Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A Hunor-program igazi hozama: magyar tudás az űrben és a föld alatt is

Az űrkutatás eredményei számos területen hasznosulnak a hétköznapi életben – mondta Áder János.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a YouTube videómegosztó portálon és már a TikTokon is megjelenő podcastműsorában az űrhajósok felkészítéséről, az űripar hétköznapi felhasználásáról és Kapu Tibor űrállomáson végzett kísérleteiről beszélgetett vendégével – írta az alternativenergia.hu. Kapu Tibor elmondta: a kiválasztási folyamatot 247 űrhajósjelölt kezdte el, 14 hónap után négyen maradtak, ők újabb 14 hónapos alapkiképzésen vettek részt, majd ketten utaztak az egyesült államokbeli Houstonba, ahol még egy éves képzés, felkészülés várt rájuk. Áder János kérdésére a magyar űrhajós arról számolt be: a felkészülés legvidámabb pillanatai azok voltak, amikor Kecskeméten, a Gripen-vadászgépes tesztrepülésnél nem találtak az űrhajósjelölt széles orra miatt megfelelő sisakot, ezért egy centimétert le kellett vágni a sisakból, hogy beleférjen. A legfélelmetesebb pedig az volt, amikor műrepülőgépet kellett “röpképtelen helyzetből” kihozni. Életveszélyes helyzetben azonban nem volt.

Kapu Tibor elmondta, hogy a felkészülését segítette egészségügyi területen a Semmelweis Egyetem, műszaki területen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az Óbudai Egyetem, izolációs gyakorlatoknál a Terrorelhárítási Központ, a Gripenek esetében és a szárazföldi, illetve vízi túlélő kiképzéseken a Magyar Honvédség. “Rengeteg szakember foglalkozott velünk három és fél év alatt, ami nagyon gondos kooperációt is igényelt” – tette hozzá. Áder János beszélt arról, hogy az űrkutatás eredményei a hétköznapi életben számos területen hasznosulnak, ilyen például az élelmiszerek liofilizálása, azaz fagyasztva szárítása, amelynek során a gyümölcs elveszti súlyának 80 százalékát, de megtartja tápértékének 98 százalékát. Szintén az űripar fejlesztette ki a vezeték nélküli fejhallgatót, amelyet Neil Armstrong használt először 1969-ben, a holdraszálláskor. De ilyen fejlesztés volt a karc nélküli szemüveglencse is. Kapu Tibor elmondta: a liofilizálás a többi között azért fontos, mert nagyon költséges minden egyes gramm, amit az űrbe kell szállítani. De a csecsemőtápszert, illetve a kezdetben az űrruhákban, de ma már a futócipőkben is használt memóriahabot is a NASA fejlesztette ki az űrhajósok számára. Az útba mart, folyadékot elvezető mélyedéseket az űrrepülőgépek leszállásához fejlesztették ki, ahogy a számítógépes egeret a NASA földi irányítóközpontja számára.

Az űrrepüléskor a négy űrhajós összesen 60-féle kísérletet végzett el, ebből 25 volt magyar, s van további 5, az űrrepüléshez kapcsolódó magyar kutatás, ami még folyamatban van – tette hozzá. Áder János megjegyezte: sokféle, szerteágazó kísérletet végeztek, ami sokrétű felkészítést igényelt. A magyar űrhajós kitért arra: vizsgálták a kozmikus sugárzás DNS-károsító hatásait is. Vizsgáltak viharjelenségeket, a felhők felülről látható fényjelenségeit. Van felfelé törekvő, “hidegplazmás” villám is, az úgynevezett “vörös lidérc”, ami akár 100 kilométer hosszú is lehet. S volt olyan, az okostelefonok gyorsulásérzékelőjéhez kapcsolódó kutatás, amelynek eredményei segíthetik a GPS nélküli helymeghatározást, s ez létfontosságú lehet olyan helyzetekben, ahol a GPS nem használható, például barlangi mentésnél – ismertette. Áder Jánosnak arra a felvetésére, miként folytatódhatnak ezek a kutatások, s általában a magyar űrprogram, Kapu Tibor azt mondta:

Advertisement

szerinte a Hunor-program egyik legnagyobb eredménye, hogy sok magyar szakembert sikerült bevonni, akiknek az ötleteit sikerült az űrkutatásba integrálni, s ennek köszönhetően nagy kihívásokat oldhattak meg, s kompetenciákat szerezhettek. Az eddigi kísérletekre alapozva pedig “rengeteg olyan ötlet képződik majd a magyar leleményes fejekben, amikre később tudunk támaszkodni” – fogalmazott.

Advertisement

Zöldinfó

Magyarország gázellátása pánik nélkül stabil maradt

Sokba kerülhet, ha nem kezdünk el leválni az orosz gázról.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarország gázpolitikája eddig nem volt teljesen irracionális: átvészeltük a 2022–23-as sokkot, nem a pánik idején kötöttünk alternatív szerződéseket, és éveken át olcsóbban jutottunk energiához, mint az orosz energiahordozóktól gyorsan elszakadó államok – írja az alternativenergia.hu. De az árelőny olvad, az útvonal- és geopolitikai kockázatok nőnek, a régiós alternatívák pedig bővülnek – a halogatás egyre többe kerülhet. A teljes, azonnali leválás ára az orosz olajról és gázról együttesen jelenleg nagyságrendileg mintegy évi 400 milliárd forintos többletköltséggel járna – ez azonban kezelhető, és kisebb kitettséget jelent, mint egy kényszerű, válsághelyzetben végrehajtott ugrás valószínű gazdasági következményei. Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa háromrészes cikksorozatának záró részében a magyar kilátásokat elemzi. Az elmúlt három év megmutatta: a pánik helyett a kivárás működött. Magyarország 2022–23-ban nem kényszerült kapkodó beszerzésekre, így a régió több országánál olcsóbban jutott energiához. Ma azonban megfordul a helyzet: az orosz molekulák továbbra is dominálnak, a Török Áramlat útvonal háborús kitettsége nő, és miközben az alternatív infrastruktúra kiépült, a reputációs és gazdasági kockázatok összeadódnak. A kérdés már nem az, hogy lehet-e leválni, hanem az, hogy megéri-e tovább halogatni.

A szomszédból is tudunk elég gázt szerezni, miközben az orosz kockázat egyre nő
Az osztrák, román és horvát interkonnektorok, valamint az adriai LNG-kapacitás révén az ország orosz gáz nélkül is ellátható. Közben a belföldi fogyasztás tartósan alacsonyabb: a 2000-es évek 14 milliárd köbméteres csúcsáról körülbelül 10 milliárd köbméterre, a magas árkörnyezetben ennél is lejjebb csúszott. Ez mérsékli a sebezhetőséget, még ha az importfüggőség összességében meg is marad. Az orosz vezetékes gáz jelenleg jellemzően olcsóbb a nyugati alternatíváknál, de az árkülönbség nem nagy; a szállítás viszont egyetlen, sérülékeny útvonalon történik. A kompresszorállomások és a tengeri szakaszok háborús és szankciós kockázatot hordoznak, a tranzitországok – Törökország, Bulgária, Szerbia – döntései pedig bármikor zavarokat okozhatnak.

„Álmodni sem lehetne kockázatosabb viszonyokat, az ellátásbiztonság állatorvosi lova a mai magyar helyzet” – írja elemzésében Deák András.

Advertisement

Megéreznénk a váltást, de a halogatás ára fenyegetőbb
A földgáz és olaj együttes, teljes kiváltása a jelenlegi árakon nagyságrendileg évi 400 milliárd forintos többletet jelentene, ami a magyar GDP körülbelül fél százaléka. Ez érzékelhető, de kezelhető teher – különösen ahhoz képest, amekkora számlát fizetnénk egy kényszerű, válsághelyzetben végrehajtott, kapkodó átállásért. A régiós kínálat bővül: 2027-től érkezhet a fekete-tengeri román Neptun mező gáza, a horvát LNG-terminál bővítése halad, és a balkáni infrastruktúra is egyre átjárhatóbb. Eközben erősödik az amerikai és európai politikai nyomás, a piac pedig alkalmazkodik – vagyis az orosz árelőny várhatóan tovább olvad. Stratégiai szempontból most érdemes lépni: fokozatosan csökkenteni a kitettséget, miközben a rendszer stabilitását megőrizzük.

„Lehet, itt az ideje engedni a kényszereknek, alkalmazkodni a viszonyokhoz, lassan ellépegetni és kialakítani egy kiegyensúlyozottabb portfóliót, ami ha valamivel drágább is a mindennapokban, növeli a hitelességet és csökkenti egy, ma már egészen valószerű negatív kimenetel következményeit” – zárja írását Deák András.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák