Zöld Energia
A válságkezelés eszközévé vált a napelem
Nemrégiben fény derült arra, hogy miként használná fel a kormány a válságkezelésre szánt közel 6000 milliárd forintnyi EU-s forrást.
A pénzösszeg jelentős részét kimondottan lakossági napelemes rendszerek kialakítására különítették el, így az elkövetkezendő fejlesztési ciklusban is számíthatnak a magyarok támogatásra.A napokban bemutatták a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve című célkitűzést, amelyben összegezték, hogy milyen területeket kívánnak támogatni abból az összegből, amit az ország kap az EU válságkezelő programjából. A 2021-2027 közötti időszakban a magyar kormány összesen 5 797 milliárd forintot szeretne lehívni. A meghatározott összeg lehívásának jogosultsági megítéléséhez Magyarországnak április végéig kell beadnia azt a dokumentumot, ami tartalmazza, hogy mire kívánják felhasználni a válságkezelő program forrásait. A határidő előtt már bemutatásra került a tervezet, mely igen figyelemreméltó pontokat is tartalmaz.
A kormány 10 fő fejlesztési irányra osztotta a programot. Ezek közül három terület 1000 milliárd forintnál is több támogatást kaphat. Idetartozik a fenntartható zöld közlekedés, az egészségügy és az egyetemek megújítása.Ugyanakkor egy igen jelentős keretösszeg lett elkülönítve a lakossági napelemes rendszerek támogatására is. A tervezetben 251 milliárd forintot jelöltek meg fotovoltaikus rendszerek és a hálózat fejlesztésére. Ekkora támogatási összegre a korábbi időszakokban még nem volt példa! A kormány úgy számol, hogy a meghatározott keretből 109 milliárd jutna lakossági napelemes rendszerek támogatására, 103 milliárd a hálózat fejlesztésére, 29 milliárdból pedig 836 000 darab okos mérő felszerelésére teremtene lehetőséget.
Úgy számolnak, hogy a napelemes rendszerek telepítésére elkülönített 109 milliárd forint 80 000 háztartást segíthet hozzá a zöld energiatermeléshez.
A program ezen irányvonalával a kormány nem titkolt célja, hogy az elkövetkezendő 10 évben, vagy 2030-ig meghatszorozza a naperőművi kapacitást. Ezzel az intézkedéssel pedig Magyarország két legyet üt egy csapásra! Egyrészt hozzásegíti a magyar lakosságot a nehéz gazdasági helyzetben a háztartások rezsijének csökkentéséhez a napelemes rendszerek által, másrészt pedig egy nagy előrelépést tesznek ezzel a 2030-ra kitűzött klímacélok elérése érdekében.
Zöld Energia
Napelemeket helyeznek az autópályákra – innováció a közlekedésben
A napelemes szalagkorlátot még idén elkezdik tesztelni Olaszországban.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Napelemes, autópályák és közutak számára fejlesztett szalagkorlátról rántotta le a leplet a spanyolországi Tecnalia és az olasz Vita International – számol be a PV Magazine. A cégek még idén megkezdik a kísérletezést az olaszországi Torino és Trieszt közötti autópálya kiszolgálóterületének egy 100 méteres szakaszán, a cél az, hogy minden évszakban felmérjék a rendszer teljesítményét. A projekt az európai Liaison projekt része, amely a közlekedési infrastruktúra körforgását és fenntarthatóságát támogatja.
Eduardo Román, a Tecnalia napelemes csoportjának vezetője szerint a rendszer várhatóan évente kilométerenként mintegy 25 MWh-t termel majd. Irina Mella Burlacu, a Vita International alapítója hozzátette: a speciális szalagkorlát egy enyhén felfelé döntött sík lapot tartalmaz, a napelemet erre telepítik. A szakértő szerint ez a kialakítás a motorosok számára extra biztonsági funkciót is jelent.
Burlacu kiemelte: a fotovoltaikus szalagkorlát által biztosított áramot közvilágításra, közlekedési jelzésekre és alagutak szellőztetésére fogják fordítani, ezzel csökkentve az üzemeltetők energiaköltségeit. A hálózathoz való hozzáféréssel nem rendelkező területeken a fejlesztés a jelzőtáblákat és a világítást is elláthatja.
Európában közel 137 ezer kilométernyi úthálózat található, amely jelentős napenergia-termelési potenciállal rendelkezik. Az utak napelemes átalakításával több mint 8 millió ember áramigényét lehetne ellátni. Az infrastruktúrát folyamatosan korszerűsítik, többek között fejlesztik az útburkolatot, a fotovoltaikus beruházásokat ennek részeként lehetne elvégezni.
2020-ban az Európai Unió több mint 600 millió tonna aggregátumot, közel 44 millió tonna cementet és több mint 208 millió tonna aszfaltot használt fel útépítésre és karbantartásra. David García Sánchez, a Liaison koordinátora szerint a közlekedési infrastruktúra építőmérnöki megoldásai történelmileg szén-dioxid-intenzívek voltak. Úgy látja, az infrastruktúra élettartamát meg kell hosszabbítani, és körkörös megoldásokat kell bevezetni.
A Liaison a szerződéskötési és ajánlattételi folyamatok előmozdítására összpontosítva támogatja technológiák bevezetését. A projektben többek között olyan betonlapokat is fejlesztenek, amelyek cement helyett környezetbarát geopolimereket tartalmaznak.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaKét nagy európai esemény, egy közös üzenet: változás jön a napenergia-piacon
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaJelentősen esett a panellakások iránti érdeklődés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSzlovákiában rendkívüli intézkedéseket hagyott jóvá a kormány a medveállományra vonatkozóan
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMeglepte a kutatókat a napelemek vizsgálati eredménye
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaStratégiai fordulat Európában: változik a technológia és fenntarthatóság jövője