Zöldinfó
Forró nyár után melegebb, szárazabb ősz jön Spanyolországban
Az idei volt Spanyolország legforróbb nyara, amióta 1961-ben bevezették a meteorológiai méréseket.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu cikke szerint, a 90 napos nyári időszak átlagosan 0,1 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az eddigi csúcsot tartó 2022-es nyár, és 0,6 fokkal haladta meg az extrém hőség miatt korábbi rekorder 2003-as nyarat. Az átlagos középhőmérséklet a júniustól augusztusi időszakban az Ibériai-félszigeten 24,2 Celsius-fok volt, 2,1 fokkal meghaladva az elmúlt harminc évre vetített átlagot. A Baleár-szigeteken 25,8 fokot mértek, amely 1,5 fokos pluszt jelent, míg a Kanári-szigeteken 22,7 fokot, 0,9 eltéréssel az ilyenkor szokásoshoz viszonyítva. A szóvivő kiemelte: a nyár folyamán összesen 33 napon volt hőhullám, ennél csak 2022-ben mértek többet, 41-et. 2014-óta nem volt olyan nyár, hogy ne fordult volna elő ez a jelenség – jegyezte meg.
Rubén del Campo elmondta: a nyár folyamán a legmelegebbet a Jerez de la Frontera repülőterén elhelyezett meteorológiai állomás hőmérője mutatta, 45,8 fokot augusztus 17-én, amire még nem volt példa ezen a területen. Hozzátette: a hőség hatással volt a Földközi-tengerre is, vizének hőmérséklete elérte a 27 fokot, amely 2 fokkal több az ilyenkor megszokottnál. A szóvivő kitért arra, hogy a korábbiakhoz képes melegebb és szárazabb ősz várható Spanyolországban ebben az évben.
Zöldinfó
Klímasemlegesség felé tart Európa: fontos döntés
Az EP támogatja az üvegházhatású gázkibocsátás 90 százalékos csökkentését.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén támogatta azt a 2040-es éghajlat-politikai célkitűzést, mely szerint az Európai Unió 90 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest annak érdekében, hogy a kontinens 2050-re klímasemleges legyen – írja az alternativenergia.hu. Az Európai Parlament ülésnapján 379 szavazattal, 248 ellenében és 10 tartózkodás mellett, az uniós klímarendelet módosítására irányuló európai bizottsági javaslatról elfogadott álláspont szerint az EP-képviselők biztosítékokat szeretnének kapni arra vonatkozóan, hogy 2036-tól a nettó kibocsátáscsökkentés akár öt százaléka is származhat a partnerországoktól származó nemzetközi szén-dioxid-kibocsátási egységekből, noha az Európai Bizottság legfeljebb három százalékos felső határt javasolt. Az EP azt is szeretné, hogy a hazai állandó szén-dioxid-eltávolítást az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében (EU ETS) a nehezen csökkenthető kibocsátások kompenzálására kelljen felhasználni, valamint nagyobb rugalmasságot biztosítanának az ágazatokon és eszközökön belül és azok között a lehető legköltséghatékonyabb célok elérésére.
Az Európai Parlament támogatja a tagállamok azon javaslatát, hogy az EU ETS2 bevezetését egy évvel, 2027-ről 2028-ra halasszák. Az ETS2 az épületekben és a közúti közlekedésben keletkező tüzelőanyagok elégetéséből származó CO2-kibocsátásra terjed ki. Az EP-képviselők azt szeretnék, hogy az uniós bizottság kétévente értékelje a köztes célok felé tett előrehaladást, figyelembe véve a legfrissebb tudományos adatokat, a technológiai fejleményeket és az EU nemzetközi versenyképességét. A felülvizsgálat többek között értékelné a nettó elnyelés uniós szintű állapotát a 2040-es cél eléréséhez szükséges mértékhez képest, valamint a felvetődő nehézségeket és az uniós ipari versenyképesség fokozásának lehetőségeit. A felülvizsgálat figyelembe venné továbbá az energiaárak alakulását és azoknak a vállalkozásokra és a háztartásokra gyakorolt hatásait is.
A felülvizsgálat következtetései szerint az Európai Bizottság adott esetben javaslatot tehet majd az uniós klímarendelet módosítására, ami magában foglalhatja a 2040-es cél módosítását vagy a támogató keret megerősítésére irányuló további intézkedések meghozatalát, például az EU versenyképességének, jólétének és társadalmi egységének megőrzése érdekében. Az európai klímarendelet a klímasemlegesség 2050-ig történő elérését jogilag kötelező erejű kötelezettséggé teszi valamennyi uniós tagállam számára. Jogilag kötelező erejű célt határoz meg az EU számára, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkentse a nettó üvegházhatású gázkibocsátást.
-
Zöldinfó23 óra telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEnergetikai korszerűsítés: már több ezer család részesült támogatásban országszerte
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA természetes erőforrások állapota közvetlenül befolyásolja a világgazdaság több mint felét
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMinden harmadik autós dízelt választana, az elektromos járművek iránt továbbra is csekély az érdeklődés
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTartós növekedési pályán a magyar kőolaj- és földgázkitermelés
