Zöldinfó
Magyarország gázellátása pánik nélkül stabil maradt
Sokba kerülhet, ha nem kezdünk el leválni az orosz gázról.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Magyarország gázpolitikája eddig nem volt teljesen irracionális: átvészeltük a 2022–23-as sokkot, nem a pánik idején kötöttünk alternatív szerződéseket, és éveken át olcsóbban jutottunk energiához, mint az orosz energiahordozóktól gyorsan elszakadó államok – írja az alternativenergia.hu. De az árelőny olvad, az útvonal- és geopolitikai kockázatok nőnek, a régiós alternatívák pedig bővülnek – a halogatás egyre többe kerülhet. A teljes, azonnali leválás ára az orosz olajról és gázról együttesen jelenleg nagyságrendileg mintegy évi 400 milliárd forintos többletköltséggel járna – ez azonban kezelhető, és kisebb kitettséget jelent, mint egy kényszerű, válsághelyzetben végrehajtott ugrás valószínű gazdasági következményei. Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa háromrészes cikksorozatának záró részében a magyar kilátásokat elemzi. Az elmúlt három év megmutatta: a pánik helyett a kivárás működött. Magyarország 2022–23-ban nem kényszerült kapkodó beszerzésekre, így a régió több országánál olcsóbban jutott energiához. Ma azonban megfordul a helyzet: az orosz molekulák továbbra is dominálnak, a Török Áramlat útvonal háborús kitettsége nő, és miközben az alternatív infrastruktúra kiépült, a reputációs és gazdasági kockázatok összeadódnak. A kérdés már nem az, hogy lehet-e leválni, hanem az, hogy megéri-e tovább halogatni.
A szomszédból is tudunk elég gázt szerezni, miközben az orosz kockázat egyre nő
Az osztrák, román és horvát interkonnektorok, valamint az adriai LNG-kapacitás révén az ország orosz gáz nélkül is ellátható. Közben a belföldi fogyasztás tartósan alacsonyabb: a 2000-es évek 14 milliárd köbméteres csúcsáról körülbelül 10 milliárd köbméterre, a magas árkörnyezetben ennél is lejjebb csúszott. Ez mérsékli a sebezhetőséget, még ha az importfüggőség összességében meg is marad. Az orosz vezetékes gáz jelenleg jellemzően olcsóbb a nyugati alternatíváknál, de az árkülönbség nem nagy; a szállítás viszont egyetlen, sérülékeny útvonalon történik. A kompresszorállomások és a tengeri szakaszok háborús és szankciós kockázatot hordoznak, a tranzitországok – Törökország, Bulgária, Szerbia – döntései pedig bármikor zavarokat okozhatnak.
„Álmodni sem lehetne kockázatosabb viszonyokat, az ellátásbiztonság állatorvosi lova a mai magyar helyzet” – írja elemzésében Deák András.
Megéreznénk a váltást, de a halogatás ára fenyegetőbb
A földgáz és olaj együttes, teljes kiváltása a jelenlegi árakon nagyságrendileg évi 400 milliárd forintos többletet jelentene, ami a magyar GDP körülbelül fél százaléka. Ez érzékelhető, de kezelhető teher – különösen ahhoz képest, amekkora számlát fizetnénk egy kényszerű, válsághelyzetben végrehajtott, kapkodó átállásért. A régiós kínálat bővül: 2027-től érkezhet a fekete-tengeri román Neptun mező gáza, a horvát LNG-terminál bővítése halad, és a balkáni infrastruktúra is egyre átjárhatóbb. Eközben erősödik az amerikai és európai politikai nyomás, a piac pedig alkalmazkodik – vagyis az orosz árelőny várhatóan tovább olvad. Stratégiai szempontból most érdemes lépni: fokozatosan csökkenteni a kitettséget, miközben a rendszer stabilitását megőrizzük.
„Lehet, itt az ideje engedni a kényszereknek, alkalmazkodni a viszonyokhoz, lassan ellépegetni és kialakítani egy kiegyensúlyozottabb portfóliót, ami ha valamivel drágább is a mindennapokban, növeli a hitelességet és csökkenti egy, ma már egészen valószerű negatív kimenetel következményeit” – zárja írását Deák András.
Zöldinfó
Zöld célok versenyképesség nélkül? A napenergia önmagában nem biztos hogy elég
A karbonsemlegesség elérése reálisan 2070-re képzelhető el.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Unió Fit for 55 programja (Irány az 55 százalék!) irreális célkitűzéseket tartalmaz, ezért fel kell adni a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célt – mondta Lantos Csaba energiaügyi miniszter Budapesten, az Energiaszuverenitás 2026 konferencián. Ismertette, hogy a Fit for 55 programban a tagországok azt vállalták, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest 55 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását – tette hozzá az alternativenergia.hu. Ez uniós szinten jelenleg 37-39 százalék, míg Magyarország már 48 százalékot teljesített. A célok teljesítéséhez az üvegházhatású gázok (ÜHG) korábbi tervek szerinti évi 1,1 százalékos mérséklése helyett évi mintegy 3,2 százalékos csökkentésre lenne szükség, ami nem megvalósítható, erre részletes terv és megfelelő finanszírozás sem áll rendelkezésre – hangsúlyozta. Lantos Csaba szerint az európai vezetők gondolkodását egy újabb “izmus”, a “greenism” (méregzöld gondolat) jellemzi, amit ha követünk, akkor soha nem lesz Európa versenyképes, ez a politika megöli az európai ipart. A miniszter bírálta az Európai Unió kibocsátás-kereskedelmi rendszerét (ETS) is, amely megdrágítja az európai iparvállalatok termelési költségeit. A rendszer a tervek szerint a közlekedésre és a lakossági energiafelhasználásra is kiterjedne, ami az üzemanyagárak emelkedését, valamint a lakossági földgázfogyasztás drágulását eredményezné. Ezt a módosítást, vagyis az ETS2 bevezetését egyelőre elhalasztották, ugyanakkor a miniszter az ETS jelenlegi rendszerének felülvizsgálatát is szükségesnek nevezte.
Lantos Csaba szerint Európa stratégiai dilemmával szembesül: a 2050-es karbonsemlegesség elérését célul kitűző Green Deal céljait követi, miközben a globális üvegházhatású gázkibocsátás mindössze mintegy 6 százalékáért felel. Magyarország részesedése pedig körülbelül 0,11 százalék – jegyezte meg. Hangsúlyozta, a klímacélok teljesítéséhez jelentős beruházásokra van szükség az energiahálózatok fejlesztésében, az energiatárolási kapacitások bővítésében, valamint a távhőrendszerek korszerűsítésében és a geotermikus energia hasznosításában. Lantos Csaba Energiafüggésből energiaszuverenitás című előadásában kiemelte: globális verseny zajlik az energiaszuverenitás megteremtéséért, amelynek kulcsa egy stabil, rugalmas és versenyképes termelési mix kialakítása. Magyarország ebben egy biztonságos és megvalósítható, arányos “középutas” megközelítést képvisel.
A zsinórtermelés gerincét továbbra is az atomerőművek biztosítják, a kibocsátásmentes és megfizethető villamos energiát pedig a megújuló források adják, a rendszer kiegyensúlyozásában pedig kulcsszerepe lesz a gyorsindítású, rugalmasan működő kombinált ciklusú gázturbinás erőműveknek (CCGT), amelyek gyors szabályozási szolgáltatás nyújtására alkalmasak. Szemben más nyugat-európai országokkal, Magyarország időben lépett ezen a területen, és az energiamixben a földgáz tartós jelenlétével számol. A kapacitások bővítésére már csak azért is szükség van, mert nemcsak az átlagfogyasztás, hanem a csúcsfogyasztás is évről-évre bővül.
A miniszter szólt arról is, hogy az energiaszuverenitás felé vezető úton kiemelt szerepe van a hazai nagyvállalatoknak, különösen a Mol és az MVM külföldi szerepvállalásának. A cél olyan nemzetközi pozíciók megszerzése, amelyekhez erős vállalatokra és következetes stratégiára van szükség.
A magyar energiastratégia egyik pillére az atomenergia: folyamatban van a Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása, megépül a Paks II. beruházás, és emellett Magyarország vizsgálja a kis moduláris reaktor (SMR) bevezetésének technológiai jogi és gazdasági lehetőségeit. Lantos Csaba felidézte: a beépített naperőművi kapacitás a 2010-es 1 megawattról 8300 megawattra nőtt, jelenleg mintegy 326 ezer naperőmű üzemel az országban, és 2025 márciusára elérte a 300 ezret a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) száma, ami jelentős társadalmi összefogás eredménye. Az egyik legfontosabb lépés az energiaszuverenitás felé az importkitettség csökkentése. Míg nyolc éve a villamosenergia-felhasználás mintegy 32 százaléka származott importból, addig ez az arány tavaly 20 százalékra mérséklődött. A hazai termelésen belül a napenergia aránya 29 százalékot tett ki, szemben az egy évvel korábbi 25 százalékkal, amellyel Magyarország a világ élvonalába került.
A következő lépés az energiatárolási kapacitások jelentős bővítése – emelte ki a miniszter, megjegyezve, hogy a kormány tervei alapján az akkumulátoros tárolókapacitás 2030-ra a jelenlegi mintegy 0,5-0,6 gigawattról 3 gigawattra emelkedhet, ami több ezer milliárd forintos beruházást igényel. Magyarország kedvező helyzetben van, mivel az itt működő, jelenleg a járműipart kiszolgáló akkumulátorgyártók részben átállhatnak a fix telepítésű energiatárolók gyártására. Magyarország emellett komparatív előnyt élvez a geotermikus energia terén, amely a zöldgazdaság egyik húzóágazata lehet. A cél a geotermikus energiafelhasználás megduplázása, 2030-ig 12-13 petajoule-ra történő növelése.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaMagyar megoldás hozhatja el az energiatárolás jövőjét?
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaAz elektromos autók erősödő konkurenciája nyomás alá helyezte a Porschét
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több elektromos autó jelenik meg a magyar használtautópiacon
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaKevés a használt elektromos autó, a tehetősek dominálnak a piacon
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaLevegőszennyezettség miatt figyelmeztetést adott ki az önkormányzat
