Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Csapadék nélkül is stabil hozamok a visszatartott víznek köszönhetően

Egymilliárd köbméterrel több vizet tartanak vissza a tájban, mint valaha.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Vizet a tájba! program első és legfontosabb eredménye, hogy megdőlt a dogma, amely szerint több víz folyik ki az országból, mint amennyi befolyik, egymilliárd köbméter vizet sikerült visszatartani – mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára Szolnokon. Hubai Imre, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium és Szalay Ferenc Szolnok és térsége fejlesztéséért felelős miniszteri biztos szervezésében megrendezett Vízügyi szakmai fórumon elmondta: a kormányzat minden eszközzel segíti a területi vízgazdálkodás szereplőit, hogy meg tudják őrizni a felszínre hulló csapadékkészleteiket, helyben tudják tárolni – tudatta az alternativenergia.hu. Elkerülhetetlennek nevezte a szemléletváltást, ugyanis az elmúlt évtizedekben megváltozni látszanak nemcsak Magyarországon, Európában, hanem az egész Földön a klimatikus viszonyok. Hozzátette: már nemcsak az ár- és belvízvédelmet, hanem a vízhiánykár-elhárítást is föl kell venni a prioritások közé. A program első és legfontosabb eredményének nevezte, hogy négy olyan hónap volt ebben a nyári időszakban, amikor kevesebb víz folyt ki a folyókon, mint amennyit bejött – mondta. Még több vizet lehet majd megtartani, ha létrejönnek a gravitációs kivezetések a folyókból – tette hozzá.

A kevés csapadékot csak mesterséges utánpótlással tudta az ágazat kiegészíteni, többek között ebből az egymilliárd köbméterből, így lehetett enyhíteni az aszály hatását, elérni a hozamok stabilitását, Magyarország élelmiszerszuverenitását – mondta Hubai Imre. A kormányzat ingyen biztosította a gazdáknak az öntözővizet, védve ezzel munkahelyeket és mérsékelve az élelmiszerinflációt. Megjegyezte: az orosz-ukrán háború elhibázott szankciós politikája miatt ilyen “irgalmatlanul” drágák az energiahordozók, és ez hajtja előre az inflációt.

Akik kritizálják a víz megtartására irányuló kormányzati erőfeszítéseket, a források felhasználását “azok szemébe dobnak kesztyűt”, akik abból élnek, hogy ellássanak bennünket egészséges, jó minőségű magyar élelmiszerrel – emelte ki. Hozzátette: a társadalom túlnyomó többsége támogatja, hogy az élelmiszerellátás, a klímavédelem és a táji ökoszisztémák védelmével megtartható vízkészletek mindenki számára méltányos áron elérhető legyen. Szavai szerint ez egy olyan vívmány Magyarországon, amivel nem minden európai uniós ország dicsekedhet. Az ár- és a belvízvédelem műveinek megvalósítása nagy terhet rótt volna Magyarországra, ha nem állnak rendelkezésre európai uniós források – mondta. A víz tájban történő tárolásához a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programból a vízügy és a nemzeti parkok további olyan beavatkozásokat terveznek, amelyeknek köszönhetően nagyságrendileg több tér lesz a víz megtartására – tájékoztatott.

Advertisement

Szólt arról, hogy 2020 óta a Közép-Tisza völgyében nagyjából egy évnek megfelelő csapadékösszeg hiányzik, és a fennmaradó rész nagy része nem a vegetációs időben hullik. A Tisza vízhozama idén a 2022-es nagy aszályhoz képest is csak a fele volt – mondta. A Duna vízhozama is nagyjából egyharmaddal volt kevesebb. Európának több mint felén volt aszály az idén, egyharmad részén nagyobb, mint Magyarországon – közölte.

Advertisement

Zöldinfó

Aranysakálok jelzik a környezet mikotoxinszennyezését a dél-magyarországi térségben

Penészgombamérgeket mutattak ki a dél-magyarországi aranysakálok szervezetében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Egy vizsgálat során veszélyes penészgombamérgeket, úgynevezett mikotoxinokat mutattak ki a dél-magyarországi aranysakálok (Canis aureus) szervezetében a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Genetika és Biotechnológia Intézetének kutatói – tudatta az alternativenergia.hu. A kutatás során 19 sakál májmintáját vizsgálták meg, és minden egyes mintában legalább háromféle mikotoxint találtak. A leggyakoribbak a dezoxinivalenol, a fumonizin B1 és a zearalenon voltak, de jelen volt az aflatoxin, az ochratoxin-A is – írták az MTI-hez eljuttatott közleményben. A mikotoxinok olyan penészgombák által termelt vegyületek, amelyek elsősorban gabonafélékben fordulnak elő. A sakálok étrendje igen változatos, tartalmaz növényi eredetű táplálékot, kisemlősöket és az elhullott nagyvadak belsőségeit is szívesen fogyasztják. Így ezek elfogyasztásával könnyen kapcsolatba kerülhetnek mikotoxinokkal – fűzték hozzá. Ezek az anyagok komoly egészségügyi kockázatot jelentenek nemcsak az állatokra, hanem az emberekre is – figyelmeztettek a kutatók, akik azt is megfigyelték, hogy a mikotoxinok mennyisége eltérő volt a különböző korú és nemű állatokban.

Míg a felnőtt nőstényekben magasabb volt az ochratoxin-A szintje, addig a felnőtt hímekben a zearalenon koncentrációja volt kiemelkedő. A nőstények jellemzően több dezoxinivalenolt halmoztak fel, mint a hímek. Az eredmények alapján a sakálok nemcsak elszenvedői, hanem jelzői is lehetnek a környezet szennyezettségének. “Az aranysakál mint csúcsragadozó kiváló bioindikátor lehet a természetes élőhelyek mikotoxin- szennyezettségének jellemzésében” – idézi a közlemény Szőke Zsuzsannát, a kutatás vezetőjét. A tanulmány rávilágít arra, hogy a vadon élő állatok egészsége szorosan összefügg az emberi tevékenységgel, különösen a szántóföldi gabonatermesztéssel, ami az élelmiszertermelés egyik alappillére, és a növényevő nagyvadak téli takarmánykiegészítésével. A kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség, hogy jobban megértsék a mikotoxinok hosszú távú hatásait az ökoszisztémákra.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák