Zöldinfó

Csapadék nélkül is stabil hozamok a visszatartott víznek köszönhetően

Egymilliárd köbméterrel több vizet tartanak vissza a tájban, mint valaha.

Létrehozva:

9 hónap telt el a létrehozás óta

2025-10-19

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Vizet a tájba! program első és legfontosabb eredménye, hogy megdőlt a dogma, amely szerint több víz folyik ki az országból, mint amennyi befolyik, egymilliárd köbméter vizet sikerült visszatartani – mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára Szolnokon. Hubai Imre, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium és Szalay Ferenc Szolnok és térsége fejlesztéséért felelős miniszteri biztos szervezésében megrendezett Vízügyi szakmai fórumon elmondta: a kormányzat minden eszközzel segíti a területi vízgazdálkodás szereplőit, hogy meg tudják őrizni a felszínre hulló csapadékkészleteiket, helyben tudják tárolni – tudatta az alternativenergia.hu. Elkerülhetetlennek nevezte a szemléletváltást, ugyanis az elmúlt évtizedekben megváltozni látszanak nemcsak Magyarországon, Európában, hanem az egész Földön a klimatikus viszonyok. Hozzátette: már nemcsak az ár- és belvízvédelmet, hanem a vízhiánykár-elhárítást is föl kell venni a prioritások közé. A program első és legfontosabb eredményének nevezte, hogy négy olyan hónap volt ebben a nyári időszakban, amikor kevesebb víz folyt ki a folyókon, mint amennyit bejött – mondta. Még több vizet lehet majd megtartani, ha létrejönnek a gravitációs kivezetések a folyókból – tette hozzá.

A kevés csapadékot csak mesterséges utánpótlással tudta az ágazat kiegészíteni, többek között ebből az egymilliárd köbméterből, így lehetett enyhíteni az aszály hatását, elérni a hozamok stabilitását, Magyarország élelmiszerszuverenitását – mondta Hubai Imre. A kormányzat ingyen biztosította a gazdáknak az öntözővizet, védve ezzel munkahelyeket és mérsékelve az élelmiszerinflációt. Megjegyezte: az orosz-ukrán háború elhibázott szankciós politikája miatt ilyen “irgalmatlanul” drágák az energiahordozók, és ez hajtja előre az inflációt.

Akik kritizálják a víz megtartására irányuló kormányzati erőfeszítéseket, a források felhasználását “azok szemébe dobnak kesztyűt”, akik abból élnek, hogy ellássanak bennünket egészséges, jó minőségű magyar élelmiszerrel – emelte ki. Hozzátette: a társadalom túlnyomó többsége támogatja, hogy az élelmiszerellátás, a klímavédelem és a táji ökoszisztémák védelmével megtartható vízkészletek mindenki számára méltányos áron elérhető legyen. Szavai szerint ez egy olyan vívmány Magyarországon, amivel nem minden európai uniós ország dicsekedhet. Az ár- és a belvízvédelem műveinek megvalósítása nagy terhet rótt volna Magyarországra, ha nem állnak rendelkezésre európai uniós források – mondta. A víz tájban történő tárolásához a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programból a vízügy és a nemzeti parkok további olyan beavatkozásokat terveznek, amelyeknek köszönhetően nagyságrendileg több tér lesz a víz megtartására – tájékoztatott.

Szólt arról, hogy 2020 óta a Közép-Tisza völgyében nagyjából egy évnek megfelelő csapadékösszeg hiányzik, és a fennmaradó rész nagy része nem a vegetációs időben hullik. A Tisza vízhozama idén a 2022-es nagy aszályhoz képest is csak a fele volt – mondta. A Duna vízhozama is nagyjából egyharmaddal volt kevesebb. Európának több mint felén volt aszály az idén, egyharmad részén nagyobb, mint Magyarországon – közölte.

Kapcsolódó tartalom:aszály csapadék mezőgazdaság öntözés táj víz

Zöldinfó

A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon

1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.

Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.

Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.

A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.

Tovább olvasom