Zöld Energia
Napelemes rendszer
A hálózatra kötött rendszerekről már több szó esett, hisz ezek számítanak az elterjedtebb típusnak, ugyanakkor bizonyos esetekben csak a szigetüzemű rendszer a járható út.
MIKOR VAN SZÜKSÉG SZIGETÜZEMŰ RENDSZERRE
A szigetüzemű napelemes rendszereknek olyan esetekben van létjogosultsága, ahol: nem biztosított a villamos hálózatra való csatlakozási lehetőség, az átlagos fogyasztás mértékéhez képest túlságosan bonyolult volna a hálózatra való rákötés, szükséges, hogy bizonyos fogyasztók áramellátása folyamatosan biztosított legyen. Az első megjelölt esetre kitűnő példát jelentenek az elzárt tanyák, gazdasági épületek, ahol a szolgáltatók és a tulajdonosok számára nem megtérülő, egyenesen drága beruházás 1-1 épület hálózatra való rácsatlakozása.
A SZIGETÜZEMŰ RENDSZEREK FELÉPÍTÉSE
A szigetüzemű és a hálózatra kapcsolt rendszerek között az egyik legalapvetőbb különbség, hogy a napelemek által megtermelt energiát akkumulátorokban tároljuk, vagyis az nem kerül betáplálásra a szolgáltató felé. Az akkumulátorok töltését és kisütését egy töltésvezérlő szabályozza, ami a kisfeszültségű fogyasztók áramellátását is képes biztosítani. Ezzel meg tudjuk takarítani az előállított áram 230 V váltakozó árammá alakítását, majd annak visszatranszformálását, és az ezzel járó veszteségeket. A hagyományos napaelemes rendszerekhez hasonlóan itt is egy inverterrel tudjuk lehetővé tenni, hogy a napelemek által megtermelt egyenáramot váltakozó árammá alakítsuk, amivel már a legtöbb háztartási fogyasztó is működtethető.
Szigetüzemű rendszer telepítése és a rendszer méretének meghatározásakor célszerű összeírni a fogyasztókat, azok energiaszükségletét és üzemeltetési időszakait. Ezt követően mérlegelni szükséges, hogy milyen berendezéseket kívánunk állandó jelleggel üzemeltetni, illetve melyek tudják nélkülözni időnként az áramellátást. A szigetüzemű napelemes rendszert érdemes ezért a lehető legnagyobb teljesítményűre méretezni. Ahogy a hálózatra kapcsolt típusnál úgy ennél is nélkülözhetetlen, hogy szakemberek mérjék fel és állapítsák meg mekkora kapacitásra is van szükség.
SZIGETÜZEMŰ NAPELEMES RENDSZEREK ELŐNYEI, HÁTRÁNYAI
A szigetüzemű rendszereknek több előnye és hátránya is van. Korábban már említésre került, és egyértelmű pozitívumként említhető, hogy ezek a típusú rendszerek lehetővé teszik olyan elzárt területeken is az energiatermelést és -használatot, ami más módon nem valósítható meg. Ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal, hogy a hálózatra kapcsolat fotovoltaikus háztartásokkal szemben csak annyi energiát lehet felhasználni, amennyit a rendszer megtermel. Az akkumulátorok pedig külön odafigyelést igényelnek, ugyanis a tárolókapacitás energiafelvételére és élettartamára nagy hatással van a hőmérséklet. Az akkumulátorok számára az optimális működés leginkább csak szobahőmérsékleten biztosítható. Ettől melegebb, vagy hűvösebb környezetben nem tudnak kapacitásuk maximumán teljesíteni.
Szintén az akkumulátorok tehetők felelőssé azért, hogy a szigetüzemű napelemes rendszerek bekerülési költségei egységnyi hasznosított energiamennyiségre vetítve 50-75%-kal magasabbak, mint hálózatra kapcsolt társaiké. Mindezért a szigetszerű rendszerek lassabban megtérülő beruházásnak számítanak. A szigetüzemű rendszerek egyik további nagy hátránya, hogy az évszakok váltakozásával a napelemek nem ugyanannyi energiát lesznek képesek előállítani. Ugyanez igaz a hálózatra kapcsoltakra is, viszont ott a szolgáltató által biztosított az egész éves, korlátlan mennyiségű energiaellátottság. Ezért számolni kell azzal, hogy a szigetüzem csak tavasztól őszig tudja biztosítani a maximális szintet.
forrás: alternativenergia.hu
0 Ft-os villanyszámla, egyszerűen. Kérjen itt ajánlatot napelemes rendszerre. 15 percen belül részletes, személyre szabott árajánlatot kap. (x)
Zöld Energia
Az energiaközösségek segíthetnék a megújuló energia terjedését, de sok a akadály
Jogi és technikai akadályok lassítják az energiaközösségek terjedését az EU-ban.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Az Európai Unió által szorgalmazott energiaközösségek fejlődését jogi és technikai akadályok hátráltatják, ezért a kezdeményezés eddigi eredményei jelentősen elmaradnak a várakozásoktól – írja az alternativenergia.hu. A luxemburgi testület jelentése szerint jelenleg kevés energiaközösség működik az EU-ban, így hozzájárulásuk a megújulóenergia-termeléshez nem számottevő. A projektek előrehaladását a pontatlan uniós iránymutatások, a hálózati csatlakozások késedelme, valamint az energiatárolási megoldásokat ösztönző intézkedések hiánya is akadályozza. Az energiaközösség olyan jogi struktúra, amely lehetővé teszi a polgárok, a helyi önkormányzatok és a kisvállalkozások számára, hogy együtt termeljenek, kezeljenek, osszanak meg és fogyasszanak energiát. Ilyen lehet például a közös tetőre telepített napelem vagy közösségi tulajdonban lévő szélturbina, amely egy település vagy városrész energiaellátásához járul hozzá.
Az ilyen projektek több milliárd euró értékű uniós támogatásra jogosultak, és az EU szerint fontos szerepet játszhatnak az éghajlat- és energiapolitikai célok elérésében. A korábbi becslések szerint 2030-ra az energiaközösségek állíthatnák elő Európa szélenergia-kapacitásának 17 százalékát, a napenergia-kapacitásnak pedig 21 százalékát. A számvevők szerint azonban ezek az előrejelzések túlzottan optimistának bizonyultak, részben azért, mert nem alakul elegendő energiaközösség. “Miközben az unió minden erejével igyekszik elérni éghajlat- és energiapolitikai céljait, a polgárok általi energiatermelés továbbra is meggyőző ötletnek tűnik. Elméletileg ideális, de a gyakorlatban nehézségekbe ütközik” – mondta Joao Leao, a jelentésért felelős számvevő.
Hozzátette, az EU feladata most az, hogy lebontsa a jogi és technikai akadályokat, hogy a kezdeményezések a gyakorlatban is eredményeket hozhassanak. Uniós célkitűzés volt, hogy 2025-re minden 10 ezer főnél népesebb településen legalább egy megújulóenergia-alapú energiaközösség jöjjön létre. Az Európai Bizottság azonban eddig nem készített beszámolót e cél teljesüléséről, a számvevők által összegyűjtött adatok pedig arra utalnak, hogy az EU nagy valószínűséggel nem érte el ezt a célt.
A jelentés rámutat arra is, hogy a nem kellően egyértelmű uniós fogalommeghatározások jogbizonytalanságot okoznak. Nem világos például, hogy pontosan mi minősül energiaközösségnek, miként kell azokat megszervezni, hogyan kell megosztani a megtermelt villamos energiát, illetve miként értékesíthető a többlet. Ez elriaszthatja a polgárokat a részvételtől, akadályozhatja az új kezdeményezések létrehozását. A probléma különösen a társasházak esetében jelentkezik, ahol – az uniós lakosság közel felének otthonában – egy új jogi személy létrehozása a meglévő lakástulajdonosi társulások mellett sokak számára további bürokratikus terhet jelenthet.
A számvevőszék szerint az energiaközösségek fejlődését a villamosenergia-hálózat túlterheltsége miatt késlekedő vagy elutasított csatlakozások is hátráltatják. Emellett gondot okoz, hogy a megújulóenergia-termelés és a fogyasztás időben gyakran nem esik egybe: a napelemek például jellemzően dél körül termelik a legtöbb energiát, miközben a háztartások energiaigénye inkább kora reggel és este nő meg. A jelentés szerint az energiatárolási megoldások – amelyek segíthetnek a kereslet és a kínálat kiegyensúlyozásában és a hálózati terhelés csökkentésében – kulcsszerepet játszhatnának a projektek sikerében. Az Európai Bizottság azonban nem kezelte prioritásként az energiaközösségek ilyen jellegű támogatását.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb mint 23 ezer ragadozó madarat számoltak meg a Kárpát-medencében

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés