Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Napelemes rendszer

Létrehozva:

|

 

 

A hálózatra kötött rendszerekről már több szó esett, hisz ezek számítanak az elterjedtebb típusnak, ugyanakkor bizonyos esetekben csak a szigetüzemű rendszer a járható út.

 

MIKOR VAN SZÜKSÉG SZIGETÜZEMŰ RENDSZERRE

A szigetüzemű napelemes rendszereknek olyan esetekben van létjogosultsága, ahol: nem biztosított a villamos hálózatra való csatlakozási lehetőség, az átlagos fogyasztás mértékéhez képest túlságosan bonyolult volna a hálózatra való rákötés, szükséges, hogy bizonyos fogyasztók áramellátása folyamatosan biztosított legyen. Az első megjelölt esetre kitűnő példát jelentenek az elzárt tanyák, gazdasági épületek, ahol a szolgáltatók és a tulajdonosok számára nem megtérülő, egyenesen drága beruházás 1-1 épület hálózatra való rácsatlakozása.

Advertisement

A SZIGETÜZEMŰ RENDSZEREK FELÉPÍTÉSE

A szigetüzemű és a hálózatra kapcsolt rendszerek között az egyik legalapvetőbb különbség, hogy a napelemek által megtermelt energiát akkumulátorokban tároljuk, vagyis az nem kerül betáplálásra a szolgáltató felé. Az akkumulátorok töltését és kisütését egy töltésvezérlő szabályozza, ami a kisfeszültségű fogyasztók áramellátását is képes biztosítani. Ezzel meg tudjuk takarítani az előállított áram 230 V váltakozó árammá alakítását, majd annak visszatranszformálását, és az ezzel járó veszteségeket. A hagyományos napaelemes rendszerekhez hasonlóan itt is egy inverterrel tudjuk lehetővé tenni, hogy a napelemek által megtermelt egyenáramot váltakozó árammá alakítsuk, amivel már a legtöbb háztartási fogyasztó is működtethető.

Szigetüzemű rendszer telepítése és a rendszer méretének meghatározásakor célszerű összeírni a fogyasztókat, azok energiaszükségletét és üzemeltetési időszakait. Ezt követően mérlegelni szükséges, hogy milyen berendezéseket kívánunk állandó jelleggel üzemeltetni, illetve melyek tudják nélkülözni időnként az áramellátást. A szigetüzemű napelemes rendszert érdemes ezért a lehető legnagyobb teljesítményűre méretezni. Ahogy a hálózatra kapcsolt típusnál úgy ennél is nélkülözhetetlen, hogy szakemberek mérjék fel és állapítsák meg mekkora kapacitásra is van szükség.

SZIGETÜZEMŰ NAPELEMES RENDSZEREK ELŐNYEI, HÁTRÁNYAI

A szigetüzemű rendszereknek több előnye és hátránya is van. Korábban már említésre került, és egyértelmű pozitívumként említhető, hogy ezek a típusú rendszerek lehetővé teszik olyan elzárt területeken is az energiatermelést és -használatot, ami más módon nem valósítható meg. Ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal, hogy a hálózatra kapcsolat fotovoltaikus háztartásokkal szemben csak annyi energiát lehet felhasználni, amennyit a rendszer megtermel. Az akkumulátorok pedig külön odafigyelést igényelnek, ugyanis a tárolókapacitás energiafelvételére és élettartamára nagy hatással van a hőmérséklet. Az akkumulátorok számára az optimális működés leginkább csak szobahőmérsékleten biztosítható. Ettől melegebb, vagy hűvösebb környezetben nem tudnak kapacitásuk maximumán teljesíteni.

Advertisement

Szintén az akkumulátorok tehetők felelőssé azért, hogy a szigetüzemű napelemes rendszerek bekerülési költségei egységnyi hasznosított energiamennyiségre vetítve 50-75%-kal magasabbak, mint hálózatra kapcsolt társaiké.  Mindezért a szigetszerű rendszerek lassabban megtérülő beruházásnak számítanak. A szigetüzemű rendszerek egyik további nagy hátránya, hogy az évszakok váltakozásával a napelemek nem ugyanannyi energiát lesznek képesek előállítani.  Ugyanez igaz a hálózatra kapcsoltakra is, viszont ott a szolgáltató által biztosított az egész éves, korlátlan mennyiségű energiaellátottság. Ezért számolni kell azzal, hogy a szigetüzem csak tavasztól őszig tudja biztosítani a maximális szintet.

forrás: alternativenergia.hu 

0 Ft-os villanyszámla, egyszerűen. Kérjen itt ajánlatot napelemes rendszerre. 15 percen belül részletes, személyre szabott árajánlatot kap. (x)

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

Igaz, hogy magyar a napkollektor feltalálója?

Létrehozva:

|

Szerző:

Telkes Mária az Egyesült Államokban máig igen elismert, Magyarországon viszont csak kevesen hallottak róla – idézte fel a Qubit. Hazánk több világhírű tudóssal is büszkélkedhet, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, Szent-Györgyi Albert, Teller Ede vagy éppen Karikó Katalin nevét kevés magyarnak kell csak bemutatni. Akadnak ugyanakkor olyan kutatóink, akik bár nemzetközileg igen elismertek, itthon valamiért kevésbé ragadtak meg a köztudatban. Ilyen személy volt Telkes Mária, akit az Egyesült Államokban gyakran napkirálynőként emlegetnek. Telkes Mária 1900. december 12-én született Budapesten, első diplomáját 1920-ban szerezte az akkori Budapesti Tudományegyetem (a mai ELTE-n) fizikai kémiából, PhD fokozatát pedig négy évvel ezután kapta meg.

Nem sokkal később már el is hagyta az országot, nagybátyját, Ludwig Ernő konzult látogatta meg Amerikában – írja a Qubit. 1925-ben elfogadott egy biofizikus állást a clevelandi klinikánál, itt egy, az agyhullámokat rögzítő fotoelektromos eszközön dolgozott George W. Crile-lal. Másfél évvel később Telkes már a klinika biofizikai osztályának vezetője volt.

0 Ft-os villanyszámla napelem rendszerrel. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

1934-ben a New York Times összeállítása alapján bekerült Amerika tizenegy legsikeresebb és legérdekesebb nője közé – színészek, sportolók mellett ő volt az egyetlen tudós. A Britannica szerint 1937-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot, és ugyanebben az évben a Westinghouse vállalathoz került, ahol olyan fémötvözeteket fejlesztett ki, amelyek a hőt árammá alakítják. A napenergia területén 1939-től kezdődően ért el fontosabb eredményeket. Ekkor a világhírű Massachusettsi Műszaki Intézetben (MIT) vett részt egy projektben, majd a második világháború alatt az Egyesült Államok Tudományos Kutatási és Fejlesztési Hivatalánál kapott feladatokat.

Kép: Wikimedia Commons / MIT

Itt alkotta meg egyik legjelentősebb találmányát, egy olyan lepárlót, amely a napsugárzás segítségével képes a tengervizet ivóvízzé alakítani. Ezt a berendezést széles körben használták a világháború idején, de a haditengerészetnél a későbbiekben is alkalmazták. Telkes Mária a háború után is az MIT maradt, majd az 1950-es évektől a New York-i Egyetemen, az 1970-es évektől pedig a Delaware-i Egyetemen kutatott.

Ő volt a napkirálynő

A magyar származású kutatónő karriere végéig foglalkozott napenergiás eszközökkel, és több szabadalom is fűződik a nevéhez. Egyik legfontosabb áttörését 1948-ban érte el egy másik nővel, Eleanor Raymonddal, a páros ekkor hozta létre a világ első teljesen napenergiával fűtött modern otthonát – a házat a massachusettsi Doverban építették fel. Az építményen dobozszerű napkollektorok fogták be a napfényt, majd egy rekeszben felmelegítették a levegőt. A levegőt innen a falakba pumpálták, kristályos nátrium-szulfátnak adva át a hőt, ily módon raktározva el a meleget. A napenergia segítségével a létező hőcserélő technológiákon is javított, 1953-ban pedig 45 ezer dolláros támogatást kapott a Ford Alapítványtól egy univerzális napkollektoros tűzhely létrehozására – a napenergiával működő, hordozható sütőlapokat Amerikában ma is szokás Telkes-sütőnek nevezni, a passzív házakat pedig Telkes-háznak is hívják.

Emellett a világűr extrém hőmérsékletét kibíró anyagokat is alkotott, 1980-ban pedig részt vett a világ első olyan otthonának létrehozásában, amelynek áramellátását napenergia biztosítja. A kutatónő a tengerentúlon rengeteg elismerést kapott, 1952-ben például elsőként kapta meg az amerikai női mérnökök társaságának életműdíját, karriere legvégén, 1977-ben pedig az Amerikai Tudományos Akadémia kitüntetését. Halála után szűk két évtizeddel, 2012-ben a legnevesebb mérnökök és feltalálók közé is bekerült az Amerikai Feltalálók Dicsőségtermében. A napenergia alkalmazásának terén elért eredményei miatt az Egyesült Államokban Telkes Máriára előszeretettel hivatkoznak napkirálynőként.

Advertisement

A kutató egy olyan korszakban foglalkozott a fenntartható megközelítésekkel, amikor a téma még csak keveseket mozgatott meg. Munkájának hatása máig érződik, a klímaváltozás elleni harc korában pedig áttörései különösen fontosak. Bár kétségkívül Magyarország legnagyobb tudósai közé tartozott, Telkes neve itthon mégsem tartozik a legismertebbek közé. A legendás kutatónő élete utolsó éveit Miamiban töltötte, hét évtized után, 1995-ben tért vissza először – és utoljára – szülőhazájába. Budapesten halt meg tíz nappal 95. születésnapja előtt. Telkes Mária sosem házasodott meg, és gyermeke sem született.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák