Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Jövő év végén zárul a nemzeti park nagy élőhely-kezelési fejlesztése

Több mint 1,5 milliárd forintból fejleszti az extenzív legeltetéses állattartás infrastrukturális környezetét a Körös-Maros Nemzeti Park.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A forrást a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) Plusz keretéből nyerték el – írja az alternativenergia.hu. A beruházás a Dévaványai-Ecsegi pusztákon tartott magyar szürke marha állomány bővítését szolgálja, így biztosítva a megfelelő legeltetési nyomást a természetes és természetközeli gyepeken, különösen a pannon szikes gyepek és mocsarak élőhelyein – írták. A legeltetés a leghatékonyabb módszer e területek kezelésére, mivel fenntartja a gyep élővilágának változatosságát. A projekt megteremti a legeltetéshez szükséges feltételeket, és lehetővé teszi a térben és időben változó, mozaikos legeltetést – jegyezték meg.

Hozzátették, emellett hozzájárul a Natura 2000-es területek közösségi jelentőségű fajainak – például a parlagi sas, az ugartyúk, a nagy tűzlepke, a szalakóta, a kerecsensólyom, a kék vércse és a túzok – kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzéséhez. A projekt jövő év végén zárul. A Körös-Maros Nemzeti Park Magyarország hetedik nemzeti parkjaként 1997. január 16-án jött létre a Dél-Tiszántúl természeti és táji értékeinek megőrzése érdekében. A nemzeti park területének döntő hányada Békés vármegyében és Csongrád-Csanád vármegye Tiszától keletre eső felén fekszik, összterülete 51 125 hektár.

Advertisement

Zöldinfó

Pécsi siker: a modellváltás a fenntarthatóság mintaintézményévé tette a PTE-t

Magyarországon az első, a világon a 29. legzöldebb egyetem a PTE.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Ismét kimagasló eredményt ért el a Pécsi Tudományegyetem (PTE) a fenntarthatóság szempontjai alapján összeállított UI GreenMetric World University Rankings nevű nemzetközi rangsorban, amely szerint 105 ország 1745 egyeteme közül a 29., Magyarországon pedig az első helyen végzett az intézmény – írja az alternativenergia.hu. A PTE hétfői, MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelték, hogy az eredmény tovább erősíti az intézmény a fenntarthatóság iránt elkötelezett egyetemek között betöltött vezető szerepét, és alátámasztja az egyetem fenntarthatóság irányába mutató törekvéseit. A közleményben Szili Katalint, a PTE-t fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány kuratóriumi tagját idézve kiemelték, hogy az universitas az elmúlt években olyan stratégiát alakított ki, amelyben a fenntarthatóság az egyetemi működés egészét átszövi. Szili Katalin szerint a modellváltás az oktatás, a kutatás és az intézményi fejlesztések összehangolása révén kézzelfogható minőségi előrelépést hozott, míg a Fenntartható Fejlődés Koordinációs Tanács létrejötte óta az egyes szakterületek között szoros összefogás alakult ki. Ennek köszönhetően több olyan fejlesztés is elindulhatott, amely egyszerre növeli a működés hatékonyságát és a környezeti felelősségvállalást – fogalmazott.

Decsi István, a PTE kancellárja közölte: arra törekednek, hogy a fenntarthatóság terén elért eredményeik túlmutassanak az intézmény határain, a gazdasági szereplők számára is hasznosítható példát jelentsenek, ezért az együttműködésekben elsődleges szempont, hogy azok konkrét, mérhető előrelépést biztosítsanak. Fedeles Tamást, a PTE oktatásért felelős rektorhelyettesét idézve közölték, hogy “a globális elvárásokra reagáló, rendszerszintű szemlélet ma már a magyar felsőoktatás versenyképességének alapfeltétele”, a PTE képzési rendszere pedig egyre több területen épít a fenntarthatóságra, legyen szó mérnöki, gazdasági vagy társadalomtudományi programokról. A lista szerint 2025-ben a világ “legzöldebb” egyeteme – megőrizve ezzel tavalyi elsőségét – a holland Wageningen University & Research, amelyet az ír University College Cork, illetve a brit Nottingham Trent University követ. Magyarországról az első száz helyezett közé még a Szegedi Tudományegyetem (41.) és a Soproni Egyetem (99.) jutott be.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák