesztője, Laurent Duplomb konzervatív szenátor a gazdák tisztességtelen versengésétől tart, ha a Franciaországban betiltott, de Európában engedélyezett növényvédő szer újbóli bevezetését lehetővé tevő törvény nem lép életbe. A terméket elsősorban a cukorrépa- és mogyorótermesztők használják, akik úgy érzik, hogy nincs alternatívájuk a kártevők ellen, és tisztességtelen versenybe kerültek a többi európai termelővel. A méhészek viszont óvnak a szerintük “méhgyilkos” szertől.A törvénytervezetet a beterjesztéskor a kormány úgy értékelte, mint “jelentős lépést a (franciaországi) élelmiszer-szuverenitás visszaszerzése felé”. Július 11-én a baloldali képviselők fellebbezést nyújtottak be az Alkotmánytanácshoz, amelynek egy hónap áll rendelkezésére a döntés meghozatalára. Az ellenzék a törvény megsemmisítését reméli, ami azonban valószínűtlennek tűnik.

Advertisement

Zöldinfó

Megduplázódott az örökerdők területe, új erdőtelepítési pályázatok dömpingje zajlik

Megalakult az Erdészeti Klímaadaptációs Fórum az ágazati szereplők részvételével, hogy megfelelő szakmai alapot teremtsen az erdők túlélésének biztosítására.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nagy István az országfásítási program és az örökerdő-gazdálkodás eredményeiről tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a világ erdei sérülékenyek, általános jelenség az erdők állapotának romlása – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette, hogy a most alakult klímaadaptációs központ segít megteremteni azokat a jogi lehetőségeket, amelyek hosszú távon is szolgálják az erdei ökoszisztéma megtartását és fenntartását. A fórum számára a kormány feladatul szabta meg cselekvési terv elkészítését, amely a jövő nemzedékek érdekében hosszú távon is gondoskodik az erdők klímaváltozáshoz való alkalmazkodásáról és annak fennmaradásáról – ismertette az agrárminiszter. Közölte: a kormány elkötelezett az erdők megóvásában, leginkább azért, mert az erdők az ország zöld vagyonának legfontosabb elemét képezik. Hozzátette, a zöld vagyon olyan kiemelt közcélokat szolgál, mint a klímavédelem, a szénmegkötés és a biodiverzitás növelése.

Az agrártárca vezetője elmondta: jelenleg az ország területének 25,4 százalékát, összesen 2,3 millió hektárt borítanak erdei fák és cserjefák. Hozzátette, hogy a 2,3 millió hektár területből több mint 2 millió hektár az, amin tervszerű erdőgazdálkodásra folyik, ez az ország területének 22,3 százaléka. Nagy István kifejtette: az agrártárca 2019-ben elindított országfásítási programjában 2024 végéig 197 millió fát ültettek. Ennek része a rendszerváltozás óta indított legnagyobb belterületi fásítás, a Településfásítási Program: a tervek szerint 2020 és 26 között 77 ezer nagyméretű sorfát ültetnek el a 10 ezer fő alatti településeken. Célunk az, hogy ez a szám minél hamarabb elérje a százezret – mondta.

Hozzátette, a kormány a Klíma és Természetvédelmi Akciótervben azt vállalta, hogy legalább 10 fát ültet el minden megszületendő gyermek után, az Újszülöttek erdeje programban. A programot kivitelező állami erdészeti társaságok 2019 és 24 között 4,3 millió fát ültettek el, ezzel 624 hektárnyi új erdőt hoztak létre. Az agrárminiszter elmondta: a kormány célja, hogy a jelenlegi 25,4 százalékról 27 százalékra emelje az ország fával borított területének arányát, amihez hozzáigazította támogatáspolitikáját. A Vidékfejlesztési Programban 2014 és 2023 között 67 milliárd forintot költött a kormány új erdőtelepítésre, a most érvényes Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervben pedig, a rövidebb időszak alatt is, mintegy 64 milliárd forintot fordít 2027-ig erre a kormány.

Advertisement

A miniszter utalt arra, hogy az erdőtelepítések az országfásítási program 2019-es meghirdetésével vettek új lendületet és azóta csaknem 32 ezer hektár új erdőt telepítettek a gazdák, akik további 10 ezer hektárra már támogatói döntéssel rendelkeznek. “Idén a Közös Agrárpolitika erdőtelepítési pályázatainak tavaszi és nyári beadási időszakában további 3412 hektárra nyújtottak be pályázatot magyar gazdák, amelyekkel kapcsolatban a döntések a napokban várhatók” – fűzte hozzá Nagy István.

Nagy István beszélt arról is, hogy az erdőborítás folyamatosságát fenntartó módon kezelt erdők területe 2010 óta megduplázódott, most eléri a 200 ezer hektárt, ami az országos erdőterület 10 százaléka. Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára elmondta, hogy a rendszerváltozás óta egyetlen egy kormányzat sem tartotta fontosnak, hogy az erdőkkel államtitkári szinten foglalkozzon, a jelenlegi kormány működési ideje alatt azonban már két ciklus óta így van. Hozzátette, hogy “mi nemcsak beszélünk arról, hogy mit kellene tenni az erdők, erdőgazdaságok, az erdészetek, a természetvédelem érdekében, hanem aktívan cselekszünk, és a létrehozott szakmai szervezetek útján gondoskodunk a magyar erdők fenntartásáról, bővítéséről”.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák