Zöldinfó

Csapadék nélkül is stabil hozamok a visszatartott víznek köszönhetően

Egymilliárd köbméterrel több vizet tartanak vissza a tájban, mint valaha.

Létrehozva:

8 hónap telt el a létrehozás óta

2025-10-19

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Vizet a tájba! program első és legfontosabb eredménye, hogy megdőlt a dogma, amely szerint több víz folyik ki az országból, mint amennyi befolyik, egymilliárd köbméter vizet sikerült visszatartani – mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára Szolnokon. Hubai Imre, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium és Szalay Ferenc Szolnok és térsége fejlesztéséért felelős miniszteri biztos szervezésében megrendezett Vízügyi szakmai fórumon elmondta: a kormányzat minden eszközzel segíti a területi vízgazdálkodás szereplőit, hogy meg tudják őrizni a felszínre hulló csapadékkészleteiket, helyben tudják tárolni – tudatta az alternativenergia.hu. Elkerülhetetlennek nevezte a szemléletváltást, ugyanis az elmúlt évtizedekben megváltozni látszanak nemcsak Magyarországon, Európában, hanem az egész Földön a klimatikus viszonyok. Hozzátette: már nemcsak az ár- és belvízvédelmet, hanem a vízhiánykár-elhárítást is föl kell venni a prioritások közé. A program első és legfontosabb eredményének nevezte, hogy négy olyan hónap volt ebben a nyári időszakban, amikor kevesebb víz folyt ki a folyókon, mint amennyit bejött – mondta. Még több vizet lehet majd megtartani, ha létrejönnek a gravitációs kivezetések a folyókból – tette hozzá.

A kevés csapadékot csak mesterséges utánpótlással tudta az ágazat kiegészíteni, többek között ebből az egymilliárd köbméterből, így lehetett enyhíteni az aszály hatását, elérni a hozamok stabilitását, Magyarország élelmiszerszuverenitását – mondta Hubai Imre. A kormányzat ingyen biztosította a gazdáknak az öntözővizet, védve ezzel munkahelyeket és mérsékelve az élelmiszerinflációt. Megjegyezte: az orosz-ukrán háború elhibázott szankciós politikája miatt ilyen “irgalmatlanul” drágák az energiahordozók, és ez hajtja előre az inflációt.

Akik kritizálják a víz megtartására irányuló kormányzati erőfeszítéseket, a források felhasználását “azok szemébe dobnak kesztyűt”, akik abból élnek, hogy ellássanak bennünket egészséges, jó minőségű magyar élelmiszerrel – emelte ki. Hozzátette: a társadalom túlnyomó többsége támogatja, hogy az élelmiszerellátás, a klímavédelem és a táji ökoszisztémák védelmével megtartható vízkészletek mindenki számára méltányos áron elérhető legyen. Szavai szerint ez egy olyan vívmány Magyarországon, amivel nem minden európai uniós ország dicsekedhet. Az ár- és a belvízvédelem műveinek megvalósítása nagy terhet rótt volna Magyarországra, ha nem állnak rendelkezésre európai uniós források – mondta. A víz tájban történő tárolásához a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programból a vízügy és a nemzeti parkok további olyan beavatkozásokat terveznek, amelyeknek köszönhetően nagyságrendileg több tér lesz a víz megtartására – tájékoztatott.

Szólt arról, hogy 2020 óta a Közép-Tisza völgyében nagyjából egy évnek megfelelő csapadékösszeg hiányzik, és a fennmaradó rész nagy része nem a vegetációs időben hullik. A Tisza vízhozama idén a 2022-es nagy aszályhoz képest is csak a fele volt – mondta. A Duna vízhozama is nagyjából egyharmaddal volt kevesebb. Európának több mint felén volt aszály az idén, egyharmad részén nagyobb, mint Magyarországon – közölte.

Kapcsolódó tartalom:aszály csapadék mezőgazdaság öntözés táj víz

Zöldinfó

Megoldhatják a megújulók Európa energiaár-problémáját

Az EU kiszivárgott terve szerint a fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentése és a megújulók jobb integrálása lehet a kulcs az alacsonyabb energiaárakhoz.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-06-12

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Unió új intézkedéseket készíthet elő az energiaárak mérséklése és az európai gazdaság versenyképességének javítása érdekében – írja az alternativenergia.hu. A Bloomberg által ismertetett, kiszivárgott európai bizottsági tervezet szerint Brüsszel a megújuló energiából előállított villamos energia adóterheinek csökkentésével, az elektromos hálózatok fejlesztésével és az intelligens energiafelhasználás ösztönzésével kívánja mérsékelni a fogyasztók és a vállalatok energiaköltségeit. A tervek hátterében az áll, hogy az Európai Unió energiafogyasztásának több mint fele továbbra is fosszilis energiahordozókból származik, miközben a nemzetközi geopolitikai feszültségek és a közel-keleti konfliktusok ismét jelentős nyomást helyeznek az energiaárakra. Az Európai Bizottság szerint Európa túlzottan függ az importált olajtól és földgáztól, ezért fel kell gyorsítani a tiszta energiára való átállást.

A Bloomberg által idézett dokumentum szerint a villamos energia jövedéki adóját a földgázénál alacsonyabb szinten határoznák meg, ami kedvezőbb helyzetbe hozhatná az elektromos alapú energiafelhasználást. Emellett az energiaintenzív iparágak célzott adókedvezményekhez juthatnának, enyhítve az elmúlt években jelentősen emelkedő energiaköltségek hatásait. Az ipari szereplők régóta figyelmeztetnek arra, hogy a magas energiaárak rontják az európai vállalatok versenyképességét, és egyes esetekben termeléscsökkentéshez vagy akár üzembezárásokhoz vezethetnek.

A javaslat másik fontos eleme az elektromos hálózatok korszerűsítése. A cél, hogy a rendszerek hatékonyabban tudják kezelni a nap- és szélerőművek időjárásfüggő termelését, így kevesebb megújuló energiát kelljen korlátozni vagy elveszíteni a hálózati kapacitások hiánya miatt.

Brüsszel emellett jelentősen felgyorsítaná az intelligens fogyasztásmérők telepítését is. A kiszivárgott tervek szerint 2030-ra minden tagállamban a fogyasztók legalább 50 százalékának, 2033-ra pedig legalább 65 százalékának okosmérővel kellene rendelkeznie. Ezek az eszközök lehetővé teszik, hogy a háztartások és vállalkozások a kedvezőbb árú időszakokban használják fel az energiát, ami csökkentheti a villamosenergia-rendszer terhelését és a fogyasztói költségeket is.

A Reuters korábban arról számolt be, hogy az Európai Unió egy átfogó energiastratégián dolgozik, amelynek célja az importált fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentése. Ennek részeként nagyobb hangsúlyt kapna az energiahatékonyság, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák alkalmazása és az intelligens energiahálózatok fejlesztése.

A megújuló energiaforrások térnyerése az elmúlt években ugyan jelentős volt, de a kitűzött célok eléréséhez további gyorsulásra lesz szükség. Az EU-ban a megújuló energia részaránya 2015 és 2024 között 17,8 százalékról 25,2 százalékra nőtt, míg Magyarországon 14,5 százalékról 18,3 százalékra emelkedett. Az Európai Unió 2030-ra 42,5 százalékos, Magyarország pedig 30 százalékos arányt tűzött ki célul, amelyhez a jelenleginél lényegesen gyorsabb bővülésre lesz szükség a következő években. Az Európai Bizottság egyelőre nem kommentálta a kiszivárgott dokumentum tartalmát, a hivatalos javaslat benyújtására várhatóan a következő hónapban kerülhet sor.

Tovább olvasom