Zöldinfó
Emberi hamvakból növesztenek erdőt

Egy amerikai cég urna helyett cserepes növények talajába szórja hamvainkat, hogy halálunkban is hasznára váljunk a bioszférának. A vállalkozás célja, hogy a temetők erdőkké változzanak.
Az emberi hamvak újrahasznosításának e koncepcióját a Bios Urn nevű amerikai cég találta ki, melynek vezetői azt szeretnék, ha egy nap a temetőket erdőkkel válthatnák fel, ahol a hamvakból új élet sarjad.
A vállalkozás a Kickstarteren indított pénzgyűjtő akciót. A cég jelszava: “Élet az élet után.” Másik mottójuk: “A halál nem több, mint egy szó. Mert ami igazán számít, az az élet.” Nem ez az első alkalom, hogy a közösségi finanszírozást segítő oldal környezetvédelmi szempontokat előtérbe állító vállalkozás indításában segédkezik, a környezetszennyezők rémálmát jelentő mobilapplikációhoz is innen kapalozták össze a pénzt.
A Bios Urn honlapja mélyen hallgat az edény és a szenzor áráról. A cég Amerikán kívül is szállít, az más kérdés, hogy Magyarországon nem engedik a törvények, hogy “elültessük” szeretteinket.
Papírpohárból is lehet erdő
Az igazi alapanyag-körforgást valósítja meg a kaliforniai Reuse.Reduce.Grow. cég új fejlesztése, amely épp most zárta sikeres kampányát a Kickstarter közösségi pénzgyűjtő oldalon. Az általuk fejlesztett papírpohár nemcsak hogy újrahasznosított anyagból készül és lebomlik, de a falába magokat préseltek, így ha elültetik, az ígéret szerint legalább egy fa nő ki belőle. Használat után a poharat szét kell bontani, pár percre vízbe áztatni, és elültetni.
A teljes cikk itt olvasható.

Zöldinfó
A talaj széntartalma kevésbé befolyásolja a CO2 kibocsátást, mint a növények aktivitása
Gyepek lehelete, avagy a különböző szénforrások szerepe a gyepek CO2 kibocsátásban.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A hazai gyepterületek ökológiai szerepe igen sokrétű: fontosak a biodiverzitás fenntartásában, de emellett jelentős a mezőgazdasági termelésben, a vízmegtartásban, a talajvédelemben játszott szerepük is – írja az alternativenergia.hu. Van azonban egy olyan funkciójuk is, ami talán nem mindenki számára ismert: jelentős szénmegkötő képességgel rendelkeznek. Ez a szénmegkötő képesség egységnyi területre vetítve ugyan kisebb, mint az erdők szénmegkötése, mégis igen jelentős, különösen azért, mert a gyepek elsősorban nem a növényi biomasszában, hanem a talaj szervesanyag-tartalmában tárolják a megkötött szénkészletet, ráadásul meglehetősen hosszú távon.
Az, hogy a talajban milyen hosszú ideig tárolódik a megkötött szén, nagyon sok tényezőtől függ. Ezek közül az egyik legfontosabb a talaj mikroflórájának aktivitása, de hasonlóan fontos a gyepet alkotó növények talajbeli biológiai aktivitása is. A növények egyrészt jelentős mennyiségű CO2-ot bocsátanak ki gyökereiken keresztül, másrészt szervesanyagot juttatnak a gyökereikhez közvetlenül kapcsolódó, illetve a gyökerek környezetében (rizoszférában) élő mikroorganizmusoknak, így növelve a lebontó folyamatok mértékét és az abból származó CO2 kibocsátást. Az ökológiai rendszerek szénforgalmának egyik legjelentősebb eleme, a talajlégzés, ezekből a fő komponensekből tevődik össze.
A MATE és az Ökológiai Kutatóközpont kutatóinak részvételével végzett kutatásban egy kiskunsági száraz legelő működését vizsgáltuk, ezen belül is elsősorban a fotoszintézis során felvett és a talajon keresztül leadott CO2 kapcsolatát. Arra voltunk kíváncsiak, melyik az a szénforrás, ami elsődlegesen meghatározza a talajból leadott szén mennyiségét, a talaj szervesanyagtartalmában tárolt, vagy a növények által “frissen” felvett CO2? 2012-2020 között összesen 23 alkalommal történtek mérések 78 állandó ponton. A terület különlegessége – amellett, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park fokozottan védett része – hogy 2002 óta működik itt egy olyan mérőállomás (örvény-kovariancia mérőállomás), amely a felszín és az atmoszféra között zajló CO2 és vízgőz áramokat méri, így alkalmas a fotoszintézis révén felvett szénmennyiség mérésére.
A kutatás eredményei némileg meglepőek voltak, mivel azok alapján a növények által aktuálisan felvett és talajba juttatott szénmennyiség sokkal nagyobb mértékben meghatározta a talaj biológiai aktivitásának mértékét, a talajból kibocsátott CO2 mennyiségét, mint a talajban tárolt szén mennyisége, annak ellenére, hogy a mintaterületen igen széles tartományban (1.1-14%) változott a széntartalom. Az, hogy a fotoszintetikus CO2 felvétel éppen olyan meghatározó tényező lehet a talajbeli szénforgalomban és CO2 kibocsátásban, mint a főbb környezeti tényezők (hőmérséklet, talajnedvesség), eddig kevéssé volt ismert és fontos információ lehet a biogeokémiai modellek számára. A talajbeli széntartalom elhanyagolható szerepére pedig a szénkészlet különböző formáinak mikrobiális hasznosíthatósága lehet válasz, ugyanis vannak a mikróbák számára könnyebben és kevésbé könnyen felhasználható frakciók, amelyeknek a mennyiségét a talaj fizikai szerkezete határozza meg.
Ezek az ismeretek rendkívül fontosak a szénforgalom működésének megértéséhez különösen a gyors ütemben zajló klímaváltozás miatt. Ha éves szinten nettó többet lélegzik, lehel ki a talaj és a biomassza, mint amennyi szén-dioxidot felvesz, akkor szénveszteség lép fel. A gyepek funkcióinak megőrzése és fenntartása a környezet- és természetvédelem és a mezőgazdaság számára is egyaránt fontos.
Forrás: Ökológiai Kutatóközpont
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Geotermikus energia a gáz helyett: új korszak kezdődik az energiarendszerben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Kommunális hulladék: a rendszer változatlanul működik, bírságolás nincs
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta
Több mint 120 ezer napelemes pályázat érkezett a lengyel támogatási programra
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Zöld energia a gyakorlatban: a MET Csoport aktívan alakítja a hálózat jövőjét
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás óta
Zsolna az elektromos jövő központja – a KIA új modellje már futószalagon
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés