Zöldinfó
Ez az év is bekerül a legmelegebbek közé

Április és május után júniusban is megdőlt a globális melegrekord, ezzel összességében egy nagyon meleg 2014-es évre van kilátás. A hőmérők az Antarktisz kivételével minden kontinensen rekordhőmérsékleteket regisztráltak.
A mérések szerint a júniusi globális átlaghőmérséklet – a szárazföld és a világóceán felszínét is figyelembe véve – 16,22 Celsius fok volt, ami 0,72 fokkal melegebb, mint a 20. századi átlag, és 0,03 fokkal több, mint az eddigi, 2010-es rekord. Bár ez utóbbi nem tűnik soknak, a hőmérsékleti rekordok terén ez olyan, mintha egy lóversenyen a befutó több testhosszal megelőzné versenytársait – kommentálta az eredményeket Derek Arndt, az amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal (NOAA) klímafigyelésért felelős vezetője.
A magyarországi hőmérséklet is magas volt az idén, az OMSZ adatai szerint a tavasz mindenképpen toplistás lett.
A szakember elmondása szerint mind a májusi, mind a júniusi melegrekord elsősorban a meleg óceánoknak – főleg a Csendes- és Indiai-óceánnak – tudható be. A világ óceánjai júniusban egyébként nem csak a havi átlaghőmérsékleti rekordot döntötték meg 17 Celsius fokkal, de a bármilyen hónapban valaha mért legmagasabb értéket mutatták.
Júniusban a hőmérők az Antarktisz kivételével minden kontinensen rekordhőmérsékleteket regisztráltak. Különösen meleg idő volt Új-Zélandon, Dél-Amerika északi részén, Grönland délkeleti részén, Közép- és Kelet-Afrikában, valamint Dél- és Délkelet-Ázsiában. Eközben például az Egyesült Államokban csak a 33. legmelegebb júniust mérték, és szintén viszonylag alacsony volt a hőmérséklet Oroszország keleti részén, valamint Közép- és Északkelet-Európa egyes részein.
A globális felmelegedést jól mutatja, hogy mind a 12 jelenleg érvényes havi melegrekord 1997 után állt be, miközben mind a 12 havi hidegrekordot 1917 előtt regisztrálták. Csak a júniusokat tekintve, a valaha mért tíz legmelegebb közül kilenc a 21. századra esik, és e kilenc között van az elmúlt öt év összes júniusa. De ha valaki nem hinne a rekordoknak, az átlaghőmérséklet is árulkodó: a mostani június megszakítás nélkül a 38. június, illetve általában a 352. hónap, amelynek hőmérséklete magasabb, mint a 20. századi átlag.
Az idén valószínűsíthető El Ninóval az egész idei év is igen melegnek ígérkezik – vélekedett Jonathan Overpeck, az Arizonai Egyetem klímakutatója. Az első hat hónap átlaghőmérséklete – 2002 hasonló időszakával fej-fej mellett – a harmadik legmagasabb a globális mérések 1880-as kezdete óta, csak 2010 és 1998 első féléve volt ennél melegebb – derül ki a NOAA adataiból.
A tengerszint-emelkedés korában nem kisebb a tét: a hullámsírban az enyészeté lesz, vagy megmarad üdülőparadicsomnak a Maldív-szigetek? Az ország átlagos magassága mindössze négy méter a tengerszint felett.
globális felmelegedés, klímaváltozás, klímavédelem
http://www.piacesprofit.hu/

Zöld Energia
Okos napelemek a földeken: ígéretes irányt mutat egy friss kutatás
Az agrofotovoltaikus létesítményekben egyszerre termesztenek növényeket és termelnek energiát, ám nagyon nem mindegy, hogy a fény miként oszlik meg a két tevékenység között.

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
A németországi Fraunhofer Institut für Solare Energiesysteme ISE (Fraunhofer ISE) csapata olyan stratégiákat elemzett, amelyekkel agrofotovoltaikus létesítményekben egyensúlyozzák ki a növények és napelemek közötti fény eloszlását – számol be a PV Magazine. A kutatók arra jutottak, hogy a vízszintes egytengelyes nyomkövető rendszerek (HSAT) segíthetnek a terméskiesés csökkentésében. A kutatók a délnyugat-németországi Nussbachban található almaültetvényekre esettanulmány adatait felhasználva végeztek szimulációkat az APyV segítségével. Ez egy olyan eszköz, amely fejlett sugárkövetési technikákat használ annak felmérésére, hogy a napelemek elhelyezése miként befolyásolja a növények fényellátottságát. A rendszer képes automatizálni az agrofotovoltaikus létesítmény tervezési optimalizálását a kulcsfontosságú mutatók alapján, figyelembe véve a különböző terményeket.
A csapat megállapította, hogy a napelemek testre szabott vezérlése az almafák számára szükséges fény 91%-át biztosította az év folyamán, ez viszont a napelemes termelés 20%-os csökkenéséhez vezetett. „Tanulmányunk azt mutatja, hogy a napenergia és a mezőgazdaság kombinációja javítható olyan intelligens fotovoltaikus követőkkel, amelyek az időjárási viszonyok, a terménytípusok és azok növekedési szakaszai alapján állítják be a napelemek helyzetét” – nyilatkozta Maddelena Bruno, a tanulmány egyik szerzője. „Ez a megközelítés optimális egyensúlyt biztosít a fotoszintézishez rendelkezésre és a villamosenergia-termeléshez rendelkezésre álló fény között” – tette hozzá.
A szakértők szerint voltak olyan időszakok, amikor az almafák fényigénye nem teljesült maradéktalanul, ez pedig rávilágít a terményalapú optimalizálás korlátaira. A kutatók úgy vélik, hogy a meghatározott korlátok ellenére a tanulmány erős alapot teremt a jövőbeli, már folyamatban lévő vizsgálatokhoz. A panelek pozícionálásának hatékony ellenőrzése segíthet megőrizni a mezőgazdasági hozamot.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta
Inkább a szomszéd, mint a napsütés számít, amikor napelemet telepítünk a tetőnkre
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Hogyan építhető naperőmű a világ egyik legkeményebb környezetében?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Úttörő jellegű beruházás lenne a kiskunhalasi geotermikus erőmű megépítése
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Már több mint 400 jelentkező csatlakozna a Vizet a tájba! programba
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Szaharai porvihar hazánk felett – kutatók a jelenségről és a terjedő álhírekről
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés