Zöldinfó
Méhgyilkos vegyszer osztja meg Franciaországot – rekordot döntött a tiltakozás
Először fordul elő, hogy a francia nemzetgyűlés egy állampolgári petíció nyomán tárgyal újra egy már elfogadott törvényt – a tét az emberek egészsége és a beporzók jövője.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Meghaladta hétfőn Franciaországban az 1,3 milliót egy növényvédő szer újbóli bevezetését célzó törvény hatályon kívül helyezését követelő petíció aláírónak a száma, ami megnyitotta a törvényes utat egy már elfogadott szöveg precedens nélküli parlamenti vitája előtt – írja az alternativenergia.hu. Ez lesz az első alkalom, hogy a francia nemzetgyűlés megvitat egy állampolgári kezdeményezésű petíciót. Yaël Braun-Pivet, a Nemzetgyűlés elnöke vasárnap a France Info közszolgálati rádióban azt mondta, támogatja egy ilyen vita megszervezését, ugyanakkor hangsúlyozni kívánta, hogy “semmilyen körülmények között nem lehet visszalépni a már elfogadott törvénytől”, amely szerinte “megmenti a gazdák egy jelentős részét”.
A petíciót egy 23 éves mesterszakos hallgató indította július 10-én a parlament alsóházának, a Nemzetgyűlésnek a honlapján, és az aláírók száma hétfőn meghaladta az 1,3 milliót. A petícióknak ez a lehetősége a képviselőház honlapján 2019 óta lehetséges Franciaországban, célja a részvételi demokrácia megerősítése. A petícióban annak a július 8-án elfogadott törvénynek a hatályon kívül helyezését kérik, amely a neonikotinoidok családjába tartozó, Franciaországban betiltott, de Európában máshol 2033-ig engedélyezett acetamiprid növényvédő szer újbóli bevezetését írja elő rendkívüli módon, és feltételekhez kötve. Korábbi vizsgálatok során kiderült, hogy ez a szer számos szervezetre, köztük a beporzó rovarokra és mezőgazdasági kártevők természetes ragadozóira is kedvezőtlen szubletális hatással lehet. Azaz nem közvetlenül pusztítja el az állatokat, hanem fiziológiájukat vagy viselkedésüket megváltoztatva, közvetett módon csökkenti az egyedek (és kolóniáik) sikerességét. A kutatók szerint az emberre gyakorolt hatásai is “aggodalomra adnak okot”.
A petíciót kezdeményező diák szerint -, aki azt állítja magáról, hogy “leendő környezet-egészségügyi szakember” -, ez a törvény “tudományos, etikai, környezetvédelmi és egészségügyi aberráció”. Marine Tondelier, a Zöldek vezetője a javaslat újbóli megvitatását kérte a parlamenttől, ahogyan ezt Emmanuel Macron államfő – aki még nem írta alá a szöveget – is megteheti, ami késleltetné a törvény kihirdetését. Arnaud Rousseau, a legnagyobb mezőgazdasági szakszervezet, az FNSEA vezetője, a törvény egyértelmű támogatója ugyanakkor úgy véli, hogy a francia mezőgazdaság “eltűnik”, ha “magasabb normák” vonatkoznak rá, mint európai szomszédjaira. A törvény előterjesztője, Laurent Duplomb konzervatív szenátor a gazdák tisztességtelen versengésétől tart, ha a Franciaországban betiltott, de Európában engedélyezett növényvédő szer újbóli bevezetését lehetővé tevő törvény nem lép életbe. A terméket elsősorban a cukorrépa- és mogyorótermesztők használják, akik úgy érzik, hogy nincs alternatívájuk a kártevők ellen, és tisztességtelen versenybe kerültek a többi európai termelővel. A méhészek viszont óvnak a szerintük “méhgyilkos” szertől.A törvénytervezetet a beterjesztéskor a kormány úgy értékelte, mint “jelentős lépést a (franciaországi) élelmiszer-szuverenitás visszaszerzése felé”. Július 11-én a baloldali képviselők fellebbezést nyújtottak be az Alkotmánytanácshoz, amelynek egy hónap áll rendelkezésére a döntés meghozatalára. Az ellenzék a törvény megsemmisítését reméli, ami azonban valószínűtlennek tűnik.
Zöldinfó
Saját energiatermelés és energiatárolás lehet a cégek válasza a növekvő energiakockázatokra
A vállalkozások energiahatékonysági beruházásaikhoz várnának leginkább támogatást.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A magyar cégek nem rezsitámogatást kérnek, inkább az energiahatékonysági beruházások finanszírozásához várnának állami segítséget – derül ki a Portfolio Hőkupola 2026 kutatásából, amelyben azt vizsgálta, hogy a hazai vállalatok hogyan reagáltak az idén nyári történelmi forróságra. A felmérés összefoglalója ismertette: a kutatás azt vizsgálta, hogy a hazai vállalatok hogyan reagáltak az idei történelmi forróságra, melyek voltak számukra a legnagyobb kihívások, milyen kárt szenvedtek, és milyen segítséget tartanának indokoltnak a helyzet kezelésére – írja az alternativenergia.hu. Az online felmérést 345 vállalatvezető töltötte ki. A válaszadók 59 százaléka tapasztalt többletet a hűtési és villamosenergia-költségeknél, minden második vállalat pedig a munkavégzés feltételeiben vagy a dolgozói teljesítményben is érzékelte a hőség kedvezőtlen hatását.
A vállalatok háromnegyede valamilyen rendkívüli intézkedést is bevezetett, 13 százalékuk pedig éves szinten 10 százalékot meghaladó energiaköltség-növekedéssel számol. A következő három év legnagyobb energetikai kockázatának az energiaárak újabb jelentős emelkedését tartják. A vállalkozások elsősorban az energiahatékonysági fejlesztéseket segítő támogatásokat tartanák hasznosnak. A válaszadók több mint fele vissza nem térítendő forrással ösztönözné az ilyen beruházásokat, majdnem egyharmaduk a villamosenergia-hálózat fejlesztését és az engedélyezési folyamatok gyorsítását emelte ki, 30 százalék egyszerűbb pályázati rendszert, 28 százalék pedig kiszámíthatóbb energiaár- és szabályozási környezetet tartana fontosnak. A közvetlen költségkompenzációt ugyanakkor csak a válaszadók 9 százaléka jelölte meg.
A cégek jelentős része hosszabb távú megoldást keres az energiaköltségekre és az energiaellátással kapcsolatos kockázatokra. A tervezett fejlesztések közül a saját energiatermelést és az energiatárolást tartják a leghasznosabbnak, ezeket az épületenergetikai korszerűsítés és a hővédelmi beruházások követik. A saját energiatermelés különösen azoknál a vállalatoknál kerül előtérbe, amelyek működését a nyári hőség már közvetlenül is megviselte. A működési problémákkal nem szembesülő cégek 15 százaléka ezt tartotta a legfontosabb fejlesztésnek, míg a komoly működési nehézségekkel küzdő vállalatoknál 41 százalék volt ez az arány.
A beruházási igényt az is erősíti, hogy sok vállalatnál szűkülnek az energia-megtakarítás lehetőségei. A teljes mintában a cégek 45 százaléka szerint további fogyasztáscsökkentés már csak a működés jelentős korlátozásával lenne elérhető, vagy egyáltalán nem tudnák tovább mérsékelni energiafelhasználásukat. A Portfolio Hőkupola 2026 kutatás augusztus 7. és 17. között készült a Portfolio.hu online felületén, 345 vállalati szereplő részvételével, a mikrovállalkozásoktól az 500 fő feletti cégekig. A felmérés nem reprezentatív – derül ki a tájékoztatóból.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaFurcsa szagú, barna anyag jelent meg a Dunában
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaSzennyezés az akkumulátorgyárnál: függetlenül vizsgálják az iváncsai kutak vizét
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, rekordaszály sújtotta Szlovéniát
