Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Ez az év is bekerül a legmelegebbek közé

Létrehozva:

|

Április és május után júniusban is megdőlt a globális melegrekord, ezzel összességében egy nagyon meleg 2014-es évre van kilátás. A hőmérők az Antarktisz kivételével minden kontinensen rekordhőmérsékleteket regisztráltak.

A mérések szerint a júniusi globális átlaghőmérséklet – a szárazföld és a világóceán felszínét is figyelembe véve – 16,22 Celsius fok volt, ami 0,72 fokkal melegebb, mint a 20. századi átlag, és 0,03 fokkal több, mint az eddigi, 2010-es rekord. Bár ez utóbbi nem tűnik soknak, a hőmérsékleti rekordok terén ez olyan, mintha egy lóversenyen a befutó több testhosszal megelőzné versenytársait – kommentálta az eredményeket Derek Arndt, az amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal (NOAA) klímafigyelésért felelős vezetője.

A magyarországi hőmérséklet is magas volt az idén, az OMSZ adatai szerint a tavasz mindenképpen toplistás lett.

A szakember elmondása szerint mind a májusi, mind a júniusi melegrekord elsősorban a meleg óceánoknak – főleg a Csendes- és Indiai-óceánnak – tudható be. A világ óceánjai júniusban egyébként nem csak a havi átlaghőmérsékleti rekordot döntötték meg 17 Celsius fokkal, de a bármilyen hónapban valaha mért legmagasabb értéket mutatták.

Advertisement

Júniusban a hőmérők az Antarktisz kivételével minden kontinensen rekordhőmérsékleteket regisztráltak. Különösen meleg idő volt Új-Zélandon, Dél-Amerika északi részén, Grönland délkeleti részén, Közép- és Kelet-Afrikában, valamint Dél- és Délkelet-Ázsiában. Eközben például az Egyesült Államokban csak a 33. legmelegebb júniust mérték, és szintén viszonylag alacsony volt a hőmérséklet Oroszország keleti részén, valamint Közép- és Északkelet-Európa egyes részein.

A globális felmelegedést jól mutatja, hogy mind a 12 jelenleg érvényes havi melegrekord 1997 után állt be, miközben mind a 12 havi hidegrekordot 1917 előtt regisztrálták. Csak a júniusokat tekintve, a valaha mért tíz legmelegebb közül kilenc a 21. századra esik, és e kilenc között van az elmúlt öt év összes júniusa. De ha valaki nem hinne a rekordoknak, az átlaghőmérséklet is árulkodó: a mostani június megszakítás nélkül a 38. június, illetve általában a 352. hónap, amelynek hőmérséklete magasabb, mint a 20. századi átlag.

Advertisement

Az idén valószínűsíthető El Ninóval az egész idei év is igen melegnek ígérkezik – vélekedett Jonathan Overpeck, az Arizonai Egyetem klímakutatója. Az első hat hónap átlaghőmérséklete – 2002 hasonló időszakával fej-fej mellett – a harmadik legmagasabb a globális mérések 1880-as kezdete óta, csak 2010 és 1998 első féléve volt ennél melegebb – derül ki a NOAA adataiból.

A tengerszint-emelkedés korában nem kisebb a tét: a hullámsírban az enyészeté lesz, vagy megmarad üdülőparadicsomnak a Maldív-szigetek? Az ország átlagos magassága mindössze négy méter a tengerszint felett.
globális felmelegedés, klímaváltozás, klímavédelem
http://www.piacesprofit.hu/

Advertisement

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Lárvák forradalma: rovarfehérjével zöldülhet a takarmányipar

Az élelmiszerhulladékot már rövid távon hasznosítani kellene biogázként vagy takarmány alapanyagként.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a műsorban az Agroloop Hungary Kft. rovarfehérje előállító cég üzemcsarnokában beszélgetett Percze Rajmond társalapító-ügyvezetővel arról, hogy miként lehetne rovarfehérjék használatával a hazai és az európai élelmiszerellátási láncot takarmányoldalon fenntarthatóbbá tenni – írja az alternativenergia.hu. A cégvezető közölte, hogy ők a fekete katonalégy lárvákat haszonállatként tartják, ebből kifolyólag csak takarmányipari minősítésű anyaggal etethetik, holott az iparágnak az a célja, hogy minél alacsonyabb minőségű alapanyagokkal dolgozzon, mert a rovarok képesek gyakorlatilag minden szerves anyagot megenni és feldolgozni. Úgy vélte, az iparágnak a következő nagy lépés az lenne, ha élelmiszermaradékkal etetnék a lárvákat. Áder János erre reagálva elmondta: Magyarországon az élelmiszer 30 százalékát kidobják, az Európai Unióban még rosszabb az arány, vagyis alapanyag lenne bőven.

Rámutatott, hogy a következő cél, hogy ne csak malomipari vagy söripari mellékterméket, hanem a kidobott élelmiszert is alapanyagként hasznosítsák, így abból hulladéklerakóba kerülve nem üvegházhatású gáz, metán képződne. A volt köztársasági elnök kiemelte, hogy erre ma a jogszabályok nem adnak lehetőséget, ezért azokat előbb vagy utóbb meg kell teremteni, ehhez egyfajta lobbizásra is szükség lesz majd az Európai Uniónál. Percze Rajmond elmondta, hogy a fekete katonalégy egy alapvetően trópusi égövben őshonos rovar, amely az életének az első negyedében, 12-14 nap alatt beviszi a testébe az összes kalóriát, amire szüksége van az életének a további részére, ami nagyjából 45 nap. Ez adja azt a gazdasági racionalitást, hogy haszonállatként tartani, alacsony minőségű, de takarmány minősítésű anyagokkal etetni, majd feldolgozva gazdag fehérjeforrásként lehet állatokkal megetetni. Az ügyvezető jelezte, hogy az üzemben kétmilliárd egyedet tartanak 12 napig, s naponta 120 tonna alapanyaggal etetik.

A külföldről vásárolt lárvákból 12 nap után nagyjából 30 tonna élőlárva lesz, amiből naponta körülbelül 10 tonna takarmányipari alapanyagot tudnak előállítani: nyolc tonna fehérjelisztet, két tonna zsírt, a lárvák maradékából és ürülékéből pedig napi 30 tonna kiváló minőségű talajjavítót állítanak elő. Áder János megjegyezte, hogy az Agroloopnak ezzel a technológiával “nem egy legyet, nem is két legyet, hanem öt legyet sikerül ütni egy csapásra”. Először is hasznosítanak olyan élelmiszeripari melléktermékeket, amelyek feldolgozása sok esetben nincs környezetbarát módon megoldva, másodszor a rovarok segítségével prémium minőségű állati takarmányadalék készül, harmadszor talajjavító lesz a rovar üledékéből, negyedszer sokkal kevesebb energia és kevesebb víz felhasználásával történik a gyártási folyamat, mint a hagyományos takarmányok előállításakor, és ötödször nagyobb mennyiségben ki tudják majd később váltani a szóját, amit Magyarország jórészt importál – sorolta.

Advertisement

Percze Rajmond az utolsó ponthoz kiegészítésként megemlítette, hogy a rovariparág még nagyon fiatal, funkcionális takarmányi alapanyag, amit előállítanak és jelenleg a szója kihagyhatatlan alkotóeleme a takarmányozásnak. Azonban ha az iparág megfelelő ütemben tud nőni, akkor egyre nagyobb részét tudja az egyébként konvencionális alapanyag forrásoknak helyettesíteni – fűzte hozzá. Jelezte, hogy fél éve indult az üzemük és ugyan még nem érték el a 100 százalékos kapacitáskihasználást, de a következő hónapokban elérhetik. Reményét fejezte ki, hogy a kereslet még nagyobb felfutásával megindulhat a gyártás bővülése, elsősorban Magyarországon.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák