Zöldinfó
Az Apple a legzöldebb kütyügyártó
A Greenpeace értékelte a fogyasztói elektronikai vállalatok környezeti hatásait. Az Apple vezet a Samsung és összes többi rivális előtt is, akik egyelőre nem képesek a nyomába érni. Összességükben az elektronikai vállalatok egyelőre képtelenek kezelni növekvő energialábnyomukat. Fejenként évi 7 kg. elektromos hulladékot termeltünk 2 éve, és ez a szám csak nő.
A Greenpeace International Zöld kütyük: a jövő tervezése című jelentésében 16 vezető fogyasztói elektronikai cég eddigi zöldítő lépéseit és jövőbeni feladatait értékelte a veszélyes anyagok felhasználása, az energialábnyomuk és a fenntartható beszállítói láncok kiépítése szempontjából. [A vizsgált vállalatok: Acer, Apple, Dell, HCL, HP, Lenovo, LGE, Nokia, Panasonic, Philips, RIM, Samsung, Sharp, Sony, Toshiba, Wipro]
Jó hír: a mobiltelefon-piac együttesen több mint 50%-át lefedő Samsung, Apple és Nokia telefonjai mostanra mentesek a legveszélyesebb anyagoktól, a polivinil-kloridtól (PVC) és a brómozott égésgátlóktól (BFR-ek). A brómozott égésgátlók közé olyan brómtartalmú szerves vegyületek tartoznak, melyeket az anyagokhoz kevernek azok gyúlékonyságának csökkentésére és égésének lassítására. Számos brómozott égésgátló mérgező; ráadásul nagyon lassan bomlanak le a környezetben, és felhalmozódhatnak az emberekben és állatokban. A PVC egy klórtartalmú műanyag, melyet lágyított, hajlékony formájában használ az elektronikai ipar, elsősorban szigetelésként és vezetékek burkolataként. A PVC teljes életciklusa során károsítja a környezetet, és kockázatot jelent az emberi egészségre is.
Az Apple az egyetlen vállalat, amelyik ezen anyagokat minden termékéből száműzte, s nemrégiben újabb bíztató lépéseket jelentett be a termelésben felhasznált vegyi anyagok csökkentésére. A világ legnagyobb elektronikai vállalata, a Samsung nem tudta teljesíteni célkitűzéseit a mobilokon kívüli termékei körében. Ezért a Dellhez hasonlóan visszalépett a korábbi nyilvános kötelezettségvállalásaitól. Sajnos az Amazon és a Microsoft is (akik a mobilok és táblagépek piacán kívánnak terjeszkedni) csak nagyon szerény vállalásokat tettek, illetve semmilyen előrelépésről nem tudtak beszámolni a nyilvánosságnak. A Lenovo és a Huawei viszont pozitív példát mutatnak, kis naperőműveket telepítve üzemeikbe. Az Apple pedig most tervezi első 100%-ban megújuló energiát használó üzemét iPhone-képernyők gyártására.
A Greenpeace jelentése szerint a legfontosabb lépés az iparág méregtelenítése érdekében a beszállítói láncok átláthatóvá tétele, valamint az összes veszélyes vegyi anyag felhasználásának kivonása a teljes beszállítói láncból. Más ágazatok, például a textilipar, már megmutatták, hogy ez megvalósítható. A Greenpeace Detox kampányának is köszönhetően mostanra 20 globális textilipari vállalat kötelezte el magát, hogy 2020-ig minden veszélyes vegyi anyag felhasználásával felhagy.
Az eredményekből az is látszik, hogy összességükben az elektronikai vállalatok egyelőre képtelenek kezelni növekvő energialábnyomukat. Az előrejelzések szerint 2014-ben a legnépszerűbb fogyasztói elektronikai termékek eladott darabszáma eléri a 2,5 milliárdot. Ez a gyors ütemű növekedés alapjaiban kérdőjelezi meg a jelenlegi, egyre növekvő fogyasztásra ösztönző üzleti modell fenntarthatóságát. A Greenpeace jelentése kiemeli, hogy a helyzet iparági szintű kezelése elengedhetetlen ahhoz, hogy elkerülhessük a növekvő környezetvédelmi katasztrófát.
„Az elektronikai ipar, mint az innovációkban élenjáró szektor, tökéletes helyzetben van ahhoz, hogy újragondolja, miként készítik és népszerűsítik telefonjainkat, laptopjainkat és TV-inket. Itt az ideje, hogy a vállalatok nyíltan bemutassák nekünk, hogy ezek az eszközök miből is készülnek; és hogy más, zöldebb jövőt tervezzenek” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.
Zöldinfó
Új reményt adhat az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelemben egy szegedi felfedezés
Emberi sejtekhez kapcsolódó bakteriofágokat vizsgáltak az SZBK kutatói.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Emberi sejtekhez kapcsolódó bakteriofágokat vizsgáltak a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai, felfedezésük, melyről a Nature Communications folyóiratban számoltak be, új lehetőséget nyithat többek között az antibiotikum-rezisztens baktériumok elleni küzdelemben – tájékoztatta a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet az MTI-t. A közlemény szerint a bakteriofágok baktériumokat fertőző vírusok, nem emberi kórokozók. Az SZBK kutatói azonban kimutatták, hogy egyes fágok mégis közvetlen fizikai kapcsolatba léphetnek az emberi sejtekkel: felszíni fehérjéik segíthetik a megtapadást, a sejtekbe jutást és a szervezetben való hosszabb jelenlétet. A kutatók olyan tapadást segítő fehérjemodulokat azonosítottak, amelyek molekuláris kapaszkodóként működnek, és segítik a fágokat abban, hogy megtapadjanak az emberi sejtek felszínén. Az azonosított fehérjék szerepét a kutatók kísérletesen is ellenőrizték: génsebészeti módszerekkel áthelyezték a “tapadófehérjéket” kódoló géneket egy olyan fágba, amely eredetileg nem rendelkezett ezzel a képességgel.
A kutatóközpontban széles körű összefogással elért eredmény egyértelmű volt: a módosított fágok hatékonyan kapcsolódtak emberi sejtekhez, bejutottak azokba, és egerek szervezetében is hosszabb ideig maradtak jelen a bélrendszerben. Az eredeti, nem módosított fágok ezzel szemben órákon belül kiürültek. Mint Apjok Gábor, a tanulmány egyik első szerzője kifejtette, a fágokra sokáig baktériumvadász vírusokként tekintettek, viszont úgy tűnik, a fágok ennél összetettebb szereplők: közvetlenül kapcsolódhatnak az emberi sejtek felszínéhez is. Nem emberi vírusokká válnak, hanem olyan molekuláris kapaszkodókat használnak, amelyek később akár célzottabb fágterápiák tervezésében is fontosak lehetnek.
A fágok ugyanakkor nem fertőzik meg az emberi sejteket, hiszen evolúciósan teljesen inkompatibilisek egymással. A folyamat és a kutatás lényege a fizikai kapcsolat. A fág megtapad a sejtfelszínen, majd a sejt saját anyagfelvételi mechanizmusai révén bekerülhet a sejt belsejébe. A sejt ilyenkor apró membránhólyagba csomagolja a hozzá kötődő részecskét, és befelé szállítja.
A sejten belüli útvonal a kutatás egyik legfontosabb megállapítása: sok kívülről felvett anyag a sejt lebontó rendszerébe kerül. A vizsgálatok azonban arra utalnak, hogy a módosított fágok egy része nem kizárólag ilyen útvonalra jut, hanem a Golgi-készülék és az endoplazmatikus retikulum irányába is eljuthat. Ezek a sejt belső szállítási és feldolgozási rendszerei. Ezt a kutatók mikroszkopikus képelemzéssel is bizonyították: nemcsak láthatóvá tették a sejtekbe jutó fágokat, hanem számszerűen is megmérték, milyen arányban kerülnek be a sejtekbe, és mely sejten belüli állomásokhoz jutnak közel.
A felfedezés a baktériumok mellett vírusokban is gazdag mikrobiomról alkotott képet is árnyalja. A mostani eredmények szerint egyes fágok nemcsak a baktériumokkal, hanem közvetlenül a bélhám felszínével is kapcsolatba léphetnek. Az ilyen tapadást segítő géneket hordozó fágok több gyakori bélfágcsoportban is megtalálhatók. Az elemzések alapján egészséges emberek bélvírus-közösségében nagyobb arányban lehetnek jelen. Ez nem azt jelenti, hogy önmagukban egészséget okoznak, hanem azt, hogy egy ép, jól működő bélnyálkahártya környezetében stabilabban fennmaradhatnak akár indikátorként is szolgálva.
Az eredmények a – baktériumok ellen vírusokat használó – fágterápia szempontjából is fontosak. Ezek a vírusok természetes módon képesek felismerni bizonyos baktériumokat, bejutni a baktériumsejtbe, majd elpusztítani azt. Ez az antibiotikum-rezisztencia miatt különösen fontos irány, hiszen egyre több kórokozóval szemben válnak kevésbé hatékonnyá a megszokott antibiotikumok.
Kintses Bálint, a kutatócsoport vezetője hangsúlyozta, a fágterápia célzott baktériumpusztító lehetőséget kínálhat az antibiotikum-rezisztencia korában, de ahhoz, hogy ezeket a vírusokat terápiásan is pontosabban tudják használni, meg kell érteni, hogyan jutnak el a megfelelő helyre, hogyan maradnak ott, és milyen kapcsolatba léphetnek az emberi szövetekkel.
Ha a szakemberek pontosabban megértik, mely fehérjék irányítják a fágok kötődését az emberi szövetekhez, később olyan fágokat tervezhetnek, amelyek célzottabban jutnak el a szervezet különböző pontjaira, és ott hosszabb ideig megmaradnak. Ez különösen fontos lehet olyan fertőzések kezelésében, ahol a baktériumok nehezen hozzáférhető szöveti környezetben, nyálkahártyák közelében vagy akár emberi sejtek belsejében maradnak fenn.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaKiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon


A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés