Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Fejlesztésekkel erősítik az erdő és az ember kapcsolatát

Az állami erdészetek jelentik az erdei turizmus legfontosabb hátterét.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az erdőre fordított szakmai munka és forrás sokszoros társadalmi értékként jelenik meg az emberek életében – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára a megújult Balatoncsicsói kulcsosház ünnepélyes átadóján. Az alternativenergia.hu közleményében olvasható, az államtitkár ismertette, a Balaton-felvidéki Erdei Iskola környezetében, az Országos Kéktúra közvetlen közelében fekvő egykori erdészlak újult most meg, mely az aktív kikapcsolódást kereső természetjárókat szolgálja, hozzájárulva az erdő és az ember kapcsolatának megőrzéséhez – írták. Zambó Péter kiemelte, az állami erdészeti társaságok évente mintegy 4 milliárd forintot fordítanak az erdei turizmus fenntartására, ennek a rekreációs értéke nagyságrendileg 39 milliárd forint. Ezt az állami erdészeti cégcsoport a fenntartható erdőgazdálkodásból származó saját bevételi forrásaiból fedezi, nem terhelve ezzel a költségvetést – áll a közleményben.

Az államtitkár hangsúlyozta, az erdő jóval több, mint kirándulóhely, az erdő egyszerre gazdasági erőforrás, ökológiai rendszer és közjóléti tér. A klímaváltozás azonban gyorsabban alakítja át az erdők termőhelyi viszonyait, mint ahogyan arra a hagyományos erdőkezelési logikák eredetileg berendezkedtek. Ebben a helyzetben az erdészeti ágazatnak folyamatosan növekszik a felelőssége, miközben gyakori, hogy egyetlen kép, egyetlen beavatkozás vagy egyetlen kiragadott pillanat alapján mondanak ítéletet az erdészek munkájáról. A társadalom többsége számára láthatatlan marad az a több évtizedes felelősségvállalás, mérlegelés és tudás, amely az erdő jelen helyzete mögött áll – húzta alá.

Magyarország természeti értékei nem attól maradnak meg, hogy sokat beszélünk róluk. Nem is attól, ha nem nyúlunk hozzájuk, hanem attól, hogy fenntartható módon gazdálkodunk velük, felelősen nyitjuk meg őket a társadalom előtt, és támogatjuk azokat a rendszereket, amelyek a használhatóságukat biztosítják. Az állami erdészeti társaságok ebben a munkában nem mellékszereplők, hanem tartóoszlopok – összegezte az államtitkár a közlemény szerint.

Advertisement

Zöldinfó

A tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság

A Pó-folyóban már csak tíz nap öntözésre elegendő víz van.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Pó-medencében működő obszervatórium figyelmeztetése szerint a legnagyobb olasz folyóban már csak tíz nap öntözésre elegendő víz van, miközben a hőség a folyó torkolatánál tenyésztett kagylókat is elpusztítja – írja az alternativenergia.hu. A mérések szerint csapadék hiányában, a Pó-folyó helyett más vízforrást kell keresni a térség földjeinek öntézésére. Az ország legnagyobb folyójának vízhozama június elejétől hetven százalékkal csökkent. A visszahúzódó édesvíz miatt a sótartalom már a torkolattól számított huszonötödik kilométernél kimutatható, ami azt jelenti, hogy a kiszáradt folyómederben a tengervíz visszafelé áramlik. Az obszervatórium az úgynevezett sóék előretörésének megakadályozását sürgette, az ahhoz szükséges “gáthoz” 25 millió euró beruházást kell – közölte az intézmény.

A Confcooperative agrár- és halászati szervezet vasárnap közölte, hogy a Pó-deltájánál a víz hőmérséklete elérte a 32 Celsius-fokot, ami Rovigónál ezer mázsa kékkagyló pusztulásához vezetett, Ferrara magasságában pedig eltűnt a kisebb méretű vénuszkagylók kilencven százaléka. A szervezet hatalmas melegvizes lábashoz hasonlította a folyó torkolatát. Problémát jelent, hogy az egyre melegebb vízben csökken az oxigénmennyiség, ami algásodáshoz vezet. A szervezet számítása szerint a klímamelegedés az olaszországi halászati ágazat számára évi 200 millió euró kárt okoz, ami leginkább a kagylótenyésztést érinti.

A Pó-alföld rizsföldjein harminc százalékkal kevesebb betakarítás várható a Coldiretti termelői szövetség szerint, amely a hőségnek tulajdonítja a húsz százalékkal visszaesett tejtermelést is. Az ország más részein bozót- és erdőtüzek pusztítanak. Az északnyugati Piemont tartományban az utóbbi napok tűzeseteiben legalább nyolcszáz hektár erdő égett le.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák