Zöld Energia
Geotermikus energia a gáz helyett: új korszak kezdődik az energiarendszerben
A geotermikus szektor vezetői egyeztettek az iparág jövőjéről Budapesten.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nemrégiben rendezték meg a harmadik Budapest Geothermal Energy Summit-ot, amelyen több mint 100 vállalat és szervezet képviselője vett részt 20 országból – tudatta az alternativenergia.hu. A résztvevők a geotermikus energiában rejlő lehetőségeket és kihívásokat vitatták meg a régió legjelentősebb iparági fórumán. Lantos Csaba, energiaügyi miniszter a rendezvény megnyitóján kiemelte, hogy a geotermikus energia megfizethető és kiszámítható, független energiaforrás. Magyarország az első 5 európai állam közé került azzal, hogy 2010 óta a négyszeresére növelte a geotermikus hőtermelési kapacitásait, és a Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció alapján 2030-ig további kétszeres bővülés várható. Az összkapacitás ekkorra elérheti a 12-13 petajoule-t, így a földgázfelhasználás jelentősen, 2035-ben már akár 1 milliárd köbméterrel is csökkenhet. Antics Miklós, az Európai Geotermikus Energia Tanács (EGEC) elnöke betekintést nyújtott az európai geotermikus fejlesztések jelenlegi helyzetébe és jövőjébe. „Célunk, hogy a megawattokról gigawattokra lépjünk: a fűtés és hűtés 75 százalékát szeretnénk geotermikus forrásokból biztosítani. Az elektromos áramtermelésben 15, a kritikus nyersanyagok terén 10 százalékot szeretnénk elérni.
„A geotermikus energia a jelen energiája” – mondta Luca Xodo, az ETIP Geothermal elnöke, hozzátéve: “Európában a geotermikus energiatermelés terén még a korai szakaszban vagyunk, így a legkönnyebben elérhető, alacsony kockázatú lehetőségeket használhatjuk ki a hőtermelésben, és bizonyos esetekben még az áramtermelésben is.” A geotermikus energia előtt álló akadályokat megvitató kerekasztal-beszélgetésben Horváth Viktor, energiaátmenetért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a legnagyobb probléma a finanszírozás. „Fontos a teljes értékláncot figyelembe venni, ami nemcsak a termelést foglalja magában, hanem a teljes rendszer menedzselését.” Beata Kępińska, a Lengyel Geotermikus Társaság elnöke a vízgazdálkodás kihívására hívta fel a figyelmet. Martina Tuschl, a horvát Szénhidrogén Ügynökség geotermikus szektorának igazgatója szerint az áram- és hőtermelés különböző típusú befektetőket vonz. „Az áramtermelés nagy kockázata miatt tőkebefektetőket igényel, míg a fűtési projektek gyakran a helyi közösségek támogatását élvezik.”
Prof. Dr. Inga Moeck, a Bundesverband Geothermie igazgatótanácsának tagja kiemelte, hogy az önkormányzatok a hőelosztásért felelősek, nem értenek a fúráshoz, a feltáráshoz vagy a projektfejlesztéshez, így be kell vonni a nagy energiaszolgáltatókat. Carp Suzana, a Cleantech for Central and Eastern Europe társalapítója szerint a régió Európa legjobb geotermikus potenciáljával rendelkezik. Van potenciál, de hiányzik a regionális stratégia. A fragmentáltság pedig lassítja a fejlődést. Gonda Bence, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának stratégiai ügyekért felelős alelnöke szintén kiemelte a társadalmi lendületet, hozzátéve, hogy a Magyar Nemzeti
Geotermikus Koncepció az egyik első volt az Európai Unióban.
Pinczés Imre, a Rotaqua fúrási vezetője előadásában hangsúlyozta, hogy a jól megtervezett és innovatív megoldások nemcsak a szabályozási megfeleléshez elengedhetetlenek, hanem hosszú távon is sikeres projekteket biztosíthatnak. Molnár Gábor, az Arctic Green Engineering Services ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy fontos előre jól felmérni a projektet, így a megvalósítás során elkerülhetőek a költséges változtatások. Kiss Csaba, az MVM ügyvezető-helyettese a hő- és áramtermelés kettős szükségességéről beszélt: „Magyarországon az áramtermelésnek kéz a kézben kell haladnia a hőértékesítéssel, mert ez biztosítja a geotermikus feltárás és fúrás kockázataira a megfelelő megtérülést.” „Ki kell találnunk, hogyan tegyük nyereségessé a projekteket” – mondta Domonkos Gergely, az MVM Zöld Generáció vezérigazgatója, hozzátéve, hogy az ESG-szempontok segíthetnek ebben. Pazsiczky Tamás, az EY-Parthenon partnere elmondta, hogy az értéklánc mentén történő együttműködés kritikus. „A felhasználóknak proaktívnak, tájékozottnak és elkötelezettnek kell lenniük.” Ladi Tímea, a MOL geotermikus és új energiák egységének vezetője szerint „a vállalatoknak meg kell érteniük, hogy nem a jelenlegi gázárak jelentik az egyetlen szempontot. A biztonságos ellátás, a helyi elérhetőség és más kulcsfontosságú tényezők ugyanolyan fontosak.
Vonas Florián, a Bayer Construct geotermikus osztályának vezetője bemutatta a Bayer geotermikus projektjeit: „Bár még viszonylag újak vagyunk a geotermikus piacon, rövid idő alatt jelentős előrelépést tettünk és erős pozíciót alakítottunk ki a magyar geotermikus szektorban.” A konferenciát a geotermikus fűtési és hűtési rendszerek fejlesztését célzó gyakorlati megoldások iránti felhívás zárta. „Nem kell félnünk attól, amit nem ismerünk. Kutatni, fejleszteni kell, és meg kell találni a megoldást” – zárta a rendezvényt Antics Miklós.
Zöld Energia
Hőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
A hagyományos kondenzációs gázkazán vagy a korszerű levegő-víz hőszivattyú jelenti a jobb megoldást jelenleg?
A magyar vállalkozások egyre nagyobb kihívásokkal néznek szembe az energiaárak emelkedése és a fenntarthatósági elvárások miatt. A központi fűtési rendszer korszerűsítése nem csupán környezetvédelmi, hanem komoly gazdasági szempont is lett. De melyik technológiába érdemes beruházni 2025-ben: a hagyományos kondenzációs gázkazánba, vagy egy korszerű levegő-víz hőszivattyús rendszerbe?
A kiinduló helyzet: bizonytalanság és kérdőjelek
A legtöbb KKV jelenleg még gázkazánt használ, amely ugyan ismert és bevált technológia, de egyre kevésbé versenyképes az új energiapiaci viszonyok között. A gáz beszerzési ára, ellátási biztonsága, valamint a karbonlábnyom miatt sok cég keresi az alternatívákat. Ebben a helyzetben kerül előtérbe a hőszivattyús technológia, amely nemcsak környezetbarát, hanem a teljes életciklus költségeit tekintve is egyre vonzóbb megoldássá válik.
| Csatlakozzon díjmentesen az E.ON szakmai közösségéhez az Energy Lab-hoz! Olyan szakmai anyagainkhoz férhet hozzá, amelyek segítenek optimalizálni energiafelhasználását, csökkenteni költségeit és fenntarthatóbbá tenni vállalkozását. |
Mi az a kondenzációs gázkazán?
A kondenzációs kazán egy fejlettebb gáztüzelésű berendezés, amely a füstgázok hőjének visszanyerésével növeli a hatásfokot. Hatásfoka akár 95-98% is lehet, üzemanyaga főként földgáz. Előnye, hogy viszonylag egyszerűen telepíthető, gyakran a meglévő rendszerre is ráköthető. Karbantartása rendszeres, évente legalább egyszer szervízelni kell.
Mi az a levegő-víz hőszivattyú?
A hőszivattyú a környezeti energiát – jellemzően a levegő hőtartalmát – használja fel arra, hogy vizet melegítsen fűtéshez és melegvíz-előállításhoz. A rendszer villamos energiával működik, de a felhasznált energia többszörösét képes hő formájában visszaadni. Egyszerre alkalmas fűtésre és hűtésre, energiahatékonysága kifejezetten magas (SCOP értéke 3-5 között mozog), élettartama hosszú, és karbantartásigénye sem jelentős.
Hőszivattyú vs kondenzációs kazán: érvek és ellenérvek
| Szempont | Hőszivattyú | Kondenzációs kazán |
| Energiaforrás | Megújuló | Földgáz |
| CO2 kibocsátás | Alacsony | Magas |
| Fűtés | Igen | Igen |
| Hűtés | Igen | Nem |
| Melegvíz | Igen | Igen |
| Telepítési költség | Magasabb | Alacsonyabb |
| Működési költség | Alacsony | Közepes/magas |
Mikor éri meg hőszivattyúra váltani?
A hőszivattyús rendszer akkor a leghatékonyabb, ha a cég magas fűtési és hűtési igénnyel rendelkezik. Ideális megoldás lehet, ha van lehetőség padlófűtés, vagy mennyezeti hűtés-fűtés kialakítására, mivel ezek alacsony hőmérsékleten működnek, ami kedvező a hőszivattyúk számára.
Szintén jó választás, ha a vállalkozás hosszútávra tervez, és fontos szempont az energiafelhasználás csökkentése, valamint a zöld imázs kialakítása.
Üzleti előnyök hőszivattyúk alkalmazásával
A hőszivattyús rendszerek segítségével a cégek jelentősen csökkenthetik környezeti terhelésüket, ami zöldebb arculatot eredményez. A fenntartható technológiák alkalmazása az EU-s pályázatokban is előnyt jelenthet, valamint a hőszivattyúk precízen szabályozhatóak és hűtési funkcióval is rendelkeznek.
Gyakori tévhitek a hőszivattyúról
Sokan még mindig úgy gondolják, hogy a hőszivattyú csak melegvizet tud előállítani, pedig fűtésre és hűtésre egyaránt alkalmas. Egy másik gyakori tévhit, hogy nem kompatibilis radiátoros rendszerekkel. Valóban, a legjobb hatásfokot padlófűtéssel éri el, de alacsony hőmérsékletű radiátorral is működhet. Az is téves elképzelés, hogy nem kombinálható gázkazánnal: hibrid rendszerrel együtt kifejezetten hatékony megoldás.
Összegzés
A hőszivattyú korszerű, környezetbarát és gazdaságos megoldást kínál a jelenlegi gáz alapú fűtési rendszerek kiváltására. A beruházási költség magasabb ugyan, de hosszú távon alacsonyabb működési költséget, nagyobb komfortot és zöld imázst eredményez. Azoknak a KKV-knak, akik tudatosan terveznek és nyitottak a megújuló technológiákra, a hőszivattyú 2025-ben már nem luxus, hanem ésszerű döntés.
| Az E.ON elkötelezett a hazai kis- és középvállalkozások támogatásában. Tudjuk, hogy az energetika gyakran bonyolultnak tűnhet, ezért létrehoztunk egy tudásbázist, ahol közérthető, tartalmakkal segítjük a cégvezetőket eligazodni az energiapiac kérdéseiben. Böngésszen folyamatosan bővülő cikkeink között, és hozza meg megalapozott döntéseit energiával kapcsolatban. |
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor
-
Zöld Energia4 óra telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?

